NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az elhangzott beszámolókból és a számokból is azt láthatjuk, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2021-ben is igen magas színvonalú, tartalmas szakmai munkát végzett, és hozzájárult ahhoz, hogy a magyar emberek számára hatékonyabbá és tartalmasabbá váljon a munka, a tanulás, a szabadidő, a tájékozódás, szórakozás és a magánélet. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság kiadási és bevételi oldalait Szűcs Lajos képviselőtársam már részletesen ismertette, és azt is, hogy a kiadási oldal túllépései mivel voltak indokolhatók.

Ugyanakkor én egy-két projektről szeretnék beszélni, amit az NMHH 2021-ben indított vagy folytatott, hiszen vannak köztük olyan példaértékű projektek is, amelyekről azt gondolom  és erre majd a következő vitában kitérek , hogy folytatni kell. Az NMHH fontos szakmai tevékenysége közé sorolható a Hír-Közmű projekt is. A Hír-Közmű projekt célja, hogy létrejöjjön Magyarország egységes, országos hírközlési infrastruktúra-nyilvántartása térinformatikai adatbázis alapján. Az NMHH a rendszer megalkotásával és fenntartásával hosszú távon a piaci szereplőkkel együttműködve a hatósági szabályozási szempontokon túl segíti az egyre növekvő állami és uniós adatszolgáltatási igények kiszolgálását és a hatósági elektronikus ügyintézés teljes körűvé tételét.

A rendszer haszonélvezője lesz a lakosság is, hiszen az adatbázisból kikereshető lesz például, hogy egy adott helyen milyen hírközlési szolgáltatók érhetők el. A szolgáltatók, a tervezők és a kormányzat a piaci szerepükhöz mérten korlátozott és ellenőrzött jogosultsággal, részletesebb hozzáféréssel bírnak majd, például gerincvezetékekről, fő elosztási pontokról megosztott hálózatokról. A Hír-Közmű a teljes magyarországi hírközlési rendszer egységes adatbázisát kiépítve egy eddig példátlan adatvagyont alkot meg, ami jelentőségében a földhivatali nyilvántartási rendszerhez mérhető. Ez az egész hírközlési szektorra, ezen keresztül az egész magyar gazdaság egészére hatással lesz.

A másik fontos program az NMHH-ban a „Netre fel!” című projekt is, amely az NMHH mobilcsere-támogatási programja. Az NMHH mobiltelefoncsere-, készülékcsere-támogatási programja 2023. március 31-éig tart, melynek keretében 40 ezer forint kedvezménnyel cserélhetők a 2G- és 3G-képes mobiltelefonok 4G-s készülékekre, gyorsabb interneteléréssel. Az NMHH ezzel a fontos, a lakosság számra előnyös és hasznos programjával is kapcsolódik a mobilszolgáltatók 3G-hálózatainak lekapcsolási tervéhez. Azok után, hogy 2022 májusától a kezdeményezés a 2G-s készülékekre is kiterjed, a támogatás összege 40 ezer forintra emelkedett, illetve megszűnik már a 120 ezer forintos felső értékhatár is. A program kiemelt célja tehát, hogy az érintetteket ne érje hátrány a 3G-technológia majdani kivezetése miatt.

Az NMHH a tavalyi évben számos jelentős, a médiatudatosságot és médiaértést erősítő projektet folytatott. Az NMHH 2022-ben is folytatta nagy sikerű projektjét, a Bűvösvölgy médiaértés-oktató központok létesítését és fenntartását. Tavaly is ugyanennél a vitánál beszéltem erről bővebben. Ezeket a Bűvösvölgy médiaértés-oktató központokat azért hozták létre, hogy élményszerű programmal támogassák a médiaértés oktatását a 9-16 éveseknek. Az első ilyen központ Budapesten nyílt meg 2014-ben, majd ezt követte Debrecenben, 2020-ban pedig Sopronban is elkészült a Bűvösvölgy-központ.

Ezekben a központokban a diákok szakképzett, hozzáértő oktatók irányításával a hozzájuk látogató gyerekek játékosan és élményszerűen szerezhetnek tudást a média döntési helyzeteiről. Az iskolai csoportok, osztályok, évfolyamok számára meghirdetett egész napos interaktív program évről évre egyre népszerűbb a diákok körében, évente eddig tízezernél is több tanuló vett részt ezeken a foglalkozásokon  lássák a képviselő urak és hölgyek, hogy mikre költi az NMHH a költségvetését. Ezeknek az oktatóközpontoknak számos anyaga, oktatóvideója már online is elérhető, ahol a fiatalok körében népszerű youtuberek érdekes ismeretterjesztő és figyelemfelhívó videókat készítenek a média témakörében, bemutatják például az álhírek felismerésének és kiszűrésének gyakorlatát.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság az elmúlt években komoly lépéseket tett a fiatalkorúak védelmében az online zaklatások és visszaélések ellen. Kiemelkedő az NMHH internet hotline szolgáltatása, amely az NMHH által működtetett, a jogellenes, illetőleg kiskorúakra káros tartalmak bejelentésére szolgáló jogsegélyszolgálat. A sajtó kérdésében, a média kérdésében mindig lesz köztünk vita a másik oldallal. Majd szeretnék is reagálni Gréczy Zsolt mondataira, de szerintem közös érdek, hogy elismerjük ezeknek a jogsegély-szolgálatoknak, a kiskorúak médiaértését és médiatudatosságát fejlesztő szolgáltatásoknak a jelentőségét, illetve ami az internetes gyermekvédelmet illeti, a médiában való gyermekvédelmet illeti, azt gondolom, hogy ez is olyan közös cél, amelyért dolgoznunk kell, és amely programokat tovább kell folytatni.

Az NMHH hotline jogsegélyszolgálata kapcsán a beszámolók alapján azt jelenthetjük ki, hogy szükség van egy ilyen rendszerre, hiszen a bejelentések folyamatosan növekednek, szükség van egy ilyen online jogsegélyszolgálatra. Ez nagyban köszönhető annak, hogy az NMHH a fiatalkorúak, elsősorban a 11-16 évesek között a jogsegélyszolgálatot népszerűsítő kampányt is indított, növelve ennek a fiatalok online tudatosságát. Itt a legtöbb eset egyébként adattal való visszaélés, nagy cégeknek adták ki magukat különböző adathalász személyek vagy szervezetek. Mindannyian találkoztunk már ilyen e-mailekkel, megkeresésekkel, illetve engedély nélküli közzététel, adatokkal való visszaélés volt a legtöbb jelentés tárgya. Azt gondolom, hogy egy ilyen, 11-18 éves korosztályt célzó médiakampányra, illetve népszerűsítési kampányra mindenképpen szükség van a továbbiakban is. Éppen ezért az NMHH 2021-ben az SOS Gyermekfalu Magyarországgal is megújította a partnerségét, illetve tovább folytatta azokat a közös projekteket, amelyek elindultak.

A bejelentések megvizsgálása után nyilvánvalóan az internet hotline és az NMHH munkatársai is megtették a szükséges lépéseket. Azt gondolom, hogy a kiemelt projektekből is látható, hogy az NMHH felelősen gazdálkodott, a pénzek jó helyre kerültek, a médiatudatosságot, a kiskorúak védelmét szolgálták, valamint a lakosság számára hasznos és fontos projektek kerültek bevezetésre, ezért a zárszámadást a KDNP-frakció támogatni fogja.

De engedjék meg, hogy a Gréczy Zsolt képviselő úr által elmondottakra azért reagáljak egy kicsit, hiszen annak a pártnak a képviselője Gréczy Zsolt, amely Magyarország történetének legnagyobb szennylaphálózatát, az ezalenyeg.hu-t működteti, üzemelteti. Gyakorlatilag a DK-sajtóközpontból adják ki naponta, hogy milyen lejárató cikkek szülessenek helyben, hogyan járassák le az egyéni képviselőket a Fidesz-KDNP köreiből.

A képviselő úr azt mondta, hogy nincsen sajtószabadság Magyarországon, ami nyilvánvalóan nem igaz, hiszen mindenki elmondhatja a véleményét, a sajtóorgánumok leírhatják azt, amit gondolnak, sőt Magyarországon sokkal sokszínűbb a sajtó, mint egyébként sok más európai országban.

Ha már képviselő úr szóba hozta a budapesti megválasztott főpolgármestert, akkor Gréczy Zsolt szerint rendben vane az, hogy egy polgármester minősíti, hogy kinek mi a szakmája, és egy polgármester eldönthetie vajon, hogy valaki újságíró, vagy nem, eldönthetie valakiről, hogy kéményseprőe, vagy nem, eldönthetie valakiről, hogy buszsofőr, vagy nem. Hogy gondolja azt a sajtószabadságban, hogy egy baloldali polgármester megmondja, hogy kinek mi a szakmája, és kit hogy lehet hívni. Én azt gondolom, hogy pontosan ez az, ami nem fér bele, tisztelt képviselő úr.

Ugye, arra is emlékszik talán a kampányban, hogy egy ártatlan sajtóérdeklődésre számot tartó kérdésben küldtek kérdést, interjúkérdést Gyurcsány Ferencnek, aki ezután perrel fenyegette meg azt az újságírót? Már a per eredményét is leírta a Facebook-posztjában  Lesz per? Lesz! Nyerni fogunk-e? Igen! , tehát ő már előre tudja a bírói ítéleteket is. Gyurcsány Ferenc perrel fenyegeti azokat az újságírókat, akik kérdezni mernek tőle. Tehát ha azt kérdezi, hogy az Apró-villa környezetében vane sajtószabadság, akkor ott biztos, hogy nincsen.

(14.00)

Az önök szövetségese, Fekete-Győr András azt mondta, hogy el kell tiltani a jobboldali újságírókat a szakmájuktól  ez például hogyan fér bele az ön sajtószabadságképébe? Vagy éppen láthatjuk azt is, hogy milyen szálak futnak össze egy zempléni kisfaluban, Szegiben, ahol a DatAdat, a DK európai parlamenti kifizetőhelye és még a szennylap ezalenyeg.hu is közösen találkozik egy-egy ilyen pici zempléni faluban. Ezek aztán súlyos kérdéseket vetnek fel, tisztelt képviselőtársaim, de azt mindenképpen, hogy nem fogadunk el DK-soktól kioktatást a sajtószabadság ügyében, akik bojkottálnak médiumokat, akik minősítenek újságírókat, akik fenyegetnek újságírókat, azoktól nem fogadunk el kioktatást.

Én azt gondolom, hogy a magyar sajtó-, a magyar médiahelyzet nagyon színes, színesebb, mint sok más európai vagy a világ más országaival összehasonlítva, és azt gondolom, hogy azokat a programokat, amelyekről viszont beszéltem, és amelyekről ez a költségvetés szól  Gréczy Zsolt nem a költségvetésről beszélt , azokat viszont folytatni kell. Éppen ezért fogjuk elfogadni a zárszámadást, mert az NMHH ilyen programok megvalósítására fordította a neki rendelkezésre álló forrásokat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)