DR. KUTNYÁNSZKY ZSOLT KRISZTIÁN technológiai és ipari minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kormány továbbra is elhivatott a családok kiemelt támogatásában, és minden tőle telhetőt megtesz a munkaalapú társadalom megvédéséért is.

Az önök előtt lévő foglalkoztatási törvényjavaslat olyan változtatásokat tartalmaz, melyek elősegítik a munka és a magánélet összehangolását, emellett kiszámíthatóbbá és átláthatóbbá teszik a munkafeltételeket a magyar munkahelyeken. A gazdasági fellendüléssel párhuzamosan a munkaerőpiacon is bekövetkezett a fordulat az elmúlt időszakban. 2010 óta vitathatatlan sikereket ért el a hazai foglalkoztatáspolitika.

Egymillióval többen dolgoznak, mint tizenkét évvel ezelőtt. Már hónapok óta 4,7 millió fő felett van a foglalkoztatottak száma hazánkban. A foglalkoztatási ráta meghaladta a 80 százalékot, ami már több mint 5 százalékponttal meghaladta az Unió 27 tagállamának átlagát, holott 2010-ben még a sereghajtók között voltunk ebben a mutatóban.

Az álláskeresők száma is rekordalacsony, a munkanélküliségi ráta pedig az egyik legkisebb az Európai Unióban. Csakúgy, mint a munkaerőpiacon, a magyar kormány a családpolitikában is kimagasló sikereket ért el. A családokat többek között adókedvezményekkel, otthonteremtési és rezsitámogatásokkal, illetőleg kedvező jogi szabályozással is segíti. A magyar családtámogatási rendszer világszinten is példaértékű, Európában pedig a legtöbb támogatást biztosítja. A kormány célja ezzel, hogy minél több gyerek szülessen hazánkban, hiszen ez alapozza meg Magyarország jövőjét.

Tisztelt Képviselők! A polgári kormány a 2010-es családbarát fordulat óta azon dolgozik, hogy Magyarországon egyre könnyebb legyen családot alapítani, gyermeket vállalni és nevelni. A kormányt minden döntésénél az az elv vezérli, hogy a választás szabadságát megadja a családoknak, hogy úgy szervezhessék meg életüket, ahogyan az számukra a legideálisabb.

Ehhez nagy szükség van arra, hogy olyan munkajogi szabályozás legyen hazánkban, ami elősegíti a munka és a magánélet összehangolását. A most önök előtt lévő törvényjavaslat ezt is elősegíteni hivatott. Célja a férfiak és a nők foglalkoztatásával kapcsolatos esélyegyenlőség és egyenlő munkahelyi bánásmód biztosítása, a munkavállaló szülők vagy gondozók munkája és a család élete összehangolásának megkönnyítése révén.

A javaslat szerint a munka és a magánélet egyensúlyáról szóló uniós irányelv nemzeti jogba való átültetésével duplájára emelkedhet az apanapok száma. Az érintettek így gyermekük születése után tíz munkanappal rendelkezhetnek, ami érdemben megkönnyítheti a születéskor felmerülő feladatok ellátását a család számára. Az apasági szabadságot az apa kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell biztosítani.

A gyermek hároméves koráig ezentúl 44 munkanap szülői szabadság is megilleti a munkavállalót, amit kérésének megfelelő időpontban adhat ki a munkáltatója. A szülők külön-külön és akár párhuzamosan is jogosultak a szülői szabadság vagy a gyermek gondozását célzó fizetés nélküli szabadság igénybevételére.

A munkajogi szabályok így még inkább ösztönzik az apákat arra, hogy minél egyenlőbb arányban vegyék ki részüket gyermekük gondozásában, nevelésében. A fizetett apasági szabadság és a szülői szabadság törvényjavaslat szerinti szabályozása érdemben hozzájárulhat ahhoz, hogy a szülők több, a gyermekükre és családjukra fordítható szabadságot vehessenek ki, így a család is több időt tudjon együtt tölteni.

A javaslat a nők és a férfiak közötti egyenlőséget megerősíti, segít a munka és a gyermeknevelés közötti összhang megteremtésében. A törvényjavaslat emellett rugalmasabb munkafeltételeket is biztosít a kisgyermekesek számára. Ennek megfelelően a gyermek nyolcéves koráig a szülők kérhetik a munkavégzési helyük és a munkarendjük módosítását, a távmunka keretében vagy részmunkaidőben történő foglalkoztatásukat. A változtatás időpontját is megjelölő, indoklással ellátott írásos kérelmükre a munkáltató köteles 15 napon belül írásban válaszolni. Utóbbi érdemben erősíti a munkavállaló jogait, emellett növeli a munkavégzés rugalmasságát is.

(17.20)

A törvénytervezet rendelkezik a gondozói szabadság átültetéséről is, ennek értelmében a munkavállaló, akinek hozzátartozója vagy a vele egy háztartásban élő személy súlyos egészségügyi okból gondozásra szorul, öt munkanapra mentesülhet a rendelkezésre állási és a munkavégzési kötelezettsége alól. Az intézkedés elősegíti a szociális biztonság erősítését, a hozzátartozóknak pedig lehetőséget biztosít a kellő intézkedésekre baj esetén.

A javaslat kiegészíti a felmondási tilalmak esetköreit is, azaz a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt az apasági szabadság, a szülői szabadság és a gondozói munkaidő-kedvezmény tartama alatt, ami nagyfokú védelmet jelent a munkavállalók számára.

Tisztelt Országgyűlés! A javaslat tartalmazza az átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló irányelv átültetésével kapcsolatos jogharmonizációt is, amivel reagál a demográfiai változások, a digitalizáció és az új foglalkoztatási formák által előidézett munkaerőpiaci változásokra és kihívásokra. Ezzel összefüggésben a törvényjavaslat tartalmazza a foglalkoztatási jogviszonyok tekintetében az információnyújtási kötelezettség és a próbaidő kikötésére vonatkozó új szabályokat. A munkáltatóknak ezután rövidebb határidőkkel részletesebb információkat kell majd nyújtaniuk, így például a foglalkoztatás feltételeit tartalmazó tájékoztatót a jelenlegi 15 helyett már 7 napon belül át kell adniuk, az esetleges változásokról pedig legkésőbb annak napján értesíteniük kell a munkavállalót.

A javaslat szerint egy évnél nem hosszabb időre létesített, határozott idejű munkaviszony esetén a próbaidő hosszát arányosítani kell a szerződés várható időtartamára és a munka jellegére figyelemmel, valamint korlátozza az azonos felek között az ismételt próbaidő kikötését.

Az irányelvnek való megfelelést szolgálják a munkaidő-beosztás módosításával kapcsolatos garanciák is, amik hozzájárulnak a munkavállalók kiszámíthatóbb és biztonságosabb foglalkoztatási formára való áttéréséhez. A munkavégzés kiszámíthatóságát növeli a törvénycsomagnak az a rendelkezése, amely szerint a korábban közölt munkaidő-beosztás kollektív szerződéssel is csak legkésőbb a munkakezdés előtt 48 órával változtatható meg. Új elemként jelenik meg a javaslatban, hogy a munkáltatónak ingyenesen kell biztosítania a munkaköri feladatok teljesítéséhez szükséges, jogszabály alapján kötelező képzéseket, amiknek bele kell számítaniuk a munkaidőbe, adott esetben a munkaidőben is sor kerülhet ezekre.

Tisztelt Országgyűlés! Az egyéb rendelkezések tekintetében is előremutató a törvényjavaslat. Ennek megfelelően módosul a munkavédelemről szóló törvény is, ami elősegíti a munkavállalók hatékonyabb védelmét. A munkabalesetek és a foglalkoztatási megbetegedések megelőzésének alapját a kockázatértékelés képzi, ezért e tevékenység ezentúl több esetben is felsőfokú végzettséghez lesz kötve. A munkavédelmi ellenőrzés során még eredményesebb és még hatékonyabb lehet a szabálytalanságok egyértelmű bizonyítása.

További garanciális feltételeket vezet be a törvényjavaslat annak érdekében, hogy magasabb színvonalon legyen ellátva a munkavédelmi szaktevékenység, emellett bővíti a munkáltató bejelentési és nyilvántartási kötelezettségét is az olyan vegyi anyagokkal kapcsolatban, amelyek káros hatással lehetnek a dolgozókra vagy utódaikra. A módosítás célja a munkavállalók egészségének védelme, a foglalkoztatási eredetű egészségkárosodások megelőzése, valamint az uniós szabályoknak való megfelelés.

További eleme a javaslatcsomagnak, hogy elektronikus úton is bejelenthetik az álláskeresők az adataikban és a körülményeikben bekövetkezett változásokat, ezzel csökken az álláskeresők személyes jelenlétét igénylő adminisztratív kötelezettség is. A szakképzésben részt vevő tanulók munkaerőpiaci helyzete is erősödhet, mivel a duális szakképzésben tanulók munkaviszonya a módosítást követően álláskeresési ellátást keletkeztető időnek fog majd minősülni.

Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló törvény módosítása kapcsán is jelentős és előremutató lépéseket tesz a törvényjavaslat. Az ágazati párbeszéd bizottságok alapítására vonatkozó, a hatályos eljárási szabályokban rögzített hat hónapos alapítási tilalom eltörlése hozzájárul ahhoz, hogy a szociális partnerek könnyebben és időbeli korlátozás nélkül tudják kezdeményezni az ágazati párbeszéd bizottság létrehozását. A módosítással a kollektív szerződések ágazatra történő kiterjesztésének feltételei a szociális partnerek számára jobban átláthatók lesznek.

Tisztelt Országgyűlés! A munka törvénykönyvével kapcsolatos módosításokat a kormány a szociális partnerekkel történt egyeztetést követően nyújtotta be az Országgyűlés elé, a további törvénymódosításokat pedig egyeztette a társadalmi partnerekkel. A jogalkotási tervek a munkavállalók, családok érdekei mellett figyelembe veszik a költségvetés teherbíró képességét és a vállalkozások lehetőségét, mozgásterét is.

A javaslat egyértelműen bizonyítja, hogy a kormány kiemelten kezeli mind a családpolitikát, mind a foglalkoztatáspolitikát, amik a társadalompolitika alappilléreit képezik. A törvényjavaslat új passzusai parlamenti elfogadásuk esetén 2023. január 1-jétől léphetnek majd életbe.

Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm a figyelmüket. Bízom benne, hogy egyetértenek a törvényjavaslat által tartalmazott módosításokkal. Kérem, hogy szavazatukkal majd támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)