PÓCS JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek vonatkozásában az Európai Gazdasági Közösség a kilencvenes évek elején alakította ki az első közösségi iparjogvédelmi oltalmi formát, a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek eredetmegjelölésének és földrajzi jelzéseinek közösségi oltalmát.
Az Európai Unió által ismert, oltalom alatt álló eredetmegjelölések és a földrajzi jelzések, együttesen: a földrajzi árujelzők, több mint 3 ezer agrártermék elnevezését védik. Az eredetmegjelölések és a földrajzi jelzések közösségi oltalma bevezetésének célja a termelői közösségek részére magasabb jövedelmet eredményező, minőségi, feldolgozott agrártermékek előállításának az ösztönzése.
A földrajzi árujelzők oltalma kollektív jogosultságot jelent, amely minden előállítót megillet, aki a meghatározott földrajzi területen a termékleírásnak megfelelően terméket állít elő, ugyanakkor kizárólagos jogosultságot biztosít számukra a bejegyzett földrajzi területekhez kapcsolódó név használatára. A tervezet célja kizárólag a mezőgazdasági termékek, élelmiszerek, borászati termékek, valamint szeszes italok együttesen: agrártermékek földrajzi árujelzőire és a hagyományos különleges termékekre vonatkozó egységes szabályozás megalkotása.
A mezőgazdasági termékekre, az élelmiszerekre, a borászati termékekre, az ízesített boralapú italokra és a szeszes italokra vonatkozó uniós eredetvédelmi oltalmi rendszer garanciát nyújt a fogyasztók számára a termelők földrajzi eredetére vonatkozóan; növeli az oltalom alatt álló termékek ezt a hozzáadott értékek is javítják értékesítési lehetőségeit.
Egy 2020 áprilisában készült uniós felmérés szerint a földrajzi árujelzővel ellátott termékek eladási értéke átlagosan több mint kétszerese a földrajzi árujelzővel nem rendelkező, más hasonló termékek eladási értékének. A földrajzi árujelzők hozzáadottérték-növelő hatása lehetővé teszi a termelők és az értéklánc egyéb szereplői számára a versenyképesség fokozását. A termelők számára biztosítja azokat az eszközöket, amelyek révén sajátos jellemzőkkel rendelkező termékekeiket hatékonyabban tudják a többi terméktől megkülönböztetni és népszerűsíteni, illetve a jogtalan névhasználatból eredő piaci visszaélésekkel szemben megvédeni azokat.
Az eredetmegjelöléssel, illetve a földrajzi jelzéssel rendelkező termékek esetében a termékek különleges minőségét a lehatárolt földrajzi terület sajátosságai, mint például az éghajlat, a föld, az emberi tudás jellemzi.
(11.30)
Egy földrajzi terület pontos lehatárolása, a termékek előállításának pontos szabályozása, a minőséget garantáló tulajdonságok ellenőrzésének előírása olyan elemei az uniós eredetvédelmi szabályozásnak, amelyek nemcsak a termelő számára garantálják a termékek eladhatóságát, hanem a fogyasztók számára is tájékoztatást nyújtanak az egyes termékek földrajzi eredetéről és minőségéről.
Az eredetvédelem egy ország kultúrájában a legfontosabb, hagyományokban gazdag értéket jelenít meg. Ezen értékeink megőrzése mindannyiunk közös érdeke. Napjainkban az élelmiszer eredete és egyedisége egyre inkább felértékelődik a termelők és a fogyasztók számára egyaránt. Ezek alapján kijelenthető, hogy a földrajzi árujelzők használata erős gazdasági potenciált jelent, amely jelentősen növeli a termékek értékét. Az Európai Unió a földrajzi árujelzőkre és a hagyományos különleges termékekre minőségrendszerként tekint elsősorban, mely a termelőket jutalmazza a magasabb minőségű termékek előállítása céljából tett erőfeszítéseikért, és amely a vidéki gazdaság számára jelentős előnyöket biztosíthat.
Az uniós jogi szabályozás ugyanakkor a földrajzi árujelzők oltalmi rendszerének működtetésekor elsősorban a magasabb minőségű termékek előállításának ösztönzését tartja szem előtt, amely a közös agrárpolitikához, a piaci, a jövedelemtámogatási politikához, a vidékfejlesztési politikához szorosan kapcsolódik. A földrajzi árujelzők és a hagyományos különleges termékek elnevezése ugyanakkor az agrártermékek nemzetközi piacon való újrapozicionálásában fontos szerepet tölt be.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nemzeti kormányunk kiemelt feladatának tekinti a földrajzi árujelzők rendszerének megerősítését, hogy minél több ilyen termék legyen hazánkban, és a termelők élvezhessék az általa elérhető értékesítési biztonságot és a legmagasabb árakat. A jelenlegi hazai jogszabályi környezet azonban az Európai Bizottság elképzeléseivel is összhangban álló agrárpolitikai célok megvalósulását nem tudja teljes mértékben biztosítani, mivel nem teszi lehetővé a termelői csoportosulások, a földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos tevékenységet ellátó szervezetek szerepének megerősítését, a földrajzi árujelzők magasabb színvonalú közösségi koordinációjához szükséges előfeltételeket és a jogkörök biztosítását.
Mindezek alapján szükséges egy olyan önálló törvény megalkotása, amelyen keresztül a földrajzi árujelzőkhöz, a hagyományos különleges termékek elnevezéséhez fűződő agrárpolitikai, agrárgazdasági és vidékfejlesztési célok együttesen, a termelők és a csoportosulások érdekeit előtérbe helyezve valósíthatók meg, egyszerűbb, átláthatóbb, könnyebben kezelhető jogszabályi hátteret biztosítva a magyar agrártermékek és az előállítók számára egyaránt.
A törvényjavaslat pozitív hatásai között meg kell említenem az átláthatóbb ügyintézést, valamint az oltalom alatt álló agrártermékek elnevezésének hatékonyabb védelmét, mellyel a termelői közösségek a törvény által biztosított keretek között jobban meg tudják védeni a földrajzi árujelzőik piaci értékeit a nemzeti és a nemzetközi piacokon egyaránt. A törvény tehát kizárólag az agrártermékekre vonatkozó szabályozás megalkotásával segíti a magyar agrárgazdaság szereplői számára a földrajzi területhez köthető, egyedi minőségi jelzőkkel rendelkező termékek versenyképességének fokozását a hazai és a nemzetközi piacokon.
Az egyéb ipari termékek tekintetében, melyekre a földrajzi árujelzők oltalmára vonatkozó uniós jog rendelkezési hatálya nem terjed ki, továbbra is a védjegytörvény előírásai irányadók. E törvény szabályozza a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek, borászati termékek és szeszes italok eredetmegjelölését, a földrajzi jelzései, valamint a hagyományos kifejezései oltalmának megszervezése és törlése, a hagyományos különleges termékek elnevezésének bejegyzése és törlése, valamint a termékleírás módosítása iránti kérelemmel kapcsolatos eljárások rendjét, az oltalomból eredő jogosultságok érvényesítésének és a földrajzi árujelzők, valamint a hagyományos különleges termékek elnevezése védelmének speciális kérdéseit, az oltalom alatt álló elnevezések használatának ellenőrzését, a jogsértés esetén kiszabható jogkövetkezményeket.
A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszeréről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet 45. cikke lehetőséget biztosít a tagállamok számára, hogy területükön igazgatási eszközökkel ösztönözzék olyan szervezetek megalakulását és működését, melyek jogosultak fellépni az oltalom alatt álló földrajzi árujelzők, illetve a hozzájuk közvetlenül kapcsolódó szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megfelelő jogi védelmének biztosítása érdekében, és amelyek jogosultak tájékoztatási és promóciós tevékenységek kidolgozására és végrehajtására, bejegyzett elnevezés kereskedelemben való használatának nyomon követésére, továbbá gazdasági elemzések készítésére.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, támogassák a törvényjavaslatot. Az uniós jog által biztosított eszközzel élve az oltalom alatt álló elnevezések hatékonyabb védelme érdekében agrárpolitikai szempontból kiemelkedően fontos az előbbiekben felsorolt jogkörökkel rendelkező szervezetek létrehozása, melyek az érintett oltalom alatt álló elnevezés használatára jogosult valamennyi termelő, előállító nevében eljárhatnak, ehhez hozzájárulva a magyar gazdálkodók sikeréhez. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)