SZABÓ REBEKA, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ezzel a javaslattal nekem pont az a bajom, amit az előző felszólaló is említett, bár ő csak mellékesen, én viszont leginkább erre szeretnék utalni. Persze vannak benne akár elvileg támogatható részek is, de a 15. §-ban számomra egy olyan rész van, amit, őszintén szólva, nem is pontosan értek, és nem is tartom helyesnek. Én azt gondolom, hogy ez nagyon csökkenti az átláthatóságát az európai uniós agrártámogatások kiosztásának.

Ha megnézzük egyébként, hogy 2021-ben, tehát a tavalyi évben kik voltak a legnagyobb támogatottak Magyarországon az agrártámogatásokat illetően, akkor azt látjuk, hogy az első helyen Csányi Sándor áll 6 milliárd forinttal, a második helyen pedig Mészáros Lőrinc és különböző cégcsoportjai 4,7 milliárd forinttal. Az a helyzet, hogy ebből nyilvánvalóan látszik, hogy ez a támogatási rendszer nem jól működik, ez nem éri el azt a funkcióját, amit véleményem szerint el kéne érnie.

Én azt gondolom, hogy a kormányoldali képviselők sem tudják igazán jól megmagyarázni, hogy valakinek, aki nem elsősorban a mezőgazdaságból él, és száz- vagy ezermilliárdos nagyságrendű vagyona miatt semmilyen támogatásra nem szorul, miért kellene odaadni a magyar vagy az európai adófizetők adóját mezőgazdasági dotáció címen. De sajnos az a helyzet, hogy hamarosan nem is kell majd ilyen magyarázatokkal bajlódniuk, mert gyakorlatilag a törvénymódosítás miatt ez az egész pénzosztás részben titkos lesz. Hogy ez hogyan egyeztethető össze az Unió szabályaival, azt igaziból nem tudom. Persze biztos a jogállamiság miatt kell, meg a társadalommal is megkonzultálták, bár én úgy tudom, hogy nem volt ennek a törvényjavaslatnak társadalmi egyeztetése, pedig az Európai Bizottság felé már tettek ilyen ígéreteket.

Mindenesetre a lényeg az, hogy a támogatási titokról szóló bekezdés alapján, ha jól értem  és nagyon örülnék, ha megcáfolnának , eltűnhet a kedvezményezettek címe a nyilvános adatok közül, ezáltal lehetetlenné válik a kisebb-nagyobb nyertesek beazonosítása. Pedig a lista egyébként a legnagyobb nyerteseken túl is  akiket az előbb említettem  tele van érdekes nevekkel. Például gyakran kiderül belőle, ha átnézzük ezeknek a támogatottaknak a listáját, hogy akik néhány éve a Párbeszéd által nagyon sokat kritizált államiföld-kiárusítással és a licitekkel megszerezték az állami földet, a támogatások révén néhány év alatt már vissza is kapták a vételárat. Tehát tulajdonképpen az állam nem kötött ezzel jó üzletet, és nem volt jogos minden esetben az, hogy ezeket a földeket eladták, illetve nem volt helyes annak a földbirtok-politikának a fényében, ami a Párbeszéd mint zöldpárt szerint egy helyes birtokpolitika lenne.

(13.00)

Ez a módosításuk most látszólag egy uniós rendeletnek való megfelelést szolgál, de én azt gondolom, hogy ez igazából nem volt konkrétan uniós előírás, nem volt olyan kérése az Uniónak, hogy gyakorlatilag közérdekből a nyilvános adatok köréből kikerüljön akár a kedvezményezettek címe, akár egy olyan egyedi azonosító, ami alapján a különböző nyerteseket…  vagy akár például a föld helyrajzi száma, amire a támogatás vonatkozik, mert itt csak a települést sorolják fel. Tehát ez alapján nem lehet majd jól összegezni, hogy valóban kik azok a személyek, akikhez megy a támogatás, mert ha a neve ott van, nem tudom… Vannak gyakori nevek Magyarországon (Nacsa Lőrinc: Mint a Szabó!), sok hasonló nevű személy nyerhet uniós támogatást, földalapú vagy egyéb agrártámogatást, és nem lehet majd ez alapján hatékonyan áttekinteni.

Az a helyzet, hogy sajnos ez a titkolózás illeszkedik abba a vonalba, amit már az elmúlt 12 évben láttunk, hogy önök egy nagybirtokos Magyarországot építenek. Egy átlagos vidéki település ma Magyarországon megint úgy néz ki, hogy van néhány nagygazda, és vannak a többiek, akik választhatnak, hogy elmennek dolgozni napszámosnak a nagygazdához, vagy elmennek a városokba, vagy külföldre szerencsét próbálni. A falvak és a föld népességmegtartó ereje, aminek a növelése egyébként az egész termőföld-gazdálkodás fő célja lett volna, nem nőtt, hanem csökkent, miközben a nagybirtokok mérete, ami már így is egészségtelenül nagy európai összehasonlításban, tovább nőtt, és a földből élők száma tovább csökkent.

Nyilván emlékeznek, hogy 2010-2014 között még az önök kormánya is egy másik üzenettel indult, önök is azt mondták, hogy a helyben élő gazdálkodóknak szeretnének földet adni, önök is eleinte azt mondták, hogy nem szeretnének hatalmas birtokkoncentrációt, aztán Ángyán József kormányból való távozásával végül is kiderült, hogy sajnos a valódi helyzet nem ez volt.

Tehát tulajdonképpen azt kell mondjam, hogy a kudarcos, a nemzeti érdekekkel véleményem szerint ellentétes földpolitika visszásságainak elleplezésére talán alkalmas lehet ez a titkolózás, de igazából a valóságot nem fogja megváltoztatni, kevesek kapnak sokat, és sokan kapnak nagyon keveset ebben a rendszerben.

(Az elnöki széket dr. Oláh Lajos, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A K-Monitor nevű korrupciófigyelő szervezet évről évre összegyűjti, hogy hogyan alakulnak ezek az agrártámogatások. Az elmúlt tíz évben mintegy 7000 milliárd forintot osztottak ki támogatásként az agráriumban. A közvetlen támogatások több mint 70 százaléka a kedvezményezettek felső 10 százalékához kerül, akik tulajdonképpen nem szorulnának érdemben támogatásra, mert ők az agrárnagytőkések. És bár a területalapú támogatások esetén 2014-től elvileg felső korlátot vezettek be, ez a gyakorlatban sajnos nem módosította jelentősen az agrártámogatások elosztását. Változatlanul jó néhány milliárd forint felett juthatnak támogatáshoz a legnagyobb nyertes csoportok.

Az ironikusan a „Földet a gazdáknak!” elnevezésű, de valójában „földet a gazdagoknak” tartalmú földprivatizációs programban  ahogyan egyébként Ángyán József is precízen kimutatta  sokszor Fidesz-közeli strómanok szerezték meg a földeket gyanús körülmények között, és azonnal használatába adták a környéken aktív nagyüzemeknek. A földtámogatások végső kedvezményezettjei megegyeznek a hazai nagyvállalkozói és pártelittel.

Közben látjuk, hogy az élelmiszer-termelés struktúrája is eltorzult, a kistermelőknek egyre kevésbé osztanak lapot, gyorsul a birtokkoncentráció, és a magyar élelmiszerpiacot is néhány igazán nagy tőkéscsoport uralja. Azt gondolom, hogy ahogyan már említettem, önök sem ezt ígérték, amikor hatalomra kerültek, és a Párbeszéd szerint is, ahogyan ezt már sokszor elmondtuk, az agrártámogatások elsődleges célja az lenne, hogy segítsék a felelős, környezetkímélő gazdálkodási módokra történő áttérést, és ellensúlyozzák a fenntartható gazdálkodásból adódó esetleges hátrányokat, ösztönözzék és segítsék a táji adottságokkal összhangban lévő, kis léptékű, és a természeti erőforrások, a biodiverzitás megőrzését szolgáló művelési módokat, az agrár-környezetgazdálkodást, a ökológiai gazdálkodást és a természetvédelmi oltalom alatt álló területek környezetkímélő hasznosítását.

Emellett társadalmi célok is vannak, hogy segítsék a népesség megtartását vidéken, a fiatal gazdálkodók elindulását, az ökológiai gazdálkodásra hajlandó személyek gazdálkodását. Tehát azt gondolom, hogy sajnos a magyar agrárrendszer, sem a birtokpolitika, sem a támogatási rendszer nem ezt célozza, és az, hogy önök most tulajdonképpen sokkal nehezebbé teszik az agrártámogatások kutathatóságát és nyilvánosságát, ez önmagában nem változtat ezen a birtokpolitikán, amit folytatnak, de azon viszont változtat, hogy ez a tudás, ez az ismeret nem fog tudni innentől kezdve kikerülni a közvéleményhez, és elképzelhető, hogy mondjuk, nyilván Csányi Sándorból és Mészáros Lőrincből nincsen olyan sok, tehát, hogy az ő agrártámogatásaikat pusztán a természetes személy családi és utóneve vagy a cégeik megnevezése alapján összesíteni lehet, de alapvetően azt gondolom, hogy ez mindenképpen a transzparenciát és az átláthatóságot csökkenti, ezért a törvényjavaslatot e miatt a rész miatt mi nem tudjuk támogatni.

De nagyon remélem, hogy esetleg akár módosítással, akár később, a végrehajtási rendelettel tisztába tudják ezt tenni, hiszen nagyon-nagyon fontos lenne egyébként nemcsak az, hogy az átláthatóságot biztosítsák, hanem az, hogy a magyar mezőgazdaság valóban lépéseket tegyen abban az irányban, hogy a biodiverzitás, a természetvédelem a táj mint egész megőrzése irányába induljon el, és az agrártámogatásokat is, amelyek nem feltétlen a közvetlen területalapú támogatások, erre súlyozzák, és próbáljanak meg az Európai Unió adott keretei között erre fókuszálni, hogy egy fenntartható mezőgazdaságot, egy fenntartható élelmiszer-termelést valósítsanak meg, és hogy az ökológiai gazdálkodás elterjedését segítsék elő. Én ezt önmagának ebben a tervezetben nem látom. Köszönöm a figyelmet.