MIHÁLFFY BÉLA, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Az előző napirend vitájában elhangzott, hogy a hét híre az, hogy a közös agrárpolitikai stratégiai terv elfogadásra került a Bizottság által. Azt gondolom, hogy ez a munka elsősorban a minisztérium dolgozóinak köszönhető, úgyhogy szeretném ezt a munkát, ami ehhez az eredményhez vezetett, megköszönni mind miniszter úrnak, mind államtitkár úrnak, mind a minisztérium összes dolgozójának. Illetve az sem egy elhanyagolható tény, ez is lehetne itt jelen pillanatban a hét második híre, hogy gyakorlatilag az előző napirendnél minden ellenzéki hozzászóló mondott pozitívumot is. Tehát ha egy ilyen törvénymódosítás kerül a parlament elé, amelyről még az ellenzékiek is pozitívan tudnak nyilatkozni, ennél nagyobb eredmény nem kell, úgyhogy ehhez is szeretnék gratulálni, és köszönetet mondani szintén a munkához, amivel a törvénymódosítók jártak.
Na, de most a napirendről! Ahogy az expozéban is hallhattuk, az Országgyűlés előtt lévő agrártermékek eredetvédelméről szóló törvénytervezet célja a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek, valamint a borászati termékek és szeszes italok földrajzi árujelzőire, illetve a hagyományos különleges termékekre vonatkozó egységes nemzeti szabályozás megalkotása. A jogszabály megalkotására azért van szükség, mert a fogyasztókban egyre növekszik az igény a földrajzi eredetüknek köszönhetően egyedi tulajdonságokkal rendelkező, valamint a hagyományos módon előállított agrártermékek iránt. Erre az igényre válaszul biztosítani kell az ilyen sajátos jellemzőkkel rendelkező termékek előállítói számára azokat az eszközöket, amelyekkel termékeiket a forgalmazásuk során a többi terméktől hatékonyan meg tudják különböztetni, ezzel versenyelőnyt biztosítva számukra, valamint ezzel meg tudjuk védeni őket a tisztességtelen gyakorlatokkal szemben.
Az oltalom alatt álló földrajzi árujelzők tulajdonképpen azt jelzik, hogy a termék egy adott helyről vagy régióból származik, és különleges minőséget, hírnevet vagy egyéb jellemzőjét a földrajzi eredetének köszönheti, mint például nálunk, szegedieknél a tavalyi évben nyilvántartásba vett szegedi tükörponty. Ezen földrajziárujelző-oltalom a törvény szerint kollektív jogosultságot jelent, amely minden előállítót megillet, aki a meghatározott földrajzi területen a termékleírásnak megfelelő terméket állít elő, ugyanakkor kizárólagos jogosultságot biztosít számukra a bejegyzett földrajzi területhez kapcsolódó név használatára.
Még 2020 áprilisában került publikálásra az Európai Bizottság megbízásából készült felmérés, amely szerint a földrajzi árujelzővel ellátott termékek eladási értéke átlagosan több mint kétszerese a földrajzi árujelzővel nem rendelkező hasonló termékek eladási értékének. Ez hatalmas különbség, ezért kijelenthető, hogy a földrajzi árujelzők használata erős gazdasági potenciált jelent, és nagymértékben növelheti a forgalmazott termékek értékét.
A földrajzi árujelzők lehetővé teszik a termelők számára a versenyképesség fokozását a nemzetközi piacokon, biztosítva azokat az eszközöket, amelyek révén a sajátos jellemzőkkel rendelkező termékeiket hatékonyabban tudják a többi terméktől megkülönböztetni és népszerűsíteni, illetve a jogtalan névhasználatból eredő piaci visszaélésekkel szemben megvédeni.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az európai uniós jogi szabályozás a földrajzi árujelzőkkel kapcsolatban elsősorban a magasabb minőségű termékek előállításának ösztönzését tartja szem előtt, amely a közös agrárpolitika piac- és jövedelemtámogatási politikájához és a vidékfejlesztési politikához szorosan kapcsolódik. Az Európai Unió a földrajzi árujelzőkre és a hagyományos különleges termékekre minőségrendszerként tekint, amely a termelőket jutalmazza a magasabb minőségű termékek előállítása céljából tett erőfeszítéseikért, így a vidéki gazdaságok számára előnyöket biztosít.
Az előttünk lévő új, az eredetvédelemről szóló törvény megalkotására azért is van szükség, mivel a jelenlegi hazai jogszabályi környezet az Európai Bizottság azon elképzelését, hogy megerősítse a földrajzi árujelzők rendszerét, összhangban az agrárpolitikai célok megvalósulásával, nem tudja teljes mértékben biztosítani, a korábbi jogszabály ugyanis nem teszi lehetővé a termelői csoportosulások, a földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos tevékenységeket ellátó szervezetek szerepének megerősítését, a földrajzi árujelzők magasabb színvonalú közösségi menedzsmentjéhez szükséges előfeltételek és jogkörök biztosítását.
(11.50)
Az előttünk lévő új törvény tehát kizárólag az agrártermékekre vonatkozó szabályozás megalkotásával segíti a magyar mezőgazdaság szereplői számára a földrajzi területhez kötődő, egyedi minőségi jellemzőkkel rendelkező termékeik versenyképességének fokozását a hazai és a nemzetközi piacokon. Az egyéb ipari termékek tekintetében, melyek földrajzi árujelző oltalmára az uniós jogi rendelkezések hatálya nem terjed ki, továbbra is a védjegytörvény előírásai irányadók.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az általam elmondottak alapján a következő három, kiemelten pozitív hatása lehet a törvény elfogadásának. Elsősorban a keretrendszer elfogadásával átláthatóbbá és egyszerűbbé válik az ügyintézés. A szabályozás egyetlen összefüggő jogszabályban kerül meghatározásra. Másodsorban: az oltalom alatt álló elnevezések védelme minden eddiginél hatékonyabbá válik az új jogszabály elfogadásával. Végül pedig a termelői közösségek a rendelkezésükre álló, az új törvény által biztosított eszközök használatával jobban meg tudják védeni földrajzi árujelzőik piaci értékét a nemzeti és a nemzetközi piacokon. A törvény által biztosított keretek között képesek lesznek a földrajzi árujelzőhöz kapcsolódó marketingtevékenységet folytatni, továbbá gazdasági elemzéseket készíteni.
Úgy gondolom, hogy a törvényjavaslat támogatható kezdeményezéseket tartalmaz, ezért kérem önöket, hogy a KDNP-frakcióhoz hasonlóan támogassák önök is a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokból.)