DR. BRENNER KOLOMAN (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Két logikai részben szeretnék hozzászólni a vitához. Az első körben arról, hogy mi indokolja ezt a kormányátalakítást. Erről valóban elhangzottak államtitkár úr részéről is indoklások.

Azt gondolom, teljesen egyértelmű, hogy miért van erre most szükség. Azért, mert úgy alakult a helyzet, hogy Orbán Viktor miniszterelnök úr fél évvel azután, hogy megalakult ebben a kormányszerkezetben ez az Orbán-kormány, úgy látta jónak, hogy legyen egy újfajta minisztériumi beosztás. Ahogy erre Z. Kárpát Dániel kedves képviselőtársam is utalt, mi ezt a jogát a kormányfőnek, illetve a kormányzó pártoknak soha nem vitattuk. Ugyanakkor azt hadd mondjam el, ahogy tegnap a napirend előtti hozzászólásomban is megtettem, hogy Palkovics miniszter úr eddigi tevékenységére az én megítélésem szerint árnyat vet, hogy ő nem akkor mondott le a miniszteri posztról, amikor az MTA kutatóhálózatát választotta le az MTA-tól meglehetősen brutális módszerrel. Ezt úgy is mondhatnom, mint az MTA köztestületi tagja, hozzátéve, hogy az Alkotmánybíróság nemrég hozott egy határozatot arról, hogy vissza kell állítani az eredeti állapotot. Majd kíváncsi vagyok, hogy a jog uralmát mennyire veszi ezúttal komolyan a fideszes egypárti túlhatalom.

Nem akkor mondott le Palkovics miniszter úr, amikor az egyetemi világot előkészítetlenül és az érintettekkel való részletes egyeztetés nélkül 80 százalékban alapítványi fenntartásba forgatták át, amelynek nem az alapítványi formájával van a baj  ahogy ezt mindig ki szoktam fejteni, minden vitában, ez visszakereshető , hanem azzal, ahogy ez történt, azzal, hogy a kuratóriumokban szinte kizárólag Fideszhez köthető személyek, aktív miniszterek ülnek. Véleményünk szerint ez egy kiegyensúlyozott polgári demokráciában nem képzelhető el, és az sem, hogy egy felelős államtitkár, Bódis államtitkár úr kinevezi saját magát a saját egyeteme kuratóriumi elnökének. Tehát vannak olyan dolgok, amelyek ugyan nincsenek törvényben leírva, de egy tisztességesen működő polgári demokráciában ilyet nem illik csinálni.

Azt gondolom, hogy ezeknél a nagyon súlyos, miniszteri tevékenységéhez fűződő ügyeknél kellett volna lemondania Palkovics miniszter úrnak. Most azért mondott le, mert kevesellte azt a portfóliót, amit Orbán Viktor miniszterelnök úr ebben az új átalakításban szánt neki. A sajtóhírek szerint heti három munkanap miniszter úrnak kevés volt az öthöz képest. Azt azért szögezzük le, hogy ez hogy történt: önök öt napig, öt teljes napig azt nem tudták eldönteni, hogy a miniszter úr valóban lemondotte és meg tudjáke ezt erősíteni, vagy sem, aztán amikor végül öt nap után kiderült, hogy tényleg lemondott és igazak a sajtóhírek, akkor egyfajta átmeneti időszak következik be, hiszen Rogán miniszter úr felügyeli most néhány hétig ezeket a területeket.

Ez a jelenlegi kormányátalakítás indokainak az egyik fele, és itt a magyar polgárok energiabiztonságáról is hadd szóljak egy szót, hiszen ebben az ügyben én is szeretném azt leszögezni, ahogy arra Keresztes Lóránt képviselőtársam utalt, hogy Palkovics miniszter úr valóban tett kijelentéseket arra vonatkozóan, hogy a szélerőművek telepítését, amit 2011 óta egy kormányrendelet-módosítással kvázi betiltottak, ismét lehetővé teszi. Ez ügyben több ízben nyújtottam be határozati javaslatokat, hogy oldjuk fel. Legutóbb is, amikor miniszter úr már ezeket a kijelentéseket megtette, a Gazdasági Bizottságban és a Törvényalkotási Bizottságban a fideszes többség nem támogatta ezt a határozati javaslatot, pedig nemcsak az ELTE kutatói tudják, hanem szerintem minden ember például a Kisalföldön vagy mondjuk, a soproni régióban mindig tudja, honnan fúj szél  északnyugati irányból és folyamatosan , és tudjuk, hogy igenis van hazánkban jó sok olyan régió, ahol igenis fenntartható és hatékony módon lehetne szélerőművekkel is a jelenlegi nagyon nehéz energiahelyzetben olyan energiaforráshoz juttatni hazánkat, ami számunkra felelős konzervatív pártként kiemelkedően fontos.

Ráadásul mi nem vagyunk atomenergia-ellenesek sem. Mindig kifejtettük ebbéli véleményünket, hogy teljesen egyértelműen  most bebizonyosodott, hogy még Németországban is újragondolják ezt a kérdést , nos, tehát teljesen egyértelműen ebben a nagyon nehéz helyzetben kimondottan nagy szükség van mind a Paksi Atomerőmű I. blokkjának üzemidő-hosszabbítására, mind Paks II.-re, csak nem orosz technológiával kellene Paks II.-t megépíteni. Ezt is több ízben kifejtettem, mivel ez nem tartozik a vitához, én ezt nem fejtem ki még egyszer bővebben. Csak azt szerettem volna jelezni, hogy nem ezzel a nagyon fontos energiabiztonsági kérdéssel vitatkozom, hanem azzal, hogy ez a minisztériumi struktúra általánosságokban ebben tude pozitív irányban előrelépést jelenteni. Itt nagy kétségeim vannak.

A hozzászólásom második felében pedig egy kicsit több képviselőtársamhoz hasonlóan, illetve Z. Kárpát Dániel képviselőtársamhoz csatlakozva hadd mondjam el, hogy mi a kormányzati filozófiai különbség közöttünk.

(14.30)

2010 óta a kormányzati struktúra szakított azzal a hagyománnyal, amit a rendszerváltoztatás óta minden felelős kormány Antall József miniszterelnök úr óta megtartott. Önök szakítottak azzal az alapvető miniszteriális struktúrával és feladatmegosztással, hogy valóban szakpolitikai területeknek van felelős minisztere. Mert a rendszerváltoztatás után ez volt az a tradíció, amihez Antall József visszanyúlt  a korábbi történelmi időszakokhoz, és nem a kommunista egypártrendszerre gondolok , és azt mondta, hogy felelős minisztériumot Budapesten, felelős miniszterekkel.

Önök 2010-ben szakítottak ezzel a tradícióval, és innentől kezdve egyfajta olyan kormányzati struktúrák alakulnak ki, ha most végiggondolják, hogy milyenfajta minisztériumok voltak 2010 óta egyfajta ilyen fluid állapotban  és most nem a genderfluidról beszélek, hála istennek , akkor gyakorlatilag azt lehet látni, hogy mindig a miniszterelnök aktuális politikai kommunikációs irányvonala szabta meg a miniszteriális struktúrát, és nem a közjó, ami számunkra konzervatív pártként kiemelkedően fontos. Nem az, hogy kiemelt nemzetstratégiai ágazat az oktatás, ezért kell oktatási minisztérium  vagy oktatási és digitalizációs minisztérium például, ha most a személyes véleményemről megkérdeznek , nem az, hogy legyen egészségügyi minisztérium, nem. Hanem mindig az elkövetkezendő évnek a politikai kommunikációs fő csapásirányához igazítjuk hozzá azt, hogy…  ráadásul természetesen Orbán Viktor miniszterelnök úr nagyon ügyes hatalomtechnikusként mindig versenyezteti a különböző minisztereket, államtitkárokat, hiszen olyan átfedések vannak a különböző minisztériumok között, amiből egyfajta rivalizálás mindig kiderül.

Ez persze a szélesebb közvélemény számára akár még érdekes is lehet egyfajta bulvárszinten, de hogy nem a magyar polgárok érdekét szolgálja, ebben én teljesen bizonyos vagyok. Azt gondolom, hogy ráadásul egy fél évvel azután, hogy megalakul az újabb Orbán-kormány, egy olyan átalakítás, amelynek a körülményei nagyon érdekesen alakulnak, nem biztos, hogy előremutató abból a szempontból, hogy a felelős és a közjó számára kiemelten fontos szakpolitikai területeknek felelős vezetője legyen, hanem megint arról szól ez a döntés is, mint 2010 óta minden Orbán-kormányé, hogy a következő fél év-egy év tematizációs kísérletéhez igazítjuk hozzá az államapparátust.

Tisztelt Képviselőtársaim! Zárszóként hadd mondjam azt, hogy szerintünk a magyar polgároknak járna a XX. századnak (sic!) megfelelő modern közigazgatási és államigazgatás, mert csak ez tudja számukra biztosítani azt a jólétet és szabadságot, amit a mi véleményünk szerint megérdemelnének. Köszönöm a figyelmet.