DÓCS DÁVID, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Azt gondolom, hogy ha van fontos és sarkalatos pontja a törvényhozásnak, akkor a most tárgyalt törvény az egyik legszámottevőbb, hiszen az ország földkészlete, földvagyona az állam és a rajta élő nemzet alapja.

A most tárgyalt törvényjavaslat, mint már többször elhangzott, 11 törvény módosítását tartalmazza, melyekben vannak természetesen jó és szükséges formai vagy alaki módosítások, de vannak komoly tartalmi változtatások is, melyek már aggályosabbak, és végső soron szerencsésebb lett volna külön tárgyalni azokat, hiszen a helyesbítés és a lényegi változtatás két külön kategória.

A Mi Hazánk szerint a legégetőbb probléma, hogy amíg papíron a vízkészlet és a termőföld alaptörvényi védelmet élvez, addig a valóságban elsivatagosodunk, illetve a magyar földek idegenek, külföldi állampolgárok kezébe kerülnek.

Ékes példája a politika fölött álló szakmaiságnak az a Csongrád-Csanád vármegyei eset, ahol a Mi Hazánk megyei képviselője, Laczkó Zsolt felvetette a közgyűlésnek, hogy azokat a belvízvédelmi rendszereket, melyek eddig a belvíz leeresztésére szolgáltak, esetleg most a talajvíz visszapótlására kellene használni. Felvették a kapcsolatot a vízügyi igazgatósággal, és a Csongrád-Csanád Vármegyei Közgyűlés teljes mellszélességgel támogatta ezt a felvetést. Tehát hála a Jóistennek, úgy látszik, hogy valami jó irányba is el tud mozdulni.

Így helyes az a törekvés, mellyel a kormány célja a vizek, vízkészletek megóvása, mely vonatkozásában végre érvényt szerezhet a helyes vízgazdálkodás és a vizek elvezetése helyett a természetes vízmegtartás, a talaj vízszintjének az emelése, a vízgazdálkodás helyreállítása érdekének, és ebben az esetben a napelemparkokkal és a természetkárosító multikkal és akkumulátorgyárakkal ellentétben tudjuk támogatni a termőföld más célú hasznosítását. Azok a területek, melyek ilyen módon állandóan vízzel borítottak, s kikerülnek a mezőgazdasági hasznosítás alól, amennyiben magántulajdonban vannak, s arra a tulajdonos igényt tart, kerüljenek megváltásra vagy cserére az állam által birtokolt földek közül.

Örvendetes, hogy a számtalan visszaélés megakadályozására törvényi szinten lesznek a termőföldek plafonértékei megszabva, és a helyben szokásos vételártól mintegy 10 százalékkal lehet csak eltérni, egyéb eseteket leszámítva, és külön örvendetes, hogy az állattartóknak is ez a törvényjavaslat-csomag gyakorlatilag kedvező feltételeket biztosít.

A tegnapi napon a nemzeti környezetvédelmi program vitájában történő felszólalásomban kitértem arra, hogy elfogadhatatlan az a gyakorlat, mely lehetőséget biztosít a külföldi befektetőnek a termőföld vásárlásához, hiszen nemzetstratégiai kérdés, hogy a föld kinek a tulajdonát képezi. A legtöbbször azt a választ kapjuk, hogy az uniós megállapodások kötik a magyar állam kezét, és ebből következik, hogy a Dunántúlon megyényi területek kerültek máris külföldi kézre, olyan kézre, aki nem magyar, aki nem itt él, és aki nem ennek az országnak hajt hasznot a tevékenységével.

Alapvető hibának tartom azt is, hogy olyan erőforrás, amely korlátozott mennyiségben áll csupán rendelkezésre, nem stratégiai vagyonként, hanem egyszerű forgalomképes ingatlanként van kezelve. Először csak a 3 hektár alatti területek kerültek értékesítésre a magyar állam földtulajdonából, most pedig már a 10 hektár alattiak is kalapács alatt vannak, melyekből művelési águk szerint az erdők teszik ki a legnagyobb részt, melyeken eleve eredményesen lehet gazdálkodni már ekkora területen is, így eladásuk különösen nem indokolt. Annak tükrében pedig főleg nem, hogy kikerülve az erdőgazdálkodásról szóló törvény szigorú szabályai alól, ezen rendelkezéseket már nem kell majd alkalmazni az állam tulajdonában és a Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság vagyonkezelésében lévő ingatlanoknak az egyes, otthonteremtési feladatok karitatív szervezetek általi átvállalásáról szóló 2021. évi LXXXVI. törvény alapján az MR Közösségi Lakásalap Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság részére ingyenesen történő tulajdonba adása során sem. Mit jelent ez magyarul? Ez magyarul azt jelenti, hogy ez komoly visszaélésekre is okot adhat.

Az pedig már csak hab a tortán, hogy a most áruba bocsátott mintegy 6788 darab földterület eladását a következőképpen indokolja a földek értékesítésével megbízott szervezet, a Nemzeti Földügyi Központ. Az előző földértékesítési programokhoz hasonlóan az eladásra kínált birtokok az állami fölvagyon portfóliótisztítását is szolgálják, hiszen a jellemzően kis területű, magántulajdonú földek közé ékelődött ingatlanokat értékesíti az állam. Ezek a területek leginkább a szomszédos ingatlanok tulajdonosainak, illetve az osztatlan közös tulajdonú ingatlanhányadok esetén a tulajdonostársaknak kínál vételi lehetőséget. Ez részben helyes is természetesen, hiszen az osztatlan közös tulajdoni forma a problémák melegágya. Ezért üdvözlendő azok öröklés útján történő megszüntetése, ellenben az 1/1 hányadú földtulajdonoknál az állam és az NFK is választhatná az eladás helyett a birtokösszevonási céllal történő földcserét is, mint ahogy ez az erdők esetében eddig is így működött, vagy a tartós bérbeadást is, amit az eladáshoz hasonlóan pályázati úton lehetne megtenni.

(10.20)

Arról már nem is beszélve, hogy az elővásárlási jog gyakorlásában sok esetben nem a közvetlen szomszéd, hanem olyan harmadik személy az erősebb, akinek több minősített elsőbbsége van. Tehát az előző földeladási programokhoz hasonlóan  amit a magyar gazdák földhöz juttatásával indokoltak, de a legtöbb esetben a földek az éhes nagybirtokosokhoz kerültek  ez sem szól másról, csak az állam pénzszerzéséről, hiszen ha nem ez lett volna a fő ok, akkor a hosszú távú bérbeadásnál is maradhatott volna a magyar állam, mint ahogy az működött is hosszú éveken keresztül.

Főként igaz ez a szintén az NFK indokolásában olvashatók nyomán, miszerint a koronavírus-járvány és az orosz-ukrán háború rávilágított arra, hogy az élelmiszer-ellátás stratégiai kérdés, aminek egyik alapja a termőföld. És valóban, ezért kellene megőrizni, a gazdákat pedig bérbeadás vagy hosszú távú földprogram útján is helyzetbe lehetne hozni.

A Mi Hazánk az eladás helyett inkább a vásárlást szorgalmazza, hiszen a Vodafone-féle kiadások helyett a magyar földvagyont is lehetett volna gazdagítani. Annál is inkább, mivel az államnak felelőssége megvédeni a magyar földet, így szerintünk minden egyes olyan földszerzési ügyletnél, ahol külföldi akar tulajdont szerezni, az államnak kötelezően élni kellene az őt megillető, a legerősebb elővásárlási jogával.

Éppen ezért, ha önöknek, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, valóban fontos a magyar föld, a magyar gazda, az élelmiszer-ellátás, az -önrendelkezés és végső soron a hazájuk, akkor támogatják a törvényjavaslathoz általunk beadott ilyen irányú módosítást. Köszönöm szépen a szót.