SZABÓ REBEKA (Párbeszéd): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Én örülök neki, hogy ilyenekről beszélgetünk itt a Házban. Örülök neki, hogy legalább néha van egy ilyen törvényi kötelezettség, hogy ezt a környezetvédelmi programot elkészítse a kormány, mert akkor legalább a kormány munkatársai is kénytelenek erről a témáról beszélgetni. Bár sajnos az a benyomásom, hogy abban lehet, hogy jó is, hogy tulajdonképpen az egy jó dolog, hogy még vannak a minisztériumokban olyan tisztviselők, akik ilyen anyagok megírására képesek, és ezt mindenképpen örömmel látom, hiszen ebben az anyagban vannak nagyon jó dolgok.

Viszont, ahogyan egyébként már el is hangzott, azért a megvalósítás terén elég komoly problémák vannak, és őszintén szólva nem irigylem azt, akinek meg kell csinálni egy ilyen programot, nyilván akár több munkatárs is az, aki ezt összerakta, hiszen pontosan tudják, hogy ebből semmi nem fog teljesülni, és elég rossz lehet így dolgozni, hogy az asztalfióknak gyártják ezeket a programokat meg a stratégiákat.

Az egyik nagyon alapvető probléma, hogy ezt most az Ipari és Technológiai Minisztérium nyújtja be tulajdonképpen, és muszáj elmondanom, hogy továbbra is nagyon nagy gondnak látom, hogy nincsen Magyarországon környezetvédelmi minisztérium. A természetvédelmi rész  van egyébként az anyagban egy csomó természetvédelmi vonatkozású rész is  az Agrárminisztériumnál van, de csupán egy államtitkárság formájában. Szeretném jelezni, hogy ha azt mondom akár, hogy környezetvédelemmel, klímavédelemmel vagy élővilág-védelemmel foglalkozó minisztérium, az Magyarországon kívül a világon egyedül Szomáliában, Tanzániában és Szaúd-Arábiában nincs, de az Európai Unió országaiban mindenhol van.

(15.20)

És szeretném jelezni, hogy ez már önmagában egy jelzés a Fidesz részéről, hogy hiába… Értem, hogy önök azt mondják, hogy mennyire fontos önöknek a környezetvédelem, de hát akkor minisztériumi szinten kéne képviseltetni magát, ami ugye, nem történik meg. És egyébként a széttagoltsága, majd amikor arról is beszélek, hogy mi a vízzel a helyzet, ott pedig a Belügyminisztériumnál van a vízügynek egy jelentős része, és már ez is nagyon megnehezíti azt, hogy hatékony vízgazdálkodás és igazán fenntartható vízgazdálkodás legyen Magyarországon.

Tulajdonképpen jól hangoznak tehát a célok, de azt látom, hogy az elmúlt 12 évben  és sajnos azt feltételezem, hogy van okom feltételezni, hogy a jövőben is ez lesz  igaziból a politikai érdekek felülírják a környezetvédelmi érdekeket és célokat, és erre szeretnék néhány példát mondani az anyagból.

Ugye, egyrészt azt mondják, hogy az elmúlt években a környezetvédelmi állami intézményrendszer a kormány céljaival és a bürokrácia csökkentésének irányával összhangban változott  ez van benne az anyagban. Ugye, már jeleztem, hogy ennek véleményem szerint ellentmond az, hogy nincsen környezetvédelmi minisztérium, elaprózódik ez a stratégiai fontosságú terület, megnehezíti a koordinációt, és egyáltalán nem csökkenti a bürokráciát. Nincsen önálló környezetvédelmi hatósági rendszer, a kormányhivatalokba integrálták ezeket, ott a környezetvédelmi hatóságért felelős hivatalnokok sokszor komédiába illő szakvéleményekre bólintanak rá, legyen az akár egy értékes természeti terület beépítése, mint a Fertő tónál vagy Salgótarjánnál, vagy akár Tihanyban, vagy egy szennyező akkumulátorgyár építése, mint Gödön és Debrecennél, ugye, erről is hallottunk már. Tehát gyakorlatilag mindenre kiadják a környezetvédelmi hatósági engedélyt, amit a kormány szeretne. Ma Magyarországon ez a környezetvédelmi hatóság, és ez nem jó, egyáltalán nem jó így.

Aztán azt is írják a programban  most tényleg csak néhány dolgot emelek ki, mert egyébként erről önmagában órákat lehet beszélni , önök írják, hogy az utóbbi években fokozatosan teret nyertek a folyamatos erdőborítást biztosító erdőművelési módok, illetve az erdő gazdasági szerepének elismerése mellett előtérbe kerültek az erdő környezet- és természetvédelmi, közjóléti és esztétikai funkciói. Hát, ez sajnos nem így van a valóságban. (Nacsa Lőrinc: De!) Nem így van, ez a helyzet. Rengeteg tarvágás van Magyarországon, sajnos… (Varga Gábor: Nincs!) Hát, esetleg menjenek el kirándulni, és nézzék meg! (Varga Gábor: Mi ott élünk!) Sajnos, az erdeink több mint 90 százalékán, a védett és a Natura 2000-es területeken is ez a hagyományos vágásos üzemmódú erdőgazdálkodás folyik (Nacsa Lőrinc: Zuglóban?), sajnos ennek következtében a természetes erdeink is egykorúak, kevés fafajból állnak, kevés bennük az idős fa, gyakran hiányzik a cserjeszint, és az erdő immunrendszerének szerepét betöltő holtfa is hiányzik nagyon sok erdőből, tehát ezeknek az erdőknek nem jó a természetessége, és egyáltalán nem igaz az, hogy fokozatosan teret nyert a folyamatos erdőborítást biztosító erdőművelési mód.

Van ilyen, létezik ez az országban, és az egy nagyon jó dolog, és még azt is el tudom képzelni, hogy esetleg ez egy növekedő tendencia, de elképesztően lassan növekszik, és az a helyzet, hogy a kormány azokkal az intézkedéseivel, mint amelyek, ugye, most a nyáron a tűzifarendelet kapcsán elhíresültek, amelyben, ugye, megengedte mind a tarvágást, mind a vegetációs idő alatti vagy a madarak fészkelése alatti fakitermelést, azt, ugye, megengedte, ez ezeket nagyon-nagyon visszaveti. Ezt utána egy kicsit enyhítették, és végül is, ugye, jelezték, hogy az állami erdőkben ezt mégsem engedik meg, csak a magánerdőkben, de ez is nagy probléma, mert nagyon sok magánerdő van Magyarországon, és a magánerdők is lehetnek akár védettek vagy Natura 2000-esek.

Gyakorlatilag tehát a kormány saját maga lazította fel ezt az egyébként sem túl szigorú és nem jól működő szabályozást, hiába volt a civil tiltakozás, ez eddig még továbbra is érvényben van, tehát már ez is önmagában ellentmond ennek a környezetvédelmi programnak, ami ebben van.

Aztán, ugye, a környezetvédelmi program szerint az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodás érde-kében nagyobb figyelmet kell fordítani a vízmegtartó művelési módok elterjesztésére és az ezzel összefüggő ökológiai szempontú vízkormányzás alkalmazására. Hát, ezt mi a Párbeszéd részéről nagyon üdvözölnénk, ha így lenne, tényleg, tehát erről nagyon sokat beszélünk, hogy mennyire fontos lenne most, amikor egész nyáron elképesztően durva aszály volt, nagyon kevés volt a csapadék, az Alföld gyakorlatilag  nem most kezdte  folyamatosan elsivatagosodik, az elmúlt 12 évben nem tettek hatékony intézkedést arra, hogy ezt legalább valahogyan ellensúlyozni próbálják, ha teljesen megállítani sajnos valószínűleg már nem is lehet. Úgyhogy attól tartok, hogy ez a megállapítás, amelyet itt leírnak, ez is csak a papírlapon fog maradni, és nincs mögötte valós szándék.

Gyakorlatilag meg kéne végre valósítaniuk azt, ugye, hogy a tájban raktározzák el azokat a pluszvizeket, amelyek esetleg tél végén vagy tavasszal keletkeznek a tájban, de nem látjuk az ezekre vonatkozó határozott lépéseket. Nem látjuk azt, hogy egyébként az Agrárminisztérium leülne a Belügyminisztériummal, és megbeszélnék, hogy amit esetleg az agrárminiszter úr elmond, azt utána a vízügy is a magáénak érezze, és, ugye, folynak például ilyen beruházások, mint a Mezőhegyesi Ménesbirtok melletti főcsatorna rekonstrukciója, amelynek keretében Mészáros Lőrinc munkásai 22 milliárd forintért építenek vonalas öntözőrendszert az ökológiai szempontok teljes figyelmen kívül hagyásával. Megint csak azt látom tehát, hogy ha Mészáros Lőrincről és az érdekeltségeiről van szó különösen, vagy más Fidesz-közeli cégcsoportokról, akkor hiába vannak szép dolgok leírva ezekben a programokban, erre igaziból már senki sem figyel oda, mert akkor azonnal bejönnek persze ezek a pénzügyi érdekek.

És akkor, ha már a vízről beszélünk, akkor meg kell említenem az akkumulátorgyárakat. Egészen hátborzongató, hogy Magyarországot ilyen akkumulátor-nagyhatalommá szeretnék tenni. Elhangzott már, de muszáj nekem is megemlítenem, hogy maga Palkovics miniszter úr is mondta, hogy Debrecen mellett az ő tervei szerint  bár ugye, ő most már lehet, hogy nem is miniszter, úgyhogy nem tudom, hogy ezzel a projekttel mi lesz, de tartok tőle, hogy azt a kormány továbbra is folytatni fogja  óránként ezer köbméter vizet is használ majd az az akkumulátorgyár, amely adott esetben Debrecen mellett felépülhet, és erre a kormány körülbelül 250 milliárd forintot szán. Tehát az hagyján, hogy tönkretesszük a környezetünket, de még a saját közpénzünket is fordítjuk erre. Szerintem ez egy katasztrófa, és ez teljesen ellentétben áll azzal, amit leírnak ide a környezetvédelmi programba.

Ugye, itt szerepel egyébként a programban az is, hogy a Velencei-tó vízszintjének szabályozásához szükséges műszaki feltételeket biztosítják, de közben nem tudom, hogy mikor lesz erre tényleges kormányzati akarat. A tavalyi évben számos írásbeli kérdést is feltettem ez ügyben az illetékeseknek, és nekem úgy tűnik, hogy a Velencei-tó kapcsán is tervek vannak; néha persze megemelkedik a vízszint, akkor örülnek, néha pusztulnak a halak, akkor nem, de valódi egységes cselekvést nem igazán lehet látni.

Aztán szerepel a programban az is, hogy a Balaton egy nagyon sérülékeny ökológiai rendszer, hogy nagyon nagy figyelmet igényel a vízminőség fenntartása, a természeti értékek védelme, és azt is leírják a programban, hogy a Balaton turisztikai kihasználásának fokozása, új vízparti lakóparkok, a beépítése, kikötők építése, fejlesztése, a megnövekedő vitorlásforgalom a természeti környezet, a tó ökológiai rendszerének növekvő terhelését eredményezi. Én remélem, nem rúgják ki azt a munkatársat, aki ezt leírta, mert őszintén szólva ez annyira ellentétben áll a Fidesz-kormánynak a politikájával, hogy nem is értem, hogy hogy mer ilyet leírni egy tisztviselő. De én innen is gratulálok neki, köszönöm szépen, én egyetértek ezzel a mondattal, csak azt nem értem, hogy akkor miért építik be az egész Balatont.

Tehát akkor hogy van az, hogy ugye, Balatonaligán engedélyezik, hogy letarolja egy szállodaberuházás a magaspartot? Hogy van az, hogy engedélyezik, hogy ott konkrétan az egész parti sétányt beépítsék luxusingatlanokkal? Hogy lehet az, hogy Balatonakarattyán a Magyar Nemzeti Bank alapítványa tulajdonában álló cégnek egy gigaépítkezése zajlik, rengeteg fát vágnak ki, betonmonstrumokat építenek? Hogy lehet az, hogy Tihanyt felvásárolja Mészáros Lőrinc? Hogy lehet az, hogy más Fidesz-közeli vagyonos emberek Tihanyban mindenféle gazdasági épületeknek mondott luxusvillákat építenek, és letarolják a fél szigetet? Hogy van az, hogy Keszthelyben Tiborcz-közeli cégcsoportok fejlesztenek luxuslakóparkokat, vagy azt a városközpontot, amelyet egyébként terveztek, és amire építész doktoranduszhallgatók csináltak szuper tervet, amely beleilleszkedett az adott településbe, és nem bántotta a helyi ökoszisztémát, azt egy tollvonással áthúzzák, és megint valamilyen természetromboló beruházást építenek oda? Tehát akkor ez hogy lehet, hogyha egyébként a programban meg leírnak ilyen szép szavakat?

Aztán, ugye, írnak arról is, hogy a közüzemi vezetékes ivóvízhálózattal mi van. Még valami őszinteség van az anyagban, merthogy elismerik, hogy a rekonstrukció elmaradása a szolgáltatott ivóvíz szennyeződését okozhatja, illetve a fogyasztói kockázatot növeli vagy meghibásodásokhoz vezet, de arról igaziból már nem esik szó, hogy a víziközmű-rekonstrukció elmaradása gyakorlatilag már a válságos szinthez közeledik. Ma Magyarországon az átlagos hálózati veszteség 22 százalék, tehát ennyi víz folyik el, hogyha az ország átlagát nézzük.

Egyébként van egy Víz Koalíció nevű civil szervezet, és nagyon szuper adatok és tanulmányok érhetők el, ezt esetleg ajánlom az államtitkár asszonynak is, hogy talán érdemes megnézni. Nagyon szép térképet, összehasonlító tanulmányokat csinálnak, és ebből gyakorlatilag kiderül, de amit egyébként nagyon sok ember, aki Magyarországon él, pontosan érzi, hogy nyáron vízhiányok vannak, hogy a csatornarendszer működése nem kielégítő. Rengeteg ivóvizet veszítünk így, és ez egy nagy probléma, amire így megint csak nem tér ki a program.

(15.30)

Aztán azt írják, hogy Magyarország átlagos légszennyezés-terheltségi szintje nemzetközi összehasonlításban a középmezőnyben helyezkedik el. De egyetlen szó sem esik arról, hogy közben a levegőszennyezés miatt Magyarországon évi 13 ezer ember hal meg idő előtt, és a légszennyezés nem csupán a várható élettartamot csökkenti, hanem növeli a szív- és érrendszeri, légúti megbetegedések kockázatát, és hogy nagyon fontos lenne emiatt a levegőminőség javítása, és az is, hogy a szilárd tüzelésű technikák ne okozzák még több ember halálát és megbetegedését.

Aztán így a végéhez közeledve még szeretném megemlíteni az energiahatékonyságot, hiszen azt is említik, hogy a helyi megújuló energiaforrásokat kéne használni. Itt visszatérek erre a szélenergia-vitára. Most sajnos Juhász Hajnalka már nincs bent, aki elmondta, hogy de vannak szélerőművek Magyarországon. De 2016 óta a Fidesz-kormány szigorítása következtében nem lehet szélerőművet létrehozni. Ez most már hat év, és hat év alatt már nagyon sokat fejlődhetett volna ez az iparág, manapság már nem 2 megawattos, hanem 3-4 megawattos egy-egy szélturbina, és ez kiegyensúlyozhatná a naperőművek áramtermelését mind akár éjszaka, mind akár télen.

Nagyon sok szakértő elmondja, hogy ez a fajta komplex energiamix lenne az előnyös. Na most, önök ezt nem úgy oldják meg, hogy akkor a napenergia mellett segítenek létrehozni a szélenergia-termelést is, hanem a napenergiát is tönkreteszik. Nem így gondoltuk, hanem pont fordítva, szeretném jelezni. Tehát az nem jó megoldás, hogy se napenergia, se szélenergia ne legyen, hanem inkább legyen mind a kettő. Tehát ha leírnak egy programban ilyet, hogy legyen energiahatékonyság meg megújuló energiaforrás, akkor ezzel nem fér össze, hogy maguk még mindig, hat éve beszélgetnek arról, hogy vajon legyene szélenergia Magyarországon. (Nacsa Lőrinc: Mert van!) A Párbeszéd mint zöldpárt azt szeretné, hogy igen, legyen. Legyenek újak, ne csak a régiek, amelyek már egyébként egy régebbi technológiát képviselnek.

A biológiai sokféleség védelméről is írnak. Nem tudom, akkor miért akarják eladni a védett területeinket, nem tudom, hogy miért nem támogatják eléggé a nemzeti parkokat. Nincs elég kapacitás a nemzeti parkokban, és már mondtam, a hatóságokban, hogy ellenőrizzék majd azt a kárt, amit az önök által privatizált védett területeken majd az új tulajdonosok elkövetnek.

Tulajdonképpen azt kell hogy mondjam, hogy ebben az anyagban a célok szépek, de nincsenek benne számszerűsíthető, számonkérhető kötelezettségvállalások, nincsenek indikátorok, nincsenek monitoringszempontok, és nincs elszámolás a korábbi hasonló környezetvédelmi programok eredményeiről sem. Tehát ezt így megírják, berakják a fiókba, jól hangzik, de az a helyzet, hogy ez így nettó zöldre festés. Ez a Fidesz-kormány zöldre festése, ami csak azért nem működik egyébként eléggé, mert olyan nagyon sok ember nem is fog róla tudomást szerezni. Mi itt beszélgetünk róla, de sajnos ez így egy fióknak gyártott dokumentum lesz, amit én így ebben a formában ezek miatt az okok miatt nem tudok támogatni. Köszönöm.