BENCZE JÁNOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Tisztelt elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Ház! Elolvastuk az anyagot többször is. Megmondom őszintén, magával az anyaggal semmiféle problémánk nincs először. Nagyon jól megírt, szakemberek által megírt anyag, tényleg tökéletes egy ideális országban, amely per pillanat nem Magyarország. Tehát ez az anyag… (Nacsa Lőrinc: Mi azért szeretjük.) Tessék? Én nem szoktam közbevágni, ezt a tiszteletet én is megkérném. (Az elnök csenget.) Ha a Fideszben ez dívik, akkor legyen így! Tehát egy ideális országban, ahol minden rendben van. Azt mondtuk, ez egy szép, rózsaszín anyag, ami habos, narancsszínű álmok között született. Végig lehet lapozni az egészen, de akkor kezdjük a legelején!

Mit tett a Fidesz az elmúlt 12 évben a környezetvédelemmel? Leépítette az egész intézményrendszert annak érdekében, hogy a NER-es oligarchákat maximálisan kiszolgálja. Ennek nap mint nap a szemtanúi vagyunk. Lehet tagadni a beruházásoknál, lehet tagadni bárhol, de a való élet ezt hozta. Nagyon jó alapvetések vannak benne, csak nem valósulnak meg, mindig van kivétel. Itt kivétel a gyevi bíró, itt kivétel Mészáros Lőrinc, kivétel bármelyik oligarcha, bármit megcsinálhatnak ma Magyarországon gyakorlatilag, semmilyen korlát nincs rajtuk, majd valamiféle kivételt kapnak az egész alól.

Az egész szabályozást fellazították. Én örülnék neki, ha ez szigorú lenne, örülnék neki, ha mindenkit egyformán terhelne, mert mindannyiunknak egyforma érdeke, hogy ez az ország szép és élhető maradjon, egészséges környezettel, s ezzel a környezeti értékeinket veszélyeztették mindenhol. Tehát végigolvasva az anyagot, és akkor kitérek úgy végig, hogy végig lehessen nézni, össze lehessen hasonlítani a valósággal, hogy mi történt.

Az első stratégiai terület: levegőminőség javítása. Abban az országban, ahol az emberek a legalacsonyabb bérért dolgoznak szinte a közép-európai régióban, hogyan várhatjuk el tőlük, hogy abból a bérből modern tüzelőeszközökkel, környezetbarát módon fűtsenek? Menjenek el vidékre, menjenek el kistelepülésekre, és most esténként megérzik a nyomor szagát, ami minden, csak nem környezetbarát. Ég ott minden, a pillepalacktól az autógumiig bármi. Milyen megoldást lehet itt javasolni? Tisztességes béreket, akkor majd lehet erről beszélni.

Egészséges ivóvíz biztosítása. Álljanak ki egy magyar kistelepülésre! Álljanak ki a Tolna megyei Szedresen, mondjuk, a János-majornál, álljanak ki Berettyóújfaluban, és mondják el, hogy biztosítják az egészséges ivóvizet! Nyissanak meg egy csapot! Azért mondom, az anyag maga jó, de az álmok rózsaszínűek. Meghatározatlan színű trutymó folyik legtöbbször a csapokból, adják be ezt úgy az embereknek, hogy ez működik! Én nagyon szeretném, hogy megvalósuljon.

Szennyvízelvezetés, -tisztítás, szennyvíziszap-kezelés, -hasznosítás. Ebben látok rációt, ugyanis az önök kormányzása idején ömlött hozzánk a horvát szennyvíziszap. A szép Magyarország egy másik ország szennyvíztelepe lett. Önök ezt valamiféle hasznosításnak hívták, lett is belőle botrány, hál’ istennek, megállították.

Szennyvízelvezetés, szennyvízpályázatok. Nettó lehúzás volt mindenhol. Magunk is részt vettünk ilyen ügyekben. Egy dolog volt, hogy az uniós pénzek elnyerése érdekében lehúzzák a lakosságot, majd amikor kirobbantak a botrányok, akkor a jól-rosszul megvalósult szennyvízügyek mellé odaálltak. Ezért köszönet is jár, de mi lesz azokkal a területekkel, ahol önhatalmúlag, egyszerűen az adott területnek a felelőse  legyen az polgármester, legyen a helyi víziközmű-társulat  elfelejtett bizonyos részeket bevonni a szennyvízprogramba. Simontornyán is van ilyen érintett rész a szülővárosomban. Egyszerűen kitalálták, hogy ott az emberek úgysem fizetik be, nem fogják megkapni. A mai napig szennyvízcsatorna nélkül vannak, a XXI. században, egy ilyen anyag mellett.

Zöldfelületek védelme, zöldinfrastruktúra-fejlesztés. Ez nagyon-nagyon szép, nagyon-nagyon jó, itt láttuk, hogy történtek lépések is, csak amikor az ember kiér a magyar határba, akkor azt látja, hogy tarra vágnak mindent. És itt nem az erdőkről beszélek a tűzifa miatt, a mezővédő erdősávokról, a biodiverzitást biztosító erdőrészletekről, bozótosokról. Azért tüntetik el őket, hogy nagyrészt a NER-es nagygazdák, illetve a zöldbárók kimaximalizálják a támogatást, amit kapnak.

Ehhez kapcsolódik a biológiai sokféleség megőrzése, a természet- és tájvédelem. Sokan tudják rólam, én méhész vagyok. Én közel harminc éve a természettel együtt élek. Harminc év alatt, az elmúlt harminc évben olyan katasztrofális változások következtek be a magyar határban, hogy volt rá egy élő példa, kivitték az agrárminiszterünket, és mondták, hogy na, mit hall? Mondta, hogy semmit. Ez a baj! Harminc év alatt sikerült kiirtani lényegében az egész rovarvilágot a határból, a beporzókat és nem beporzókat az ész nélküli vegyszerezéssel, a nagyüzemi gazdasággal. Ez nem a biodiverzitás megőrzése! Ezért tényleg tenni kellene, és ezt jónak is látom az anyagban, csak tegyünk érte, ne statisztikákat gyártsunk!

Talajok védelme, fenntartható használata. Ha egy kisember követ el valamit, kimarkol egy tómedret, rossz helyre teszi a tavi iszapot, halálba büntetik, ha ugyanezt teszi egy oligarcha, az megússza filléres büntetéssel; személyes tapasztalat.

Vizeink védelme és fenntartható használata. Milyen vizekről beszélünk? El kell menni a magyar Alföldre, a homokhátságra. Én most nem az üdülőövezetekről beszélek, én a mezőgazdasági vizeinkről. Én voltam kinn, a valamikori felszíni itató 8 méter mélyen van, addig mélyítették a vadászok meg mindenki, hogy az állatok vízhez jussanak, mert oda jutott le a talajvíz. 8,5 méteres talajvízcsökkenés van az adott területen. Védhetjük mi a vizeket statisztika szerint és programban, de a valóságban nem történt semmi. Én szeretném, hogy megtörténjen, szeretném, hogy önök is felébredjenek, melléálljanak, és ez valósuljon meg.

Környezetikár-mentesítés. Itt tudok mondani egy pozitívumot, a környezetünkben is történt ilyen, a simontornyai bőrgyár területén, ezért tényleg köszönet jár. Remélem, minél több helyen megtörténik, és az egész országra ki fog terjedni, mert a szocializmus igen komoly átkot hagyott ránk, azokban az üzemekben, ahol hanyag módon tárolták a hulladékot, ott ez fennáll. Tehát itt is lenne még mit lépni, és számtalan olyan terület van Magyarországon, ahol ez megjelent, illetve megjelenik most is. Van rá egy élő példa. A szomszédos Tamásiban  Keresztes Lóránt ott ül  találkoztak egy olyan dologgal, műanyaghulladék-újrahasznosítás, amit egy stróman cég csinált. Gigantikus mennyiségű műanyag hulladékot lerakott egy városközpont-közeli telephelyen, majd eltűnt. De képzeljék el, milyen csoda történt ugyanebben a körzetben! Egy kis településen, Tolnanémediben, egy volt barnamezős telephelyen, a volt Temaforg telephelyén, ahova az önök képviselője beruházásokat ígért és csodát, ugyanez a műanyag hulladék jelent meg lezárt ipari épületekben. Valaki hatalmasat kaszált rajta.

(14.40)

Az ilyenek ellen kellene tenni, hogy ez ne jelenjen meg, akkor ez a program nagyon hiteles lenne.

A környezettudatos termelés előmozdítása. Megmondom őszintén, ezt nem tudom értelmezni nagyüzemi körülmények között. Nagyüzemi körülmények között, ahol Magyarország nettó mezőgazdasági nyersanyagtermelővé változtatta magát, itt csak ipari módszerekkel lehet, ipari vegyszerekkel. Az hozta meg azt a hatást, hogy lényegében a magyar határban kipusztult az élővilág.

Energiahatékonyság, -takarékosság javítása, megújulóenergia-hasznosítás növelése. Könyörgöm, azok az emberek, akik Európa egyik legrosszabb bérét kapják, önök szerint reális, hogy meg tudják csinálni? Gondoljuk csak végig! Jöjjünk egy élő példával: Kádár-kocka. Tízszer tíz méter, 100 négyzetméter durván bruttóban. Ki lehet számolni, hogy egy Kádár-kockát Magyarországon mennyiből lehet energiahatékonnyá tenni, viszonylag, mint elavult épületet. Ez üti a 20 millió forintot. Egy vidéken élő magyar fiatal, idős, bárki, főleg egy nyugdíjas, kétszer 80 ezer nyugdíjból, vagy legyen 200 kettejük nyugdíja, ennek a kamatmentes hitelét nem tudja kifizetni. Tehát álmodhatunk ilyet, csak tegyünk mellé valamit! Én örülök, hogy álmodnak ilyeneket, és nagyon szeretném, hogy megvalósuljon.

Hulladékgazdálkodás. Az illegális hulladéklerakók felszámolása. Nekem mint határt járó embernek, ez a legnagyobb örömömre szolgált, és ez tényleg megvalósult. Csak hát a magyar embernek van egy olyan rossz tulajdonsága, talál egy üres helyet, újra lerakja. Tehát itt megoldást kellene rá találni, hogy az a hulladék, illetve annak az utódja ne kerüljön oda vissza.

Meg tudom mutatni önöknek is akár, hogy hol számolták fel, honnét tűnt el, de újra létrejött, mert ezek stratégiai helyek az illegális hulladékot lerakók számára. S ahogy nézem, a büntetésre sem mód, sem lehetőség nincsen, mert az egész határt nem lehet bekamerázni. Vannak olyan települések, ahol megcsinálták, csináltak saját települési hulladékudvart, ahova istenigazából, ami nem veszélyes hulladék, mindent le lehet rakni. Megindokolhatják azzal, hogy úgymond a kukaholdingnál, a szemétszállító cégnél is lehet igényelni konténert hulladékszállításra, de mi rendeltünk ilyet. Én tréfásan azt tudom mondani, hogy amit szívesen látnak: arany, ezüst, drágakövek, állampapír meg készpénz  azt rakhatjuk a konténerbe, mert lényegében minimális dolgot szabad belerakni. Ezen változtatni kellene, és ehhez meg anyagi forrás kellene, hogy a lakosság befizetett termékdíjaival olyan szolgáltatáshoz jusson, hogy ne csak az adott szemétszállító edényt szállítsák el, hanem időnként, évente egyszer kötetlenül lerakhassa a hulladékát egy hulladékudvarba. Már nem lenne akkora probléma az illegális hulladéklerakás a határban.

Ide még becsatornáznám az autóabroncsokat, mert abból gigantikus mennyiségű jelenik meg. Amióta a gumisműhelyeknél fizetni kell a használt abroncs leadásáért  nagyon sok helyen bevezették ezt a gyakorlatot , azóta az emberek elviszik, nem fizetnek ki abroncsonként 1-2 ezer forintot, hanem kidobják az út mellé. Ennek utána kell járni, és ezt meg kell akadályozni, mert az egy soha el nem bomló anyag.

Üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, felkészülés az éghajlatváltozás hatásaira. Az éghajlatváltozásról a mezőgazdaságban harminc éve beszélnek. Úgy kezdték, hogy elsivatagosodás, amit mondtam az elején. A homokhátságon egy 8 méteres kráter mélyén van most már a vaditató. Ez ellen tenni kell, ezt maximálisan tudom támogatni. Csak tegyünk is érte! Ne statisztikák legyenek, ne működésképtelen szervezetek, hanem valós cselekvés! Olyan vízgazdálkodóknál jártam, akik amatőrben megoldották, nevezzük úgy, hogy ott a felszín alatti vizeket terelgetik. Jó példát mutatnak, politikafüggetlen emberek, de a hatóságokkal folyamatosan ütköznek. Egyszerű mezőgazdászok, akik megélni akarnak. Én arra kérem önöket, hogy ebben a sorban ezeket az embereket mindenképpen támogassuk.

Agrárgazdaság aspektusai  végigvettük őket.

Erdőgazdálkodás. Én, megmondom őszintén, nem osztom a tarvágási pánikot. Én számtalan erdésszel tartom a kapcsolatot. Az erdőgazdálkodás egy komoly szakma, a legnagyobb múltra tekint Magyarországon. Egy dolgot kérek önöktől és bárkitől: ezt bízzuk az erdészekre. Bízzuk azokra az erdészeti szakemberekre, akik szívvel-lélekkel csinálják, és együtt élnek, lélegeznek az erdővel. Akkor nem lesz problémánk. Ők meg fogják oldani, és tudni kell, hogy a magyar erdők nagy része kultúrerdő.

Végigmehetünk sok helyen. Ásványkincsekkel való gazdálkodás környezeti szempontjai. Itt ismét előhozom a Paks II.-nél felvetett témámat, Madocsát. Világosan látszik a szándék, hogy kormányközeli strómanok, nevezzük őket üzletembernek akár, bármit megtehetnek. Madocsán a bányaengedélyezés a mai napig zajlik. Tehát csak egy papírra várnak, és Madocsa mellől el fogják bányászni a határt. Rajtra készen, készenlétben állnak. Ha komolyan gondolnák, ezek a papírhalmazok, kutatási engedélyek létre sem jönnének. Egyszerűen nem tudná az illető, hogy mit kezdjen az adott területtel. Akkor lenne realitása.

Úgyhogy végignézhetjük mi az egészet. Arra kérem önöket, hogy gondolják komolyan. Ne úgy gondolják komolyan, mint az előzőt, hogy először megkapjuk az újat, és a régit ki sem elemeztük. Úgy érzem, ebben jómagam és a Jobbik maximálisan partnerek vagyunk. Én annak ellenére, hogy ennyi minden hibát felsoroltam, ezt javító szándékkal tettem, szeretném, hogy kijavítsuk, és elfogadásra javaslom nálunk ezt. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.