SAS ZOLTÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Tisztelt Ház! Az államtitkár úr a felvezetésében, ugye, az orosz-ukrán háborúra is hivatkozott, és ezzel kapcsolatban azért szeretném elmondani, hogy a haza védelme, a honvédség állapotának pontos ismerete és az előremutató szakmai fejlesztések eddig is és ezt követően is fontos szempont volt számomra is, és meggyőződésem, hogy mindannyiunk számára. A mostani biztonsági környezetben, amiről bátran kijelenthetjük, hogy rendkívül ellenséges, különösen indokolt a magyar haderő fejlesztése, teljesen világos, hogy hazánknak, amely a NATO szövetségi rendszerébe tartozik, egy ütőképes, korszerű hadseregre van szüksége a saját nemzeti érdekeinek védelmére és a NATO szövetségi rendszerből adódó feladatainak a végrehajtása miatt.

Viszont  hogy az előterjesztésre is rátérjünk  nem túl régen került sor az irányítási rendszer átalakítására, ahol a Honvéd Vezérkarból lett a Magyar Honvédség Parancsnoksága, ahol az átalakítást a hatékonyság javításával is indokolták. Kérdés, hogy ez a mostani előterjesztés átnevezés csupán, vagy esetleg visszaalakítás, vagy egy újabb átszervezés kezdete. Ha csupán a címek visszavezetése, de tartalmi, irányítási elemek nem változnak, azt már megszokhattuk, hiszen így kerültek elő a vármegyék és a főispánok is  a mostani átalakítás legalább nem nyúl ennyire régi időkre.

A 2018. októberi előterjesztés dr. Benkő Tibor akkori honvédelmi minisztertől származott, és a T/3291. számon tárgyalta a Ház.

(21.50)

Több év távlatából, talán mielőtt egy újabb átalakításba kezdünk, érdemes lenne áttekinteni, hogy mit is végeztünk el, mi is alakult ezen átalakítás óta. Abból az előterjesztésből fogok idézni, amellyel az önök kormánya az akkori rendszert igyekezett felszámolni és átalakítani. „A miniszter csak irányítja a Magyar Honvédséget, a Magyar Honvédség parancsnoka pedig vezetné. Ezzel elválna az irányítás és a vezetés. A Magyar Honvédség katonai vezetése kiválna a Honvédelmi Minisztériumból, a magyar hadsereg felső szintű vezető szerveként önálló honvédségi szervezetként létrejönne a Magyar Honvédség Parancsnoksága, a Honvédelmi Minisztérium nem lenne a Magyar Honvédség része, tisztán központi államigazgatási szervként működne, és a miniszter irányítását gyakorolná a Magyar Honvédség felett.”

Ez az átalakítás megtörtént, kormánypárti képviselők megszavazták. Talán érdemes lenne arról egy kicsit beszélni, hogy a gyakorlati tapasztalatok alátámasztottáke, hogy ennek az átalakításnak voltak előnyei, indokolt volte, szükséges volte, ez egy hatékony szervezet-e? Működőképes rendszerről beszélünk, vagy találtak benne olyan hibákat vagy esetleg rendszerszintű hibákat, amelyek indokolttá teszik, hogy a Magyar Honvédség vezetését adott esetben újra át kívánják alakítani, és esetleg ezért vane ez a mai előterjesztés napirenden?

Szintén az előző átalakítás során ismertetett általános indoklásból idézek: „A jelenleg hatályos irányítási és vezetési rend több belső ellentmondást hordoz magában.” Fölmerült a kérdés, hogy vajon az elmúlt időkben ezt az alkotmánybírósági határozatban is kifejtett ellentmondást sikerülte feloldani, és a jelenlegi szabályozás változtatása nem generáljae ismét ezt a problémát újra elő. Szintén idézet az akkori előterjesztésből, amivel megváltoztatták az akkori irányítási rendszer egészét: „A HM miniszteri szint alatti vezetése, a kétfejűsége hatásköri ütközéseket okozhat.” Vajon ez a megállapítás megvalósulte, és voltake hatásköri ütközések, és az elmúlt időszakban sikerülte ezeket a hatásköri ütközéseket vagy ennek csak a lehetőségét is felszámolni?

Dr. Benkő Tibor 2019. január 10-én azt mondta: „Vagyis egy olyan erős Magyar Honvédség Parancsnokságát kell létrehozni és működtetni, amely képes és kész a törvényben meghatározott feladatok teljes körű megvalósítására, de ehhez kell egy olyan erős minisztérium, amely képes a parancsnokságot irányítani.” Így fogalmazott az akkori miniszter. Itt is adja magát a kérdés, hogy vajon sikerülte miniszter úr célkitűzését megvalósítani, és a Magyar Honvédség Parancsnoksága alkalmassá válte a törvényben megfogalmazott feladatainak teljes körű végrehajtására, esetleg a mostani, tárgyalt változás első lépcsője annak az átalakításnak, amely ne adj’ isten, abból adódott, hogy ezt a kitűzött célt nem sikerült elérni?

Összességében jó lenne látni a valódi okot, megismerni azokat a körülményeket, amelyek az átalakításhoz vezettek, és természetesen az sem lenne hátrány, ha a kitűzött és reálisan megvalósítható célokkal is tisztában lennénk mi, ellenzéki képviselők is. Korábban is jeleztem, most is jelzem, hogy legalább a szakbizottságokon keresztül minket is érdemes lenne bevonni a munkába, nem csupán csak gesztusértékű lenne, hanem legitimitást is tudna erősíteni, itt hangsúlyozom, érdemi munkáról beszélek. Tudom, hogy nincsenek rákényszerülve, de talán ezért lehetnének nagyvonalúak és megtehetnék, mint ahogy az korábban egyébként szokás is volt.

Az előterjesztés 3. és 9. §-a között a tervezet egyszerűsíti, hogy a rendvédelmi szervek szerződéses állományából is lehetséges a Magyar Honvédség állományába az áthelyezés. Úgy gondolom, hogy az előterjesztés ezen része egy jó irány, a rendszer átjárhatóságának irányába mozdul. Nyilván az ilyen esetekben a szakképzés fontosságát is figyelembe kell venni. Sokan elmondták már, és én is megemlítem, hogy a javaslat szintén szabályozza a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat hivatásos állományú tagjainak a szolgálati igazolvánnyal és jelvénnyel történő ellátását, ami örvendetes, és nyilván a szolgálati feladatok ellátása miatt szükséges és indokolt, reméljük, eddig ennek a hiánya nem okozta a munkájuk eredményességének veszélyeztetését.

Végezetül, ha a tervezet valódi célja kizárólag arra irányul, hogy átnevezi, illetőleg visszanevezi a Magyar Honvédség Parancsnokságát Honvéd Vezérkarrá, illetőleg a Magyar Honvédség parancsnokát a Honvéd Vezérkar főnökévé, akkor akár mondhatnánk azt is, hogy nem a név számít, hanem a tartalom, és a miniszter úr, ha úgy tetszik, hívhatja így is, úgy is ezt a beosztást és ezt a szervezetet. De vajon a honvédség hosszú távú stratégiai céljait szolgáljae ez a névváltoztatás? Esetleg vizsgáltáke a honvédség nemzetközi megítélését a tervezett névváltozás miatt: előnyére válik, vagy azt gondolhatja bárki, hogy a Magyar Honvédség irányítói azt sem tudják eldönteni, hogy kit hogyan hívjanak? Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.