BARKÓCZI BALÁZS, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Ahogy már Czerván képviselőtársunk utalt rá, az előttünk fekvő úgynevezett salátatörvény 11 darab törvényt kíván módosítani, viszont mi úgy érezzük, hogy aki a hazai agráriummal bármilyen módon kapcsolatban van, az nyilvánvalóan tudja, ennek a hétnek mégiscsak az a legnagyobb híre, hogy Magyarország közös agrárpolitikához tartozó stratégiai tervét elfogadta az Európai Bizottság. Igaz, hogy a néhány helyen beharangozott szeptember eleji időpont kicsit csúszott, de legalább megszületett ez a megállapodás. (Czerván György tapsol.)
Nyilvánvalóan nincs olyan, agráriumból élő ember, aki ilyen-olyan csatornákon erről már ne értesült volna. A KAP stratégiai terve 2485 milliárd forint közvetlen ágazati támogatás, valamint 2891 milliárd forint vidékfejlesztési forrás felhasználását tartalmazza, a vidékfejlesztési források 52 százaléka, vagyis csaknem 1500 milliárd forint jut gazdaságfejlesztésre, mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházásokra az elkövetkezendő öt évben. Ebből a költségvetésből kívánja a kormányzat, mint tudjuk, 2030-ra például azt a célt elérni, hogy a mezőgazdasági terület tevékenységi mutatója az egy hektárra jutó bruttó hozzáadott érték 53 százalékával, vagyis 862 euróra növekedjen. Kérdés természetesen az, hogy a környező országoknál, akik a mi agrárkonkurenseink, ez mekkora érték. Kérdezem is miniszter urat, hogy ön szerint a környező országokban mennyivel fog nőni az egy hektárra jutó bruttó hozzáadott érték.
Az előttünk fekvő törvényjavaslat ugyanakkor nyilvánvalóan tartalmaz olyan pontokat, amelyek előremutatók és megszavazhatók, ezt a Demokratikus Koalíció képviselőcsoportja sem vonja kétségbe. Vannak benne szükséges változtatások, viszont vannak olyan kérdéseink is, amelyekre majd miniszter úrtól a záróbeszédben vagy akár előbb is szeretnénk válaszokat kapni. Ugyanakkor úgy gondoljuk, hogy mindez nem elég, hiszen tavasz óta mondjuk ezt elfogadhatatlan, hogy a gazdák nem hatósági áron, hanem normál áron tankolnak, ez a többletköltség pedig aztán rárakódik a termékeikre. Nyár óta mondjuk szintén, hogy az aszály rettentő kárt okozott a növénytermesztésben. Kértük, hogy a Kárenyhítési Alapot töltse fel a kormány, de ez nem történt meg a mai napig sem, sőt még a kifizetések sem érkeztek meg.
Miniszter úr, azt tudom mondani, hogy miközben itt vitázunk a parlamentben, addig a gazdálkodók folyamatosan küzdenek az életben maradásért. Ha tehát nem bizonyos érdekek kiszolgálása miatt történnek ezek a most előttünk lévő változtatások, akkor bizonyos módosításokkal a törvényjavaslat támogatható.
Kérdezem ugyanakkor, hogy önök mikor fognak valami kézzelfogható segítséget adni a gazdáknak. Ugyanis 40 százalékos élelmiszer-infláció mellett az újabb élelmiszerárstop nyilvánvalóan csak sebtapasz, nincs semmilyen olyan kimutatás, amely azt mondja, hogy az árstop csökkentené az inflációt, sőt bizonyos termékeknél generálja az inflációt, például a 2,8 százalékos tejre vonatkozó árstop miatt brutálisan drága a sajt. Sőt, már most beharangozták, hogy az újabb árstopok miatt eltűnhet a burgonya a boltokból, és ma reggeli hír, hogy bizonyos boltokban csak 30 tojást lehet vásárolni ebből az ársapkás tojásból. Ugyanakkor a hazai burgonyatermesztés a fogyasztói igényeknek alig a felét képes fedezni és kielégíteni, a többit importból kell pótolni. Kérdés, hogy ezt a hatósági árstopot hogyan lehet megfeleltetni például külföldről behozott burgonyára, egyáltalán lesze elegendő burgonya.
Tehát szeretnénk, ha nemcsak jogszabályi szinten segítenék a gazdálkodókat, hanem érezhető módon, hiszen vannak szükséges törvénymódosítások, mondom még egyszer, ezt nem vitatjuk, de ha segítenek a gazdáknak, akkor nyilvánvalóan a családoknak is segítenek, hiszen azokat a termékeket, amelyeket a magyar gazdák előállítanak, mégiscsak ők fogják megvásárolni a boltokban, lehet, hogy akár még a hatósági áraknál is olcsóbban.
Most a kérdések, miniszter úr. Az első azzal kapcsolatos, hogy a termőföld védelméről szóló törvény 5. §-a azt tartalmazza, hogy engedély nélkül létesített célkitermelőhely esetében az igénybe vevőt az ingatlanügyi hatóság a termőföld eredeti állapotában történő helyreállítására kötelezi, ha az engedély nélküli igénybevétel megvalósításától az engedély nélküli, más célú hasznosítás iránti eljárás megindításáig tíz év még nem telt el. A kérdésem az lenne, a módosítandó jogszabály eredetileg nem tartalmazta ezt a tíz évet: mi az oka, hogy ez bekerült?
A 6. § szerint, ugyanebben a törvényben a módosítás okán felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben határozza meg a talajjavító mederanyag és a kezelt mederiszap termőföldön történő felhasználásának részletes szabályait. Azt kérdezném tisztelt miniszter úrtól, hogy a kormány ennek részletes szabályait mikor fogja kidolgozni, mikor határozzák ezt meg.
Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény módosításának 9. §-a tartalmazza, hogy növelték a területi méretet, amellyel birtokösszevonási célú földcsere vagy csere lehetséges az optimális állami birtokszerkezet kialakítása céljából. Ez eddig öt hektár volt. Miért lett tíz hektár? Ugyanis az általános indoklásban erre a módosításra nem kaptunk választ.
A harmadik a Nemzeti Földalapról szóló törvény módosítása. A 12. § rendelkezik arról, hogy a Nemzeti Földügyi Központ a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletet milyen módon hasznosítja. Itt történt egy kiegészítés, pluszszöveg került bele a módosításba. Erre szeretnék rákérdezni, hogy miért került bele „a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény szerinti közfeladathoz rendelt vagyonkezelői jog alapításáról rendelkező szerződéssel” passzus.
Szintén ebben a törvényben a 14. § kapcsán is kérdeznék. Ez a jogszabályi hely arról rendelkezik, hogy a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv meghatározott feltételek együttes fennállása esetén nyilvános pályáztatás mellőzésével, természetvédelmi kijelölés útján is köthet a vagyonkezelésben lévő Nemzeti Földalapba tartozó rét, legelő művelési ágú, továbbá többségében rét vagy legelő művelési ágú birtoktesthez kapcsolódó, szántó művelődési ágú földrészlet vonatkozásában haszonbérleti szerződést, illetve ez tartalmazza, hogy a szerződő félnek mely feltételeket kell teljesíteni. Itt egy javaslattal szeretnék élni. Javasolnánk, hogy a 20. § b) pontja, 2. alpont b), d), e) és f) pontjában is egységesen jelenjen meg ez a hétéves időtartam, illetve kérdezem, hogy miért szükséges a nyilvános pályázat mellőzése.
(9.40)
A 15. § szintén ugyanebben a törvényben arról rendelkezik, hogy a Birtokpolitikai Tanács akkor dönt a jogszabályban meghatározott ügyekben, ha az annak tárgyát képező földrészlet vagy földrészletek együttes idegenforgalmi értéke eléri az 5 millió forintot. Az általános indokolás kitér arra, hogy a földárak jelentős emelkedésére figyelemmel kell ezt végrehajtani. Kérdezném a tisztelt miniszter urat, hogy az 5 millió forint jelen pillanatban mekkora földrészletet jelent.
A hegyközségekről szóló törvény 6. § (8a) bekezdésének módosítása szerint az utolsó három lezárt borpiaci év helyett csak a választás időpontját megelőző lezárt borpiaci évben kell vizsgálni a jelölt személlyel szemben fennálló, a bekezdésben felsorolt kizáró okokat. Itt is kérdezném, hogy milyen gyakorlati oka van annak, hogy nem az utolsó három évet vizsgáljuk, csupán a lezárt borpiaci évet.
Ugyanennek a törvénynek a 28. §-ában azt mondja, hogy a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa esetében a törvény 25. §-ának módosított szövegével összhangban egyszerűsíti és pontosítja a szavazatszámítást: „A küldöttet az őt delegáló hegyközségi tanácsot alkotó hegyközségek működési területéhez tartozó borvidéki települések közigazgatási területén fekvő ültetvényeknek a döntéshozatalt megelőző borpiaci év utolsó napján a hegybírók által nyilvántartott területe alapján minden megkezdett 100 hektár után egy szavazat illeti meg. A megkezdett 100 hektár szerinti számítás a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa esetében sem változtatja meg az eddigi szavazati arányokat.” Vane erre számítás, hogy a megkezdett 100 hektár szerinti számítás a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa esetében nem változtatja meg az eddigi szavazati arányokat? ezt kérdezném a miniszter úrtól.
A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény módosításának a 30. §-a a földnek az adásvételi szerződésben meghatározott ellenértékével kapcsolatos előírásokat tartalmaz, előnyös tulajdonságként viszont nem lehet figyelembe venni bizonytalan, jövőbeni eseményeket és legalább részben a vevő elhatározásától, kockázatvállalásától is függő körülményeket. Ugye, szubjektív és általánosító a „bizonytalan, jövőbeni eseményeket és legalább részben a vevő elhatározásától, kockázatvállalásától függő körülmény”, mert például az öntözhetőség is elhatározás és kockázatvállalás függvénye. Úgy gondoljuk, hogy ezt a megfogalmazást javítani vagy pontosítani lenne szükséges.
Végül: a 38. § azt tartalmazza, hogy a területi közigazgatás működésével, az ingatlan-nyilvántartással és a területfejlesztéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 23. § (4) bekezdését 2023. január 1-jével oly módon módosítja, hogy az erdő művelési ágú ingatlanok esetében földminősítési eljárásra, vagyis minőségi osztály és kataszteri tiszta jövedelem megállapítására a jövőben nem kerül sor. Figyelemmel arra, hogy az erdő esetében az aranykorona-érték önmagában nem tükrözi az erdő valós gazdasági értékét, azt kérdezném, hogy a módosítással nagyobbak vagy kisebbek lesznek a bírságok, mint ha az aranykorona-értékhez lennének viszonyítva.
Ezek lennének tehát a kérdéseim, és várom miniszter úr válaszát. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.