CZERVÁN GYÖRGY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Igen tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Államtitkár Urak! Képviselőtársaim! Az előterjesztői expozéban miniszter úr részletesen bemutatta a törvényjavaslatot, amely nevezhető földügyi salátatörvénynek, hiszen a földügyi szabályozás témaköréhez kapcsolódóan módosít 11 törvényt, azonban vitathatatlanul rátalált olyan aktuális problémákra, mint a vízhasználat kérdésköre, a védett legelők hasznosítása vagy a földek adásvételének értékarányossága.
A vezérszónoki hozzászólásomban ezeket az időszerű javaslatokat szeretném áttekinteni. Nem szükséges drámai jelzőkkel alátámasztani, hogy az idei év időjárása milyen súlyos tanulságokat adott a gazdálkodók számára. Kiemelt örömmel fogadhatjuk ezért, hogy a kormány a törvényjavaslatban figyelemmel volt a földek vízháztartása tekintetében azokra a másodlagos jogszabályi rendelkezésekre, amelyek a problémával csak áttételes kapcsolatban állnak, de megfelelő korrekcióval hatékonyan járulhatnak hozzá az öntözéses gazdálkodás feltételeinek megkönnyítéséhez. Idáig ugyanis a földvédelmi rendelkezések a belvízre mint szükségtelen rossz jelenségre tekintettek, amely akadályozza a föld rendeltetésszerű mezőgazdasági hasznosítását, és kötelezték a földhasználót annak megszüntetésére.
A törvényjavaslat azonban fordulatot javasol ebben a szemléletben, amikor a gazda döntésére bízza, hogy ha ő hasznosnak tartja a földön rövidebb-hosszabb időszakra megjelenő vízborítást, akkor a földvédelmi szabályok ne jelentsenek megkerülhetetlen felszámolási kényszert. Természetesen a vízügyi hatóság és a földhivatal hatósági szerepe a gazdálkodó álláspontja mellett nem hagyható figyelmen kívül, hiszen a szomszédos vagy környező területek használóinak érdekeire is figyelemmel kell lenni, mert a vízkormányzás kihatása csak a legritkább esetben érint egyetlen gazdálkodót.
A módosítás tehát lehetőséget biztosít a régi elődeink által alkalmazott fokgazdálkodás eredményeinek alkalmazásához, amelytől a minél hatékonyabb területkihasználás megfontolásai miatt tértünk el, de amelyre nyugodtan tekinthetünk múltbeli jó gyakorlatként.
Tisztelt Országgyűlés! Az állam önmagával szembeni elmaradását pótolja be az erdőtörvény azon módosítása, amely az állami erdőkben jelen lévő felépítmények ingatlan-nyilvántartási feltüntetéséhez állapít meg sajátos eljárási szabályokat. Mind a közhitelesség, mind pedig a pontos vagyonnyilvántartás megköveteli, hogy a valós tényállapotok a hatósági dokumentumokban is megjelenjenek. Érthető módon viszont nem követelhetjük meg a mai szabályok alkalmazását egy évtizedekkel vagy évszázadokkal ezelőtti építkezés vonatkozásában, ezért az adott rendelkezések alól indokolt felmentést adni.
Az állami tulajdonban és nemzeti parki vagyonkezelésben álló legelőterületek hasznosítása tekintetében előremutató, új módszert hoz a természetvédelmi kijelöléssel történő haszonbérbe adás. Véleményem szerint stabil garanciát jelent, hogy egyrészről más ismert és kipróbált földhasználó kerülhet szóba, akinek a gazdálkodását a nemzeti park korábban már nyomon követhette, másrészről a természetkárosító magatartást tanúsító személyek kizárásra kerülnek, legyen szó a szimpla szerződésszegéstől a bírságon keresztül egészen a súlyos bűncselekménnyel bezárólag bármilyen kártékony magatartásról. A területhasználathoz szükséges legeltetett állatállomány meglétének követelménye pedig támogatja az állattartó gazdálkodását, különösen azzal, hogy hosszú távon kiszámítható és stabil földhasználatot biztosít a 25 éves szerződéses időtartamra.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az elővásárlási jognak az állami földárveréseken történő gyakorlásával kapcsolatos módosítása nemcsak gyorsítani tudja az adásvételi folyamatot, hanem megteremti a felek számára, hogy átlátható módon megismerhessék és azonnal tudomással is bírjanak az elővásárló bejelentkezéséről. Nem fogja tehát hosszabb ideig bizonytalanságban tartani a licit nyertesét, hogy vane jelentkező a területre, hanem az árverés helyszínén is nyomban kiderül, hogy az ügylet végső soron kivel fog létrejönni.
A törvényjavaslat kiemelésre méltó és fontos elemének tartom továbbá a hegyközségi tisztújítás szabályainak egységesítését, ami a rendszer ciklikus megújításához elengedhetetlen. A tisztségviselők mandátumának azonos kezelése erősíti a szervezet legitimációját, hatékonyabbá teszi az érdekképviseleti tevékenységet a tagok felé is és a szervezeten kívülre is.
A hegyközségi szervezet 2012-ben történt új alapokra helyezésének egyik jelentős eredménye volt a szakmaközi szervezeti működés feltételeinek megteremtése, amely bizonyítottan működőképes önszabályozási eszközt adott a tagok kezébe a piaci zavarok kezelésére. Ennek azonban az uniós jogból eredő alapvető feltétele, hogy a tagság körében meg kell jeleníteni a termelői és a feldolgozói ágazatot, azaz a szőlészeket és a borászokat is.
E fogalmak pár évvel ezelőtti pontos meghatározásával a törvényhozó meghatározta az alanyi feltételeket, most azonban a szervezet szempontjából is szükséges rögzíteni, hogy ezen két ágazatnak a hegyközségi együttes jelenléte elengedhetetlen.
Tisztelt Országgyűlés! A földforgalmi szabályozást illetően meg kívánom említeni a helyben lakó és a helyben lakó szomszéd fogalmának pontosítását, amely sok helyi vita megelőzését tudja szolgálni a továbbiakban. Mind a vevő, mind pedig az elővásárlásra jogosult részére garanciális elem, hogy a módosítással a szerződésnek tartalmaznia kell a földhasználat időtartamára és ellenértékére vonatkozó tájékoztatást abban az esetben, ha tulajdonjog átruházásáról szóló szerződés tárgyát képező földet hatályos vagy a szerződéskötés időpontjában még hatályba nem lépett földhasználati szerződés érinti.
Örömmel fogadhatjuk azt a változtatást is, amely szerint, ha a kifüggesztés során az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó eljárási szabályokat megsértették, akkor nem kell az egész jóváhagyási folyamatot újrakezdeni, és nem jár többhetes időveszteséggel, hanem a földhivatal a szerződés ismételt közzétételének elrendelésével orvosolhatja a hibát. Javaslom ugyanakkor, hogy a viszonylag hosszú, 60 napos kifüggesztési időszakot 30 napra rövidítsük le, ezáltal gyorsítva a procedúrát.
A folyamatban lévő adásvétel tényének a tulajdoni lapon való feljegyzésére eddig csak a felek kérelmére került sor, azonban ez olyan hasznos tájékoztató információ, amelyet helyénvaló minden ügyben hivatalból elvégezni. A jogalkalmazás szempontjából előnyös módosításnak tartom, hogy az adásvétel ellenértékének arányossága könnyebben vizsgálható feltételekkel kerül meghatározásra. A piaci összehasonlító adatok módszerének alkalmazása egy esetleges bírósági eljárásban is megkönnyíti a bizonyítást a kiugróan magas ügyletek értékelésekor, valamint a helyben kialakult átlagos értéktől való egyedi eltérés vizsgálata vonatkozásában, a haszonbér tekintetében a bírói gyakorlat által megalkotott szempontrendszer analóg átültetése is támogatható.
(9.30)
Kizárólag objektív körülmények figyelembevételével előre kiszámítható feltételeket teremtünk a vevőknek és az elővásárlóknak egyaránt.
A volt haszonbérlő által gyakorolható előhaszonbérleti jog kapcsán a törvényjavaslat beépíti az Alkotmánybíróság által kimondott azon alkotmányos követelményt, amely szerint volt haszonbérlőt akkor is megilleti az előhaszonbérleti jog, ha azt már a megelőző haszonbérleti jogviszonya idején is jogszerűen gyakorolta, de a joggyakorlása rajta kívül álló, neki fel nem róható okból nem vezetett eredményre. Mindez méltányos az önibáján kívül hátrányos helyzetbe kerülő gazdálkodóval szemben, és elő tudja segíteni a földhasználati rendszer stabilitását.
A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról szóló törvény módosításával lehetőség fog nyílni azon zártkerti ingatlanok megosztására, ahol eddig az ingatlanon fennálló felépítmény vagy épület ennek akadályát jelentette abban az esetben, ha a megosztásról teljes körű egyezség születik. Ilyenkor ugyanis nem merülhet fel valamelyik tulajdonostárs érdekeinek sérelme, ugyanakkor a megosztás kedvező szabályait tudják alkalmazni. A hatályos rendelkezések alapján a megosztási eljárásra rendelkezésre álló 90 napos időtartam valóban sok esetben túlságosan rövid, ezért jó módosításnak tartom annak 120 napra történő növelését.
Végül további segítséget fog jelenteni a végrehajtással terhelt tulajdoni hányadok esetében, hogy egyértelművé válik a fizetendő ellenérték, és az, hogy a végrehajtó felé kell teljesíteni, valamint cserében a végrehajtó gondoskodik a tehermentessé tételről.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Jelen törvényjavaslat kiemelt elemeinek elfogadásával véleményem szerint jó irányba módosíthatjuk a földjogi szabályozást, ami a magyar mezőgazdaság fejlődését szolgálhatja. Javaslom és kérem mindannyiuk támogató szavazatát. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)