RITTER IMRE, a Magyarországi Nemzetiségek Bizottságának elnöke: Köszönöm. Sehr geehrter Herr Vorsitzender! Sehr geehrter Herr Minister Nagy! Sehr geehrtes Parlament! Erlauben Sie mir bitte, dass ich die Meinung des Ausschusses in Ungarn lebenden Nationalitäten, bezüglich des Gesetzesvorschlags mit dem Titel „Über die Änderung bestimmter Gesetze in Bezug auf Gelände” mit Nr. T/1846 erörtere.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy kifejtsem véleményemet a Magyarországi Nemzetiségek Bizottságának nevében az „Egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról” című, T/1846. számú törvényjavaslattal kapcsolatban. Bizottságunk annak okán kérte nemzetiségi napirendnek a jelen törvényjavaslatot, törvénycsomagot, mert az többek között foglalkozik az egykori Rozmaring Mezőgazdasági Termelőszövetkezet működési területén kárpótlásra váró személyek helyzetének rendezéséről szóló 2021. évi CXLV. törvény módosításával is.
Ez a törvény, amelyet majdnem pontosan egy évvel ezelőtt T/17427. számon tárgyalt az Országgyűlés, a solymári, pilisszentiváni, egykoron sváb értsd: magyarországi német településeken történt, tulajdonjoggal kapcsolatos jogsérelmek orvoslásával foglalkozott. Egy évvel ezelőtt, mivel a Házbizottság ülését követően került akkor benyújtásra, ezért nem tudtuk ezt a törvényjavaslatot nemzetiségi napirendnek kérni, így nem tudta a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága tárgyalni azt, noha egyértelműen nemzetiségi kérdésről volt szó, hiszen a kárpótlásra várók gyakorlatilag kivétel nélkül magyarországi németek és/vagy leszármazottjaik voltak.
A rendszerváltást követő különböző szintű és formájú kárpótlások formálisan, legalább részlegesen igyekeztek azokat a bűnöket kompenzálni, amelyeket a magyarországi németség a második világháborút követően elszenvedett, de természetesen teljes kárpótlásra soha nem volt, nincs és nem is lesz lehetőség. Elmondtam szintén, elgondolkodtató, hogy több mint 30 évvel a rendszerváltás után voltak, vannak Magyarországon a kárpótlásnak olyan területei, ahol még részleges kárpótlásra sem került sor.
Az a felfoghatatlan és megengedhetetlen helyzet áll fenn Solymár, Pilisszentiván és Nagykovácsi esetében, hogy közel 350 család a mai napig, bő 30 évvel a rendszerváltás, a kárpótlások megkezdése után sem kapta meg azt a részleges kárpótlást sem, amit máshol mások szerencsére már évekkel, évtizedekkel korábban megkaptak. Az itt élőket pedig ugyanúgy meghurcolták származásuk miatt, mint a többi magyarországi németet, sújtotta őket az elűzetés, a kényszermunka, a természetes javaiktól való jogtalan megfosztás is.
Egy éve a parlamenti felszólalásomban és azóta lakossági fórumokon, beszélgetésekben, a témával kapcsolatos beszédeimben is többször hangsúlyoztam, hogy a törvényjavaslat céljával és tartalmával maximálisan egyetértek, egyetértünk. Tudom, hogy a 2021. évi T/17427. számú törvényjavaslat előkészítése, majd a parlamenti vita ideje alatt is, azt követően is számtalan egyeztetés volt az érintett kárvallottakkal, ezen belül kiemelten a solymári érdekegyeztető fórummal, valamint a kárpótlási ügyben kisebbségnek számító pilisszentiváni, nagykovácsi közösség érintett tagjaival is. Az ő véleményük alapján több pontosító, módosító észrevételt tettünk akkor a törvényjavaslathoz, melyet részben egyéni képviselői módosítóként magam nyújtottam be, részben pedig az összegző módosító javaslatba kerültek be, amit ezúton is köszönök.
Ezzel olyan módosító javaslatokkal tudtuk egy éve a jogalkotó munkáját segíteni, amelyek a véglegesen elfogadott törvénytervezet alapján megszületett, az egykori Rozmaring Mezőgazdasági Termelőszövetkezet működési területén kárpótlásra váró személyek helyzetének rendezéséről szóló 2021. évi CXLV. törvénybe beépültek, annak minőségét javították. Most örömmel mondhatom, hogy a 2021. december 14-én elfogadott törvény alapján a kárpótlás első része, a pénzbeli kompenzáció az érintettek véleménye alapján mintaszerűen lezajlott, ezt köszönjük.
Ugyanakkor 2022 júliusában a még kárpótlásra várókat arról tájékoztatták, hogy az igényelt földterületeknek amik megfelelnek a törvényben meghatározott feltételeknek csupán a harmada áll rendelkezésre. A földterületek hiányával kapcsolatos információ kézhez kapását követően a solymári földbeli kárpótlásra várók képviselője közérdekű adatigénylés jogcímén a Nemzeti Földügyi Központtól a továbbiakban: NFK kikérte az állami földek jegyzékét. Az adatigénylésben nemcsak solymári, pilisszentiváni és a vele közvetlenül szomszédos települések ingatlanaira amelyek a jelenleg hatályos törvények szerint lehetőséget biztosítanak a földkiadásra , hanem Csobánka, Piliscsév és Pilisszántó településekkel, a hozzájuk tartozó földterületekkel kiegészítve kértek kimutatást. Az igényelt adatokat a jogszabályoknak megfelelő határidőben és tartalommal megkapták. A megkapott adatok elemzése során jutottak arra a megállapításra, hogy több, jelenleg is mezőgazdasági művelés alatt álló ingatlan nem szerepelt a kimutatásban. Ezt a tényt jelezték egy válaszlevélben az NFK felé.
A kiterjesztett földjegyzékigénylés oka az volt, hogy tekintettel a jelzett termőföldhiányra, csak újabb településekhez tartozó ingatlanok bevonásával látszik megoldhatónak a jogos igények teljesítése. Ezzel a kiegészítéssel, amely újabb pontosítást igényelne a kapcsolódó törvényekben, elegendőnek látszana a földterület, amennyiben valamennyi településen a védett, de nem védett természeti területek is bekerülhetnek a Földalapba.
Fontos javaslata a kárpótlásra váróknak, hogy törlésre kerüljenek az idejétmúlt bányajogbejegyzések. Ez Solymáron közel 2 ezer aranykorona-értékű, bányajoggal terhelt ingatlant jelent. Ezzel kapcsolatban a kárpótlásra várók képviselője hatósági bizonyítványt váltott ki a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága a továbbiakban: SZTFH – budapesti bányafelügyeleti osztályán.
(10.40)
Ezen bizonyítvány alapján elvileg kezdeményezhető lenne a bányajogbejegyzések, természetesen az idejétmúlt bányajogok törlése, de a Pest Megyei Kormányhivatal 1. számú Földhivatali Osztályától kapott tájékoztatás szerint a bányajogtörlést csak az NFK vagy az SZTFH kezdeményezheti, a kárpótlásra várók képviselőjének közvetlenül nincs rá jogosultsága tehát valamelyik hivatalnak kell kezdeményeznie a kárpótlásra várók által javasolt törlést. Bízom benne, hogy az NFK tett lépéseket a földterületek kimutatásának ellenőrzésével, valamint a bányajogbejegyzésekkel kapcsolatban felmerült problémák, kérdések megoldására, de erről a kárpótlásra váróknak nem áll még rendelkezésre információ, erre vonatkozó értesítést, tájékoztatást még nem kaptak.
Összefoglalva: a jelenlegi ismereteim szerint az egykori Rozmaring Mezőgazdasági Termelőszövetkezet működési területén földbeni kárpótlásra váró személyek számára megoldást, termőföldet jelentene, ha egyrészt a Nemzeti Földügyi Központ az állami földekről szóló kimutatását ellenőrzi, és szükség esetén azt kiegészíti; 2. törvénymódosítással további, távolabbi települések alkalmas földterületeinek földalapba történő bevonása is megtörténne; 3. a „védett”, de nem „védett természeti” megjelölésű területek bevonása a földalapba megtörténik; végül, de nem utolsósorban, ha az idejétmúlt bányajogok törlése megtörténik.
Az egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/1846. számú törvényjavaslat 69. §-a szerint idézem „Az egykori Rozmaring Mezőgazdasági Termelőszövetkezet működési területén kárpótlásra váró személyek helyzetének rendezéséről szóló 2021. évi CXLV. törvény 7. § (4) bekezdés b) pontjában a ’védett’ szövegrész helyébe a ’vagyonkezelésbe adott védett’ szöveg lép.”, azaz a vagyonkezelésbe adott védett természeti területek nem használhatóak fel földjuttatással történő kompenzációra. Ennek alapján általam nem ismert mértékben, de nyilvánvalóan csökken a kárpótlásra felhasználható földterületek mérete, ahogy ezt expozéja végén a miniszter úr is mondta.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Végezetül engedjék meg, hogy ismét és külön megköszönjem dr. Nagy István agrárminiszter úrnak és kollégáinak, valamint Menczer Tamás államtitkár úrnak, hogy a Rozmaring Termelőszövetkezet működési területén érintett, kárpótlásra jogosult solymáriak, pilisszentivániak és nagykovácsiak ügyét felkarolták és segítették. Köszönöm, hogy a kárpótlási törvény végrehajtásának első része, a pénzbeli kárpótlás már a gyakorlatban, a valóságban is az érintettek véleménye alapján is mintaszerűen lezajlott. Tisztelettel kérem, és bízom benne, hogy a közös gondolkodás most is, a földbeni kárpótlásnál eredményt fog hozni, és véglegesen, megnyugtatóan le tudjuk zárni ezt a régóta húzódó és fájó kárpótlási ügyet.
Végül, mivel maradt még egy kis időm, engedjék meg, hogy kilencéves parlamenti tevékenység után egy teljesen személyes és szubjektív észrevételt hadd tegyek. Én a mai általános vita során rendkívül jól éreztem magam; rendkívül jól éreztem magam, mert úgy érzem, hogy mindenféle politikai sárdobálás helyett egy abszolút jó szakmai vita volt, ami nyilván adódik egyrészt talán abból, hogy a föld, a víz, az éghajlat egyértelműen az életünk és a jövőnk, adódik valószínűleg abból, hogy az előkészített még ha „saláta” is volt, de törvényjavaslatok valószínűleg olyan minőségűek voltak, és adódott abból, hogy a hozzászólásában mindenki, függetlenül attól, hogy teljesen egyetértett, részben értett egyet, részben ellenezte vagy teljesen, de abszolút a témánál maradva és megoldás-, célorientáltan szólt hozzá. Én anélkül, hogy jogom lenne ezt elemezni vagy minősíteni, egyszerűen megköszönöm mindenkinek. Köszönöm, hogy meghallgattak. Danke für Ihre Aufmerksamkeit! (Taps.)