MIHÁLFFY BÉLA, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Mint már többször itt elhangzott a vitában, az Országgyűlés elé kerülő törvényjavaslat 11 földügyi tárgyú törvény módosítását tartalmazza.
Az előterjesztés a 2007. évi CXXIX. törvényt is módosítja, amely a termőföldek hasznosítására, a földvédelemre, a földminősítésre és a talajvédelemre vonatkozó rendelkezéseket állapítja meg. A törvény módosítása szükségszerűvé vált, ugyanis napjaink kritikus kérdésévé vált a vizek és vízkészletek megóvása. Mi, a Szegeden és a homokhátságon élők is nap mint nap tapasztaljuk, hogy Magyarországon növekszik a vízhiányos és aszályos időszakok gyakorisága az egyre kevesebb, kiszámíthatatlanná váló, de intenzív esőzések mellett. A magyar vízgazdálkodás kiemelt célja, hogy növelje az országban a visszatartott vízmennyiséget, emiatt egyre inkább előtérbe kerülnek a természetes vízmegtartó megoldások, ezért különleges földvédelmi szabályok kialakítására van szükség azokban az esetekben, ha a természetes módon megjelenő vízborítottság megtartása öntözési és vízgazdálkodási szempontból indokolt.
A vízmegtartás termőföldön történő biztosítása érdekében differenciált szabályozás kerül kialakításra a termőföldek védelméről szóló törvényben. A vízjárta területeken természetesen megtartott vízállások esetében az érintett termőföld mezőgazdasági hasznosításra való alkalmassága szempontjából különbséget kell tenni az állandóan vízzel érintett területek és az időszakosan vízjárta területek között. Ha egy termőföldterületet a természetes módon megjelenő víz állandó jelleggel borít, az hosszabb távon nem lesz alkalmas mezőgazdasági művelésre, így más célú hasznosítás ebben az esetben megvalósulhat. A törvény módosítása ezt az esetet mentesíti a földvédelmi eljárás lefolytatása alól, és nincs szükség az ingatlanügyi hatóság utólagos hozzájárulására, feltéve, hogy a területen a víz megtartása vízgazdálkodási szempontból szükséges és indokolt. A vonatkozó szabályokat és mentességet a vízügyi igazgatóság szakvéleménye határozza meg a vízzel borított termőterületekkel kapcsolatban.
Az előterjesztésben szerepel az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosítása, amely egy új, 2026. december 31-éig szóló egyszeri ingatlan-nyilvántartási eljárásrendet fektet le annak érdekében, hogy az állami erdőkben található, az állami erdészeti társaságok, illetve jogelődjeik által létesített, az erdészetek által évtizedek óta gondozott felépítmények ingatlan-nyilvántartási helyzete végre rendeződhessen. A módosítás azért vált szükségessé, mert a több évtizedes, egyes esetekben évszázados felépítmények építésügyi hatósági dokumentumainak a hiánya jogi akadályokat képezett a jelenlegi ingatlanügyi eljárásban. A módosítással az ingatlan-nyilvántartási rendezés magában foglalja a felépítményeknek mint önálló ingatlanoknak a térképeken való feltüntetését, valamint a rá vonatkozó tulajdonjogok és egyéb jogok bejegyzését.
Az előterjesztés tartalmazza a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosítását is. A Nemzeti Földalapról szóló törvény az állami tulajdonban lévő termőföldvagyon észszerű és földbirtok-politikai céloknak megfelelő gazdálkodását biztosítja a termőföldeknek, a mezőgazdasági termelés ökológiai feltételeinek, valamint a gazdaságosságnak és a jövedelmezőségnek a szempontjaira figyelemmel történő hasznosításának az elősegítésével és a családi gazdaságokon alapuló korszerű birtokszervezet kialakításának előmozdításával. A törvény módosításának köszönhetően a Nemzeti Földalapba tartozó földek hatékonyabban lesznek hasznosíthatók.
Három, teljesen új jogcímet rögzít a törvényjavaslat. A „többlethasználati megállapodás” és az „erdőkezelési szerződés” jogcímek létrehozásával az állam kisebbségi tulajdonában álló erdő esetében a tulajdonosi közösség is használatba adhatja az erdőt. A közfeladathoz rendelt vagyonkezelői jog alapításáról rendelkező szerződés a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény szerinti hasznosítást kodifikálja.
A törvényjavaslat célja emellett, hogy lerövidüljön az egyébként hosszú termőföld-adásvételi folyamat anélkül, hogy az elővásárlók törvényben biztosított jogai csorbát szenvednének.
Ez az előterjesztés több, az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatai alapján szükségessé vált pontosítást és kiegészítő rendelkezést is tartalmaz. A törvényjavaslat tartalmazza a hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény módosítását is, amely orvosolja a hegyközségi szervezetek választási rendszerével kapcsolatban a jogalkalmazásban felmerült problémákat.
(9.50)
Az elmúlt két évben a pandémia miatt elhalasztott választások megtartására csak 2022-ben kerülhetett sor, melynek következtében az egyes hegyközségekben megválasztott érdekképviseleti és köztestületi képviselők megbízatása eltérő időpontokban jár le. Az egyes hegyközségek alapszabályai is eltérő választási ciklusokat állapítanak meg, ami a hegyközségi rendszerben a döntéshozatalt jelentősen megnehezíti. A hegyközségekről szóló törvény kiegészítésével egységesen ötéves választási ciklus kerül bevezetésre, amely stabilizálja a hegyközségi tanácsok, a borrégiós hegyközségi tanácsok és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának küldötti rendszerét, ezáltal erősítve a képviseleti döntéshozatalon alapuló köztestületek szervezeti működését.
Az előterjesztés tartalmazza a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény módosítását is és ezzel a törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvény módosítását, az egységes jogértelmezés érdekében. A módosításban a fogalmi keretek a jogalkalmazási gyakorlatban felmerült kérdésekre és a Kúria egyes földügyi tárgyú, rendkívül előremutató ítéleteiben szereplő jogértelmezésre, valamint az Alkotmánybíróság vonatkozó döntéseire figyelemmel kerültek megfogalmazásra.
Továbbá az előterjesztett törvényjavaslat szól a termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és az egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi IV. törvény módosításáról is. A törvény módosítása a tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény alkalmazása során kárt szenvedett és földjuttatásban részesült személyeket kívánja kompenzálni. Bizonyos esetekben a földjuttatásban részesült személy tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásból törlésre került, és az ily módon kárt szenvedett személy más ingatlannal vagy pénzben történő kártalanítására nem került sor. Ezen esetekben az államot terhelő mulasztás orvoslását jelenleg semmilyen jogszabály nem teszi lehetővé, azonban alkotmányos követelmény az ily módon kárt szenvedett személyek kompenzálásának jogalkotás útján történő lehetővé tétele.
A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény módosítására a jogalkalmazási gyakorlat során felmerült problémák orvoslása érdekében kerül sor, valamint módosított tartalommal ismételten megállapításra kerülnek a 2023. január 1-jei hatállyal beiktatni kívánt, az osztatlan közös tulajdon öröklés esetén történő megszüntetésének szabályai.
Az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény módosítása pontosítja a 2023. január 1-jén hatályba lépő törvény rendelkezéseit, segítve az általános jogutódlás megvalósulását és a gazdaságátadási szerződésben érintett felek védelmét.
Az egykori Rozmaring Mezőgazdasági Termelőszövetkezet működési területén kárpótlásra váró személyek helyzetének rendezéséről szóló 2021. évi CXLV. törvény módosítása a vagyonkezelésbe adott védett természeti területek felhasználását pontosítja, mégpedig úgy, hogy a vagyonkezelésbe adott védett természeti területek nem használhatók fel földjuttatással történő kompenzációra.
Úgy gondolom, hogy a törvényjavaslat támogatható kezdeményezéseket tartalmaz, ezért kérem önöket, hogy a KDNP-frakcióhoz hasonlóan támogassák önök is a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a szót. (Taps a kormánypárti padsorokból.)