MIHÁLFFY BÉLA, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Ahogy az expozéban is hallhattuk, az Országgyűlés előtt lévő, a közös agrárpolitikából és a nemzetközi költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló törvény célja, hogy az európai uniós és a nemzeti forrásból folyósított támogatások igénybevételének és a közös agrárpolitika egyéb, támogatás kifizetésével nem járó piacszabályozási intézkedésében való részvételét az eljárások törvényessége, eredményessége és átláthatósága érdekében a részt vevő támogatást igénylő vagy kedvezményezett és az irányítási, illetve a végrehajtási feladatokat ellátó szervek, szervezetek jogait és kötelezettségeit egységesen, saját eljárási rendszerben szabályozza, vagyis hogy az európai uniós és a hazai agrártámogatásokkal kapcsolatos eljárási szabályokat új alapokra helyezze az átláthatóbb, hatékonyabb és korszerűbb döntéshozatal érdekében.

2021. december 2-án az Európai Parlament és a Tanács elfogadta a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő közös agrárpolitikáról szóló stratégiai tervhez nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap forrásaiból finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013. és az 1307/2013., Európai Parlament és Tanács által hozott rendeletek hatályon kívül helyezéséről szóló 2021/2115. európai uniós rendeletet, valamint a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról, valamint az 1306/2013. rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2021/2116. rendeletet, amely a 2023 és 2027 közötti közös agrárpolitika végrehajtásában fontos változásokat léptetett életbe az európai uniós agrár- és vidékfejlesztési támogatások és más piacszabályozási intézkedések tervezésével, irányításával és értékelésével kapcsolatban.

A döntés előtt álló új szabályozás legfontosabb eleme az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapra és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra vonatkozó tagállami szintű stratégiai tervek bevezetése. Ez a kidolgozott stratégia lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a közös agrárpolitika rendelkezéseit a magyarországi mezőgazdasági termelői szerkezet valós szükségleteihez igazítsák.

A másik lényeges eleme a dokumentumnak, hogy az előbb említett két pénzügyi alap irányítására egyetlen nemzeti irányító hatóságot kell kijelölni. Ez új elemnek számít, ugyanis ez idáig a vidékfejlesztési program esetében volt ez előírás. Változatlan eleme a szabályozásnak, hogy mindkét KAP-alap kifizetéseit tagállamonként egy kijelölt kifizető ügynökségen keresztül lehet teljesíteni.

Az akkreditált kifizető ügynökségek munkáját és az európai uniós források felhasználását a Bizottság a tanúsító szerv közreműködésével közvetlenül ellenőrzi. Amennyiben a Bizottság úgy találja, hogy a KAP-források nem az uniós szabályoknak megfelelően kerültek felhasználásra, vagy nem megfelelően került elvégzésre valamilyen támogatott intézkedés vonatkozásában előírt ellenőrzés, abban az esetben a tagállam jelentős pénzügyi megvonásokra számíthat, illetve az előlegek és az időközi kifizetések folyósítását is felfüggeszthetik. A tanúsító szerv által kiállított igazolás és éves jelentés Bizottsághoz való megküldése nélkül a kifizető ügynökségek éves számláinak lezárása nem történhet meg.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előbb elmondottak alapján az új szabályozás elfogadásával a 2023 és a 2027 közötti pénzügyi tervezési időszakban az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap nemzeti hatáskörbe tartozó végrehajtási rendszerében jelentős változásokra kell felkészülni. Az előttünk lévő törvényjavaslat célja, hogy megteremtse az új programozási időszakra vonatkozó, európai uniós szabályrendszerhez igazodó átláthatóbb, hatékonyabb és korszerűbb döntéshozatal érdekében a tagállami eljárás törvényi előírásait.

A jövő év elején induló új fejlesztési időszak támogatási rendszerére való átállás egységes, korszerű, rugalmas szemléletet teremt.

(12.50)

Az új szabályozással egyszerűsödnek az intézményi struktúrában végrehajtandó változások, és az eljárások is egyszerűsödnek.

A törvénytervezet hatálya alá tartozó jogterület alapvetően az alábbi három szabályozási szintre épül: először is közvetlenül kell alkalmazni a vonatkozó európai parlamenti és tanácsi, bizottsági rendeleteket, melyek a támogatások igénybevételével kapcsolatos alapvető szakmai, illetve pénzügyi tartalmú rendelkezéseket foglalják magukban.

Másodszor: a nemzeti hatáskörben megalkotott jogszabályok esetében két szempont érvényesítését kell biztosítani. Egyrészt el kell kerülni az európai uniós jogszabályok megismétlését, másrészt csak azokat a kérdéseket lehet szabályozni, amelyekre a közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktus kifejezett felhatalmazást ad, vagy nem tilt. Ezen keretek között minden olyan jogszabály megalkotható, amit a tagállam jogrendszere a végrehajtás érdekében szükségesnek tart.

Harmadszor pedig: a végrehajtásban részt vevő intézmények belső szabályzataira épül, melyek tartalmazzák az elvégzendő feladatokat és döntési hatásköröket. Ez a szint előfeltétele az agrártámogatások szabályszerű folyósításának.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Összegzésként elmondhatom, hogy a törvényjavaslatban a két korábbi programozási időszak jól működő elemeit kellett ötvözni és a megtapasztalt nehézségeket kiküszöbölni. Az általam elmondottak alapján érthető, hogy a törvényjavaslat keretjellegű szabályozást tartalmaz, összegezve, a KAP két pénzügyi alapjának felhasználása során keletkezett nagyon fontos gyakorlati tapasztalatokat.

Ezért úgy gondolom, hogy a törvényjavaslat támogatható kezdeményezéseket tartalmaz, tehát kérem tisztelettel önöket, hogy a KDNP-frakcióhoz hasonlóan támogassák önök is a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)