DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr, és köszönöm a tájékoztatását. Tisztelt Országgyűlés! Ahogy már korábban elhangzott e Ház falai között, szeptember 18-án sikeresen lezárult egy több hónapon át tartó nehéz, ugyanakkor rendkívül konstruktív és előremutató egyeztetési folyamat Magyarország Kormánya és az Európai Bizottság között, mindez az úgynevezett kondicionalitási mechanizmus keretében. A magyar kormány az elmúlt időszakban az Európai Bizottság irányába tett vállalások megvalósítására és végrehajtására törekedett, amelynek érdekében több javaslatot is a tisztelt Ház elé terjesztett. Ebbe a sorba illeszkedik a most tárgyalandó törvényjavaslat is.
Ki kell emelnem, hogy a magyar kormány továbbra is elkötelezett az intézkedések végrehajtása mellett a Bizottsággal közösen lefektetett menetrend szerint. Ennek megfelelően a kormány már augusztus végén nekilátott a vállalt intézkedések megvalósításának, és ennek érdekében a kormány már több javaslatot terjesztett a tisztelt Ház elé, és ebbe a sorba illeszkedik ahogyan mondtam a mostani törvényjavaslat is.
Az előttünk fekvő törvényjavaslat az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében az Európai Bizottsággal kialakított megoldásokat ülteti át a magyar jogrendszerbe. Ennek értelmében megalkotásra kerülnek az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságra vonatkozó egyedi törvényi szabályok, emellett a törvényjavaslat a büntetőeljárásról szóló törvény új vádkorrekciós eljárásának részletszabályait, valamint a központi információs közadat-nyilvántartás keretszabályait pontosítja. A törvényjavaslat az Európai Bizottsággal való szakmai párbeszéd eredményeként kiegészíti a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóságra és az Integritás Hatóság működésére vonatkozó szabályokat.
Tisztelt Képviselők! A törvényjavaslat alapján jelenleg az államháztartásért felelős miniszter irányítása alá tartozó, központi hivatalként működő, az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság a továbbiakban autonóm államigazgatási szerv lesz. Ebből következően a főigazgatóság feladatainak ellátásában funkcionálisan és szakmailag teljesen független, feladatkörében más személy vagy szerv által nem utasítható, feladatköre ellátásához más személytől vagy szervtől iránymutatást nem kérhet, feladatát más szervektől elkülönülten és bármilyen befolyásolástól mentesen látja el.
A főigazgatóság feladatkörébe az európai uniós támogatások tekintetében az ellenőrzési hatósági, audithatósági és auditszervi feladatok, továbbá egyéb nemzetközi támogatásokkal kapcsolatos ellenőrzések tartoznak, valamint a főigazgatóságot évenkénti beszámolási kötelezettség terheli az Országgyűlés irányába.
(10.40)
A törvényjavaslat rögzíti a főigazgatóságot vezető főigazgató kinevezésére vonatkozó szabályokat, továbbá a főigazgatói megbízatás megszűnésének eseteit és szabályait, illetve a főigazgató feladatkörét, a főigazgatónak járó szabadság mértékét.
Fontos látni, hogy a törvényjavaslat nemcsak szervi, hanem szakmai és személyi oldalról is garantálja a főigazgatóság autonómiáját és működésének befolyásolásmentességét. Ennek értelmében törvényi szinten szabályozásra kerülnek a főigazgatóval és a főigazgató-helyettessel szemben fennálló összeférhetetlenségi okok, az összeférhetetlenségi nyilatkozattal kapcsolatos és az összeférhetetlenség fennállása esetén alkalmazandó eljárási szabályok.
A törvényjavaslat a főigazgató és a főigazgató-helyettes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével kapcsolatos szabályokat is rendezi azzal, hogy bizonyos kérdésekben a főigazgató és a főigazgató-helyettes vagyonnyilatkozatára az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
A főigazgatóság működésével kapcsolatban végezetül szükséges kiemelni, hogy a főigazgatóság állományába tartozó köztisztviselők foglalkoztatási jogviszonyára a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvényt kell alkalmazni azokkal az eltérésekkel, amelyeket jelen törvényjavaslat megállapít.
Tisztelt Ház! A törvényjavaslat a büntetőeljárásról szóló törvény új vádkorrekciós eljárásának részletszabályait egészíti ki, amikor megteremti annak a lehetőségét, hogy az Integritás Hatóság a nyomozati eljárásban felülbírálati indítványt, illetve ismételt felülbírálati indítványt nyújtson be. Az alkotmányos követelményekre tekintettel ezen szerv vádindítvány benyújtására nem jogosult továbbra sem, erre az esetre a törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy más indítványozó hiányában a megfelelő közzétételi folyamatot követően bármilyen természetes vagy jogi személy beléphessen az eljárásba.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat tovább erősíti a már létrehozott központi információs közadat-nyilvántartási felület által biztosított közadat-nyilvánosságot azáltal, hogy a felületen való közzététel kötelezettsége a nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével a költségvetési szervek teljes körét lefedi. A törvényjavaslat ezen túl a közzétételre kerülő adatköröket is pontosítja, illetve kibővíti azokat, elősegítve az információszabadság minél nagyobb fokú érvényesülését.
A törvényjavaslat a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóságra vonatkozóan a Bizottság kérésére további kiegészítéseket tartalmaz. Igy az igazgatóság feladatkörének részletszabályai bővebb meghatározásra kerültek, beleértve a szerv vezetőjének, az igazgató befolyásolásának törvényi szinten kimondott tilalmát is. A törvényjavaslat részletezi az igazgatóság kormánytisztviselőinek és munkavállalóinak kiválasztására és összeférhetetlenségére vonatkozó eljárás felügyeletére vonatkozó szabályokat. Másrészről jelen módosítás tisztázza az Integritás Hatóság és a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság közötti hatáskörmegosztást.
Tisztelt Képviselőtársak! A törvényjavaslat az Integritás Hatóság működésére vonatkozóan is tartalmaz kisebb módosításokat. Ezek közül kiemelendő az az előírás, amely szerint az Integritás Hatóságra a feladatát minden más intézmény, szerv, politikai párt, társaság, egyesület, jogi vagy természetes személy általi befolyásolástól mentesen köteles ellátni, tovább erősítve a szerv működésének személyi, költségvetési és szervi függetlenségét. A törvényjavaslat a hatóság függetlenségének további garanciájaként a hatóság elnöke és elnökhelyettese felmentésének eljárásrendjét új eljárással váltja fel, amelynek keretében a hatóság elnökének és elnökhelyettesének jogviszonyát a korábban felmentésre okot adó esetekben immár bíróság állapítja meg. A hatóság ellenőrzési feladatkörének jogszabályi garanciális keretszabályait erősítve a törvényjavaslat horizontális együttműködési kötelezettséget ír elő az Integritás Hatóság által ellenőrzött jogalanyok tekintetében.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! A magyar kormány az elmúlt időszakban az Európai Bizottság irányába tett vállalások megvalósítására és végrehajtására koncentrált, ennek a folyamatnak egyik fontos sarokpontja e törvényjavaslat is. A törvényjavaslat célja, hogy a magyar emberek megkapják a nekik járó forrásokat, ezért kérem a tisztelt Házat, hogy támogassa a törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)