SZABÓ SÁNDOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Nos, világosan látszik, hogy ahogy indult ez a nap, azért nem úgy folytatódik, hiszen az agrártárgyú, elsősorban agrártárgyú mai törvényjavaslatok kapcsán Ritter Imre szószóló megjegyezte, hogy micsoda sok hasonlóság van az ellenzék, valamint a kormánypárti képviselők tekintetében, és milyen kulturált vitát tudtunk folytatni, és nagyon sok mindenben egyet is értettünk. Nos hát, világosan látszik, hogy most, illetve szerintem a következő napirendi pontnál is ez a nihil vélhetőleg megszűnik, még akkor is, hogyha egyébként nem kellene, hiszen alapvetően olyan témát tárgyalunk, amely a közszolgálatiságról kellene hogy szóljon, amiben ugyanolyan joga lehetne az ellenzéknek is, mint a kormánypártoknak is, noha egyébként ez sajnos, kétségtelen, hogy nincs így.

Előre is elnézést kérek, elnök úr, a tekintetben, hogy miután tudom, hogy a zárszámadás után következik az NMHH következő évi költségvetése, mégis kicsit összevontan kezeljem a két kérdést, és nyilván érintsem mondandóm során a költségvetést is  cserébe ígérem önöknek, hogy a következő napirendi pontnál már nem fogok felszólalni.

Nos, az előttünk fekvő javaslatok kapcsán az NMHH, a Médiatanács, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap 2021. évi költségvetésének a tényszámait, valamint nyilván, amint mondtam, kicsit összefüggve a következő tárgyalandó napirendi pontunkkal, a 2023. évre vonatkozó tervszámokat tartalmazza. De fogalmazhatunk rövidebben úgy is, hogyha azt a címet adom  és muszáj ezt a címet adnom , hogy a múltban, illetve a jövőben megjelenő pazarló és propagandaköltségek költségvetése.

Vizsgáljuk meg, hogy hogyan is gazdálkodnak a kormányhoz hű szervezetek, amelyeknek az elmúlt időszakban sem volt túl sok közük a közszolgálatisághoz, noha egyébként nekik igazából ez lenne a fő feladatuk. Az egyes tételeket látva az látható, hogy az úgynevezett közmédiánál bizony nagyon vastagon fogott a ceruza az egyes sorokon, ami nem lehetett véletlen attól, hogy éppen egyébként az országgyűlési választások előtt állt az ország, és hát abban az időszakban bizony-bizony jelentős összegeket tudott a médiahatóság fordítani e tekintetben a hírek keltésére, amelyek, még egyszer mondom, közel sem voltak közszolgálatinak jellemezhetők.

Az Országgyűlés a közszolgálati hozzájárulást 2020-ra 75 milliárdról 85 milliárdra emelte, majd 2021-ben ez már 100 milliárd forintra nőtt  megjegyzem, 2022-ben ez az összeg már 110 milliárd forintra emelkedett , a személyi juttatások, valamint a dologi kiadások tekintetében pedig elképesztő emelkedést mutatnak ezek a számok is. A dologi kiadások mértéke 2020-ban már majdnem elérte a 60 milliárd forintot, ami 2021-ben már meg is haladta azt, igaz, a tervezett 70 milliárdhoz képest ez alacsonyabb mértékben teljesült, de ne feledjük el, hogy egyébként ezt az iszonyatosan nagy mértékű pénzt a Covid-járvány hullámai után, a gazdaság nehézkes újraindítása idején tudta elszórni a médiahatóság, és hát, azért valljuk be, elsősorban propagandára, abban az évben, amikor azért láttuk, hogy családok százezrei kerültek nehéz helyzetbe, amikor vállalkozások kerültek nagyon komoly probléma kérdéskörébe, amikor nagyon sokan váltak munkanélkülivé, és hát akkor nem kifejezetten az ő segítségükre sietett a kormány, hanem sokkal inkább pumpálta a propagandaszervezetbe.

Érdemes megemlíteni egyébként, hogy hasonlóan nehéz helyzetbe került az önkormányzati szektor is ugyanebben az időszakban, mégsem tapasztalhattak hasonló segítséget, mint amit az NMHH-nál megtapasztalhattak, sőt egyébként adott esetben elvonásokkal is sújtották az önkormányzatokat, gondoljunk csak arra, hogy akár a szolidaritási adó a duplájára emelkedhetett, vagy éppen az iparűzési adó jelentős mértékben elvonásra került az önkormányzatoktól.

A személyi juttatások terén sem láthatunk túl nagy szigort, hiszen az alapnál a 20 milliárdot is meghaladta a kiadás mértéke, és még az előzetesen tervezett küszöböt is átlépték. A sajtóban is olvasható volt, hogy milyen jutalmakkal, illetve végkielégítésekkel szokás találkozni a közmédia szervezetében, így talán nem is nagyon csodálkozhatunk azon sem, hogy járvány ide, gazdasági válság oda, vannak szektorok, pontosabban vannak bizonyos emberek, akiknek azért nem nagyon kell, illetve kellett izgulni, illetve a jövőben sem nagyon kell a tekintetben izgulni, hogy hogyan oldják meg az anyagi mindennapjaikat.

Ha pedig a jövő évre tervezett költségvetést nézzük, azt láthatjuk, hogy a közszolgálati hozzájárulás mértéke közel azonos marad, azonban egyes sorokon az emelkedő tendencia továbbra is megmarad, legalábbis az alap személyi kiadásai 10 százalékkal, 22 milliárdról 24 milliárd fölé nőnek, az NMHH személyi juttatásai pedig 11 milliárdról 13,5 milliárd forintra fognak emelkedni.

Az MTVA, vagyis a televízió és a rádió, amelyek egyébként régebben azért jobb időt is láttak, hiszen 2010-ben 20-30 milliárd forintból sokkal hatékonyabban, sokkal pártatlanabbul, sokkal jobban elismert, sőt nemzetközi szinten elismert módon működtek, ma már látjuk, hogy hát az az összeg jövőre bizony-bizony 126 milliárd forintra fog emelkedni, amit önök az adófizetők pénzéből fognak odaadni ennek a szervezetnek. Nem nagyon érdekli önöket az sem, hogy miközben a költségvetés öt-hatszorosára nő az az összeg, amit ide fognak fordítani, addig a nézőszám pont az ellenkező irányba mozog, hiszen azért ma már elmondhatjuk, hogy sokkal kevesebben nézik a közszolgálati televíziónak mondott Fidesz-tévét  tegyük hozzá, hogy nem véletlenül, hiszen egyszerűen, mondhatnánk, pártszócsővé silányították a magyar közmédiát.

Szóval, egy olyan rendszerbe öntenek önök jövőre 126 milliárd forintot, amelyben, igen, Gréczy Zsolt azért igazat mondott abban, amelyben igenis ott vannak a hírhamisítások, az elvtelen lejárató riportok, és ahol a bíróság által is hírhamisítónak elítélt személy irányíthatja a munkát. Ez a szervezet a személyi kiadásokra több mint 24 milliárd forintot, dologi kiadásokra pedig több mint 68 milliárd forintot költhet majd a következő évben. Így már érthető az a sajtóhír is, amely szerint egyébként  csak így mellesleg  másfél millió forintot fizet a köztévé akár csak a sminkelésre, a fodrászatra vagy éppen ruházatra.

Mindez joggal felháborítja, azt gondolom, az embereket, különösen egy olyan időszakban, amikor energiaválság köszönt Magyarországra, amikor már 40 százalék körüli összeggel kell többet fizetni az élelmiszerekért, amikor elértéktelenednek a fizetések, amikor a többszörösére emelkedik nagyon sok családnak a rezsije. Ilyen összegből fenntartani egy propagandamédiát akkor, amikor a kisvállalkozások, az önkormányzatok tíz-hússzorosra emelkedő energiaszámlákkal kell hogy szembesüljenek, azt gondolom, hogy bűn, és teljességgel elfogadhatatlan. Akkor, amikor postabezárásokkal kell szembesülniük az embereknek, akkor, amikor folyamatos megszorító intézkedések vannak érvényben, és akkor, amikor a szociális ellátásból az állam szinte kivonul, akkor 126 milliárd forintot költeni  még egyszer mondom  bűn és elfogadhatatlan.

Úgyhogy azt gondolom, hogy nem árulok zsákbamacskát azzal, ha azt mondom, hogy az MSZP sem a zárszámadást, sem pedig a jövő évi költségvetést az NMHH tekintetében nem fogja támogatni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a DK soraiban.)

(14.10)