DR. FÓNAGY JÁNOS, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elhangzott napirend előtti felszólalás két elemével feltétlenül egyetértünk. Az egyik, hogy ez a társalomnak talán a legfontosabb ügye, a másik az, hogy folyamatos karbantartást, folyamatos odafigyelést, folyamatos kormányzati tevékenységet igényel. Engedjenek meg annyi magánmegjegyzést hozzá, hogy a magam negyvenévi ózdi tartózkodása és az északi iparvidéken szerzett tapasztalataim megerősítenek az előbbi mondatokban, tehát ebben tökéletesen igazat kell adnom képviselőtársamnak. Ugyanakkor óva intek mindenkit, hogy a meglévő folyamatok mellett a demagógia ingoványos talajára térjen.
A magyar kormány az elmúlt 12 évben fokozott figyelmet fordított a munkahelyekre, az ön által is említett munkaalapú társadalomra. Minden közvélemény-kutatás, minden szociológiai tapasztalat, minden társadalompolitikai vizsgálat arra az eredményre jut, hogy a magyar társadalom éppen a rossz történelmi tapasztalatai, a múlt rossz történelmi tapasztalatai miatt leginkább a munkahelyek elvesztésétől, a megélhetés bizonytalanságától, a létbizonytalanságtól tart. Érdekes módon és figyelemre méltó módon a Covid alatt a járvány sem előzte meg ezt a társadalmi alapállást, és tulajdonképpen most, amikor a határainknál háború dúl, akkor a háborútól való félelem idején is attól a következménytől tartunk leginkább, hogy a megélhetésünk alapját, a munkahelyeinket elveszítjük.
Ezért alapvetően fontos az a tény, amit a képviselő úr is elismert a hozzászólásában, hogy Magyarországon ma mintegy 1 millió emberrel több dolgozik, mint tíz-egynéhány évvel ezelőtt. Ma 4,7 millió ember dolgozik, ennyi aktív foglalkoztatott ember a jelenkori magyar társadalom és gazdaság érdekében még nem volt. Mint említettem, bő tíz év alatt 1 millió új munkahelyet hoztunk létre. Hazánkban jelenleg az uniós rangsorban az ötödik a legalacsonyabb a munkanélküliség. Ez azt mutatja, hogy az elmúlt tíz év tevékenysége és eredményei mellett a mai háborús helyzetben is eredményes a kormány ez irányú tevékenysége, és az, hogy a gazdaság élénkítésével, a gazdaság és a munkaadók foglalkoztatást elősegítő megtámogatásával olyan helyzetet teremtünk, hogy ma a magyar dolgozók létbiztonsága adott, a munkahelyeik adottak és biztosak.
(9.20)
Képviselő úr említette a béreket. Ebben, tisztelettel, vitatkozom az ön által elmondottakkal. Természetesen az egy hálás ellenzéki magatartás, hogy mindig több bért követelünk, hiszen ha bárkit megkérdezünk, hogy szeretnee több fizetést, nyilvánvalóan az a válasza, hogy igen. Ugyanakkor a bérek folyamatos emelkedése megkérdőjelezhetetlen, hiszen a gazdaság adott körülményei között a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 2022 nyarán 500 ezer forint volt havonta. A nettó átlagkereset a kedvezmények figyelembevételével is megközelítette a 345 ezer forintot. Hozzáteszem, hogy az átlagkereset növekedéséhez főként a minimálbér és a garantált bérminimum emelése járult hozzá. A minimálbér 2011-ben 73 500 forint volt, jelenleg 200 ezer forint.
Az ukrajnai háború és az elhibázott brüsszeli szankciók miatt az energiaárak jelentősen növekedtek, és a szankciós infláció okozta problémák enyhítésére a kormány egy 11 pontos akciótervet hozott létre, amelyek közül 5 a családoknak, 6 pedig a vállalatoknak és a vállalkozóknak nyújt segítséget. Ez azt mutatja, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjük ezt a kérdést, és a lehetőségeinkkel, a parlament által adott felhatalmazással élve folyamatosan meghozzuk azokat az intézkedéseket, amelyek az immáron 4,7 millió ember (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) folyamatos foglalkoztatásához és jövedelmük fokozatos növekedéséhez szükségesek. Köszönöm, elnök úr, a türelmét. (Taps a kormánypártok soraiban.)