TOROCZKAI LÁSZLÓ, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Szeretném mindenekelőtt leszögezni, hogy mind az Energiaügyi Minisztérium, mind a Gazdaságfejlesztési Minisztérium indokolt, mint ahogy indokolt az is, hogy az Építési és Beruházási Minisztériumot átnevezzék Építési és Közlekedési Minisztériummá.

Nem ezzel van a bajunk, hanem azzal van a bajunk, hogy már megint kiderült, hogy a Fidesz-kormány ad hoc kormányzást végez. Ugye, 2010-ben nyolc minisztériummal indult a kormányzás, most majd lesz tizenkettő, miközben olyan fontos területek, mint az oktatásügy és az egészségügy még mindig nem rendelkezik külön minisztériummal.

De ennél is van nagyobb probléma, ami rendszerszintű probléma. Az elmúlt tizenkét évben azt láttuk, hogy miközben évek óta teljesen világos volt az, hogy az önellátás felé kellene elmozdulni akár az energiaügy, akár a gazdaság területén, a kormány semmit nem tett ennek érdekében. Látjuk, hogy most, amikor hivatkozik ugyan az ukrajnai háborúra, és hivatkozik a brüsszeli szankciókra, amelyeket  szeretném hangsúlyozni  szinte kivétel nélkül gyakorlatilag támogat és megszavaz az Orbán-kormány, egészen a versailles-i kormányfők csúcstalálkozója óta; tehát miközben erre hivatkozik a kormány eléggé álságos módon és a szokásos kettős beszédet fenntartva, aközben ez szemfényvesztés és hazugság, ugyanis tizenkét évvel ezelőtt is, a gyalázatos, balliberális kormányok után láttuk, hogy hova vezetett az ő gazdaságpolitikájuk

A probléma az, hogy az Orbán-kormány ugyanezt a gazdaságpolitikát folytatta. Az elmúlt tizenkét évben gazdaságfejlesztés címén semmi más nem történt, mint hogy fönntartotta az elmúlt évtizedek gazdaságpolitikáját, azt az elhibázott gazdaságpolitikát, aminek  láttuk a Gyurcsány-kormány és a Bajnai-kormány alatt is  többek között az volt az egyik jellemzője, hogy sokkal jobban támogatta a globális nagyvállalatokat, mint a hazai, akár a kkv-szektort, a hazai vállalkozásokat. Hát, ezt még meg tudta fejelni az Orbán-kormány az elmúlt tizenkét évben, és még több pénzzel támogatta ezeket a multinacionális cégeket.

És itt az elmúlt hónapok során az azonnali kérdéseimre adott miniszterelnöki válaszokból kiderült az, hogy nem is akar változtatni az Orbán-kormány ezen a politikán. Miniszterelnök úr világossá tette, hogy szerintük jó  szó szerint ezt mondta nekem, hogy szerintük jó  ez a gazdaságpolitika; és jó az, ami most például Debrecenben zajlik, ahol a BMW-beruházást 120 milliárd forinttal támogatja a kormány, miközben több mint 400 hektár kiváló termőföld megsemmisül. És nem tudjuk, hogy meddig marad itt a BMW, nem tudjuk, hogy azonkívül külföldi, olcsó vendégmunkásokkal hajtjáke végre ezt a beruházást, ennek a kivitelezési szakaszát, vajon kik fognak majd ott dolgozni. Élünk a gyanúperrel, hogy többnyire nem magyarokat fognak majd alkalmazni a BMW-nél sem, mint ahogy egyre több helyen most már ezt látjuk Magyarországon.

Ha ez a gazdaságpolitika, ha a kormány ezt szeretné folytatni, akkor teljesen indokolatlan akár új minisztériumot, Gazdaságfejlesztési Minisztériumot létrehozni. Ha szeretne változtatni a kormány ezen az irányvonalon, és például azt az 1000 milliárd forintot, amit most szeretnének állítólag a magyar gazdaságba belepumpálni, mondjuk nem ezeknek a globális nagyvállalatoknak szeretné odaadni, ha például a digitális adót hajlandó lenne kivetni azokra a globális techóriásokra, akiket Ausztria meg mer adóztatni  valamiért az Orbán-kormány Magyarországon nem mer megadóztatni , akkor jó, hogyha van Gazdaságfejlesztési Minisztérium. Hogyha ugyanezt a politikát fogják folytatni, akkor a BMW, az Audi vagy akár a Facebook támogatására nem kell fenntartani külön minisztériumot.

Ugyanez a problémánk az energiaüggyel is. Az elmúlt tizenkét évben a kormány semmit nem tett annak érdekében, hogy valamilyen szinten önellátóak legyünk, legalább az energiapolitika tényleg valódi függetlenséget vagy szuverenitást tudjon Magyarországnak biztosítani. Nagyon érdekes, hogy most, amikor lehet hivatkozni az ukrajnai háborúra és a brüsszeli szankciókra, amelyeket  hangsúlyozom  rendre megszavaz az Orbán-kormány, akkor hirtelen a MOL is új kőolajmezőket talál.

Most éppen Vecsés mellett találtak egy olyan új kőolajmezőt, ami kiválthatja akár az elöregedő algyői olajmező által okozott kiesést is. Nyilvánvalóan az elmúlt tizenkét évben nem tettek erőfeszítéseket, és a kormány nem bátorította a MOL-t, hogy tegyen ilyen erőfeszítéseket, hogy nézzük meg, hogy milyen földgázkészlettel rendelkezik valójában Magyarország, hogy valójában annak a kitermelése, kiaknázása megérnée vagy jobban kifizetődő lennee mint akár külföldről hozni az energiaforrást. Nem tettek ilyen erőfeszítéseket, és nem támogatták ezt sem. Most hirtelen látjuk, hogy mégiscsak van olaj Magyarországon, és nyilvánvalóan tudjuk, hogy van földgáz is még Magyarország alatt.

Aztán mi azt is elmondtuk már nagyon sokszor, hogy mi a hibrid energiapolitikában tudunk gondolkodni, amely nem utasítja el a zöldenergiát, nem utasítja el a megújuló energiát, de az nem elég, hogy azt mondjuk, hogy legyenek beruházások vagy  mondjuk, nem tudom  tegyünk a házunk tetejére napelemet, azt is támogatni kell, hogy ezt az energiát tárolni tudjuk.

Látjuk, hogy most éppen a visszatáplálást, a napelemek, a napenergia esetében a visszatáplálást szünteti meg a kormány, mert az elmúlt tizenkét évben nem gondolkodott például az energiatárolás kapcsán arról, hogy hogyan lehetne a megújuló energiát is minél nagyobb számban itt tartani és bevinni a rendszerbe, viszont a rendszerhasználati díjat  ha már a rendszerről beszélünk  nagyon nagy lendülettel, folyamatosan emeli a kormány.

Ha tehát ez lesz az energiapolitikája a kormánynak, miközben hosszú évek óta tudtuk, hogy elhibázott volt akár az az európai uniós szintű energiapolitika is, amit Brüsszel vagy akár a német kormány képviselt, amely ki akarta teljesen vezetni az atomenergiát, miközben tudjuk, hogy konstans energiaellátásra igenis ez alkalmas, a szélenergiát bármennyire is támogatjuk, nyilvánvalóan nem lehet konstans energiának tekinteni, tehát évekkel ezelőtt lehetett tudni, hogy ez a brüsszeli energetikai politika nyilvánvalóan elhibázott.

Hogyha a kormány tehát nem valamiféle új és kifejezetten hibrid, olyan megoldásokat keres, amelyek elsősorban Magyarország energiafüggetlenségét, hazánk szuverenitását szolgálják, és megpróbálja itt tartani ugyanúgy az energiát, mint ahogy a vizet meg kéne tartani; ha már az itt tartásról beszélünk, ahelyett, hogy engedjük, hogy a Dunán, a Tiszán keresztül kifolyjon innen a víz, aztán utána meg olyan aszályos éveket követően, mint akár az idei, óriási bajban van a magyar gazdaság, a magyar mezőgazdaság; ha tehát a kormány nem kezd el ilyen stratégiai kérdésekről nemcsak gondolkodni, hanem végre a megvalósítás szakaszába átlépni, akkor Energiaügyi Minisztériumra sincsen szükség.

Tehát az a nagyon nagy kérdés, hogy mit akar a kormány, akare változtatni az eddigi energiapolitikáján, akare változtatni az eddigi gazdaságpolitikáján. Ha akar, akkor indokolt lehet ez a két minisztérium. De ettől függetlenül továbbra is azt mondjuk, hogy vannak olyan minisztériumok, amelyek fölöslegesek.

Ha egyszer van egy Miniszterelnökség, akkor legyenek már szívesek megoldani a Miniszterelnökséghez tartozó kérdéseket. Ezen a minisztériumon belül Miniszterelnöki Kabinetirodára nincsen szükség külön minisztériumként. De még egyszer hangsúlyozom: oktatásügyre és egészségügyre, két ilyen kardinális kérdésre mindenféleképpen kellett volna, hogy tervezzenek minisztériumot. Ez gyalázat, és hosszú távon Magyarország jövőjét veszélyezteti, hogy nincs oktatásüggyel és nincs egészségüggyel, két ilyen rendkívül fontos területtel foglalkozó minisztérium a mostani javaslatban, törvénymódosításban sem.

Aztán még néhány szót arról, hogy azzal kezdtem, hogy indokolt, hogy az Építési és Beruházási Minisztériumot átkereszteljék Építési és Közlekedési Minisztériummá. Ugye, ez nyílt beismerése annak, hogy nincsenek és nem is lesznek, nem is terveznek nagyon beruházásokat Magyarországon.

Tudjuk, és ismerjük a kormány csatáját Brüsszellel, ettől függetlenül azért beruházásokra szükség van, és nyilvánvalóan látjuk azt is, hogy jelenleg a kormány szinte minden brüsszeli elvárásnak meg akar felelni, nemcsak a szankciókat szavazza meg folyamatosan, hanem úgy látszik, hogy azokban a politikai kérdésekben is engedni fog a kormány a kommunikációja ellenére, amelyekről tudjuk, hogy nagyon rosszak a magyarságnak, nagyon rosszak az európai nemzeteknek. Tehát előbb-utóbb valószínűleg lesz majd uniós forrás.

(13.50)

De ez nyílt beismerése, hogy a kormány tehát nem tervez beruházásokkal, itt nagyon komoly fejlődésre nem lehet a következő években számítani.

Ami a közlekedést illeti, örülünk, hogy megjelent egy minisztérium nevében a közlekedés. Szerintem minden magyar pontosan tudja, tisztában van azzal, hogy milyen a közlekedési helyzet Magyarországon; akár a közutak állapotára gondolunk, akkor elképesztő tapasztalataink vannak, akár a saját szűkebb pátriámból hadd említsem meg azt, hogy nem tudom, az Európai Unió külső schengeni határszakaszán hol van olyan minőségű út, mint például az Ásotthalom és Bački Vinogradi  de azt mondjuk magyarul, tehát Királyhalom  nemzetközi határátkelőhelynél, ahol 600-700 ezer ember kel át, magyar és külföldi állampolgár minden évben, a röszkei után már a második legnagyobb forgalmat bonyolítja ez a határátkelőhely, és még a Kádár-rendszerben, valamikor jóval az én megszületésem előtt építettek oda egy utat, ami a tanyavilágba vitt, néhány tanyát próbáltak ezzel elérni, na, most azon bonyolódik a 600-700 ezer ember forgalmát lebonyolító nemzetközi határátkelőhely forgalma. Szerintem ez több mint ciki Magyarország számára, hogy valaki a Balkán felől belép Magyarország és az Európai Unió területére, és sokkal rosszabb állapotokat tapasztal, mint Szerbiában vagy a Balkán más országaiban.

Úgyhogy indokolt, mert nyilván minden megyéből, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyéből, Békés vármegyéből, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyéből, nagyon-nagyon sok vármegyéből el tudjuk mondani ugyanezeket a tapasztalatainkat. Tehát nagyon jó lenne, ha itt nemcsak arról szólna ez a módosítás, hogy törölni kellett a „beruházás” szót a minisztérium nevéből, hanem ez arról szólna, hogy tényleg foglalkozni fognak a közlekedéssel, hiszen még akkor nem beszéltem arról, hogy mi a helyzet a vasúttal, mi a helyzet a buszközlekedéssel, nem beszélve a tömegközlekedésről, hogy milyen állapotok vannak ma Magyarországon.

Tehát ha ezek a módosítások valóban lényegi változásokat hoznának, és elkezdene a kormány foglalkozni azzal, hogy a magyar nemzetgazdaságot építse fel, hogy mondjuk, az ezermilliárd forintot odaadja azoknak a magyar családoknak, amelyek családi gazdaságot szeretnének réspiaci termékek előállítására létrehozni, aminek van fizetőképes felvevőpiaca az Európai Unió főként nyugati felében, ha ilyenekre adná ezt a rengeteg pénzt a kormány, akkor azt mondjuk, hogy legyen Gazdaságfejlesztési Minisztérium, hiszen óriási szükség lenne egy hatalmas fordulat végrehajtására a magyar gazdaságban. Ha tényleg az lesz, amit a miniszterelnök úr sajnos nekem itt mondott a kérdésemre, tehát hogy marad az eddigi gazdaságpolitika, akkor a BMW támogatására, azt gondolom, hogy nem kell létrehozni külön minisztériumot. Ha az energiaügy tekintetében tényleg lesz változás, hibrid megoldásokat is támogatni fognak, és megpróbálják kiaknázni, feltárni a Magyarországon hozzáférhető lehetőségeket, mint ahogy most a MOL megtalálta hirtelen a vecsési olajmezőt, akkor tudjuk támogatni.

Ha a kormány továbbra sem tesz efelé mutató javaslatokat, vagy nem látunk ilyen lépéseket, akkor nem tudjuk ezt támogatni. Mint ahogy azt sem tudjuk támogatni  főleg így a közoktatás napján , hogy az oktatásügynek, az egészségügynek nem szentel a kormány külön minisztériumot. Ez a mi problémánk ezzel a törvénymódosítással. És főleg az a problémánk, hogy még mindig azt látjuk, hogy a kormány ad hoc módon politizál. Köszönjük szépen. (Taps a Mi Hazánk soraiból.)