DR. SZTÁRAY PÉTER ANDRÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselő Úr! A február óta tartó ukrajnai háború és a szankciós válaszok miatt egyre súlyosabb recesszió felé rohan az európai gazdaság. Ez a folyamat a közös piac miatt jelentős hatással van Magyarországra is.
A kormány alapvető feladata, hogy ebben a kritikus helyzetben segítséget nyújtson a magyarországi vállalatoknak azért, hogy tovább tudják növelni a kapacitásaikat, hiszen ma a vállalatok első számú ellensége az energiaárak rendkívüli megugrása, ami a szankciós politika egyik egyenes következménye.
A kormány éppen ezért számos lépést tett a helyzet kezelése érdekében. November 15-étől a kis- és középvállalkozások hiteleire is kiterjeszti a kamatstopot, így az államilag nem támogatott, változó kamatozású kölcsönök kamatait 7,77 százalékon rögzíti. Ez a döntés 2000 milliárd forintnyi hitelállományt és 60 ezer vállalkozást érint; a jövő év közepéig pedig mintegy 80 milliárd forintot lehet megtakarítani ezzel. Ez egyben azt is jelenti, hogy átlagosan mintegy 1,5-2 millió forint maradhat egy magyarországi cég számláján.
Szintén jelentős könnyítés a vállalkozásoknak, hogy 2023. január 1-jéig 3,5 százalékos, 2023 első félévében pedig évi 5 százalékos ügyfélkamattal érhetők el a Széchenyi-kártya-program hiteltermékei. A kabinet a Magyar Bankszövetséggel együtt jelenleg is dolgozik azon, hogy azok a hitelintézetek, amelyek többet kölcsönöznek, alacsonyabb bankadót fizessenek, amelyek pedig kevesebbet, azok többet.
A kormány az energiaintenzív feldolgozóipari kis- és középvállalkozások számára 200 milliárd forintot különített el, ahogy ön is említette. Csak idén 75 milliárd forintot fordítunk a drasztikus energiaár-emelkedés okozta működésiköltség-növekedések kompenzálására, és további 25 milliárddal támogatjuk az energiaintenzív feldolgozóipari kkv-k energiahatékonysági beruházásait.
2022. november 2-án indult gyármentő programunk a nagyvállalkozások energiahatékonysági fejlesztéseit támogatja, Budapesten legfeljebb 30 százalékos, vidéken pedig legfeljebb akár 45 százalékos támogatási intenzitással. Olyan vállalatok regisztrálhatnak a programra, amelyek minimum 200 millió forintos fejlesztéssel bővítik az energiaellátási kapacitásukat. A legmagasabb támogatási összeg 6 milliárd forint, a program összértéke pedig 150 milliárd forint. A HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség által kezelt program létjogosultságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy mindössze 20 perc alatt 168 vállalat 200 milliárd forint igényt jelentett be az összesen 500 milliárd forintnyi megújuló energetikai beruházáshoz.
Ezen vállalatokon túl 214 vállalat szintén megkezdte, de a forrás kimerülése miatt már nem tudta befejezni a regisztrációt. Mivel számunkra minden Magyarországon működő vállalat fontos, ezért ezen cégek számára is megadtuk a lehetőséget, hogy egy második körös regisztrációban részt vegyenek. A legtöbb jelentkezés az élelmiszeriparból, illetve a fémiparból érkezett, ugyanakkor a járműipar és a vegyipar is jelentős aránnyal képviselteti magát.
(14.30)
A regisztrált vállalatoknak négy hónap áll a rendelkezésére a konkrét energiahatékonysági és energiatermelési, -fejlesztési terveik kidolgozására. A gyármentő programon túl újabb segítségként 2023. január 1-jén 200 milliárd forintos keretösszegű gyármentő garancia- és hitelprogram indul el. A most indított beruházások segítségével minden esélye megvan ahhoz, hogy Magyarország erősebben kerüljön ki a válságból, mint előtte volt. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)