VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány 2010 óta következetesen képviseli a jegybank függetlenségére vonatkozó álláspontját, és már csak ezért sem gyakran fordul elő, hogy a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényt módosítani szükséges.

A jelenlegi módosítást egyrészt az indokolja, hogy a törvény hatálybalépése óta hosszú idő telt el, és a jelenlegi háborús szankciós válságban új kihívások álltak elő. A módosítások célja, hogy a jegybank a jövőben továbbra is függetlenül, de hatékonyabban láthassa el feladatait olyan egyértelmű szabályozás alapján, amely a válságban is eredményes működést és az adminisztrációs terhek csökkentését eredményezheti a jegybank számára.

Fontos továbbá, hogy a tervezet számos uniós jogalkotási fejleményt is átvezet a hazai gyakorlatba. A Magyar Nemzeti Bank működését szabályozó törvény jelen módosítási javaslata a Magyar Nemzeti Bankkal és az Európai Központi Bankkal több körben lefolytatott egyeztetéseken alapul, amelyeket társadalmi egyeztetés követett. A folyamat szakmai és társadalmi transzparenciája tehát egyaránt garantált.

Tisztelt Ház! Az Eurostat III. negyedéves GDP-adatainak tükrében Magyarország gazdasági növekedése a szankciós válság ellenére is az ötödik az uniós rangsorban.

(17.00)

Ezt az eredményt úgy értük el, hogy a helyreállítási alapból a Magyarországot megillető forrásokat máig nem kaptuk meg, miközben a szankciók negatív hatásai napról napra fokozódnak.

Vannak olyan eredményeink, amelyekből erőt meríthetünk az előttünk álló feladatokhoz. Az eddigi események tükrében ugyanis sajnos arra kell számítanunk, hogy az Unió szankciós politikája a jövőben sem fog változni. Tartós védekezésre kell berendezkednünk, el kell hárítanunk a szankciók negatív hatásait, és meg kell küzdenünk azért, hogy az inflációt visszaszorítsuk, a lehető legrövidebb távon ismét egy számjegyűvé tegyük.

Mint ismeretes, az infláció letörésében a kormánynak és a jegybanknak egyaránt van feladata. A kormánynak pedig ebben a kontextusban az is a felelőssége, hogy a jegybank mozgásterét növelje, hatékony működését a rendelkezésre álló eszközökkel elősegítse.

A Magyar Nemzeti Bankról szóló, jelenleg hatályos törvény elfogadása óta közel tíz év telt el. Ezen időszak alatt a működési környezet és a piac egyaránt sokat változott. Természetes módon körvonalazódtak azok a területek, ahol a gyakorlati tapasztalatok alapján a jogszabály bizonyos rendelkezései pontosításra vagy frissítésre szorulnak.

Az ekképpen időszerűvé vált módosításokat teszi még időszerűbbé az az orosz-ukrán konfliktus és a szankciók kapcsán kialakult válsághelyzet. A jegybank mozgásterének bővítése, az inflációval szembeni hatékony fellépésének támogatása olyan elemi érdekünk, amely megköveteli a jogszabály pontosítását.

Mint ismeretes, a háború februári kirobbanása óta bevezetett szankciók hatására több nyersanyag világpiaci ára történelmi csúcsokat döntött, és jelenleg is magas szinten áll. Az infláció a legtöbb európai országban több évtizedes csúcsra emelkedett. A monetáris politika Európa-szerte ugyanazzal a dilemmával néz szembe: az elszálló energiaárak miatt romlanak a konjunktúrakilátások, az áremelkedés pedig a jegybanki cél felett alakul.

Ebben a nehéz helyzetben kiemelten fontos, hogy a központi bankok zavartalanul, maximális pénzügyi függetlenség mellett működhessenek és védekezhessenek az infláció ellen. A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény tervezett módosításai ennek megfelelően egyrészt az MNB megfelelő tőkeellátottságát és pénzügyi függetlenségét biztosítják, tervezhetőbbé téve az MNB működésének költségvetési kihatásait.

Másrészt a szankciók által kiváltott válságos gazdasági időszakban a tervezet nagyobb mozgásteret biztosít a költségvetés számára azáltal, hogy amennyiben a saját tőke a jegyzett tőke szintje alá csökkenne, a költségvetés a különbözetet nem egy összegben egy év alatt, hanem öt év alatt több részletben lenne köteles megtéríteni. Így a gazdaság működtetésére, a nehéz helyzetbe került családok és vállalkozások megvédésére is nagyobb lehetősége lesz a költségvetésnek.

A javaslatok egy része, mint az osztalékfizetés és tőkeemelés szabályai tipikusan tulajdonosi kompetencia, így a Pénzügyminisztérium hatásköre. Az intézkedések túlnyomó része technikai jellegű, a jelenlegi MNB-gyakorlat jogi hátterét rendező, illetve egyértelműsítő intézkedés. Így egyebek mellett a módosítás kitér a készpénzforgalmi infrastruktúra működtetésének biztosítására.

Emellett számos részterületen hajt végre egyszerűsítéseket, pontosításokat és hatékonyságnövelést. E körbe tartozik a monetáris és a pénzügyi felügyeleti feladatellátás. A hatósági, piacfelügyeleti követelések behajtásával kapcsolatos eljárásokat éppúgy tárgyalja a tervezet, mint a statisztikai, makroprudenciális, pénzkibocsátási és felvigyázási feladatokat.

A törvénymódosítás előkészítő szakaszában a kormány számos szereplővel egyeztetett, számos szakmai véleményt épített be a módosító indítványokba. Külön kiemelném e tekintetben az Európai Központi Bankot, amelynek véleményét a kormány messzemenően figyelembe vette a javaslat elkészítésekor. Az Európai Központi Bank jelezte egyetértését a felvázolt javaslatok szükségességével kapcsolatban, mind a jegybanki függetlenség, mind a tőkeellátottsági kérdések tekintetében.

Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy ismertessem az MNB jogszabály-módosításairól szóló előterjesztést, amelynek célja tehát a hatékonyság növelése és a törvény korábban kérdéseket felvető pontjainak tisztázása, egyértelműsítése.

A tervezett módosítások egyrészt az MNB megfelelő tőkeellátottságát és pénzügyi függetlenségét igyekeznek biztosítani. E két kifejezés  a megfelelő tőkeellátottság és a pénzügyi függetlenség  a központi bankok működésének jól ismert, fontos és világszerte elvárt és elismert jellemzői. Az Országgyűlés számára továbbá azért is lényegesek, mert a megfelelő tőkeellátottság és a pénzügyi függetlenség az MNB működésének költségvetési kihatásait is tervezhetőbbé teszik.

A tervezet középtávon is nagyobb mozgásteret biztosít a magyar költségvetés számára. A javaslat ugyanis kitér arra, hogy amennyiben az MNB saját tőkéje a jegyzett tőke szintje alá csökkenne, a költségvetés ezt követően a különbözetet nem egy összegben és egy év alatt  ahogyan azt a hatályos rendelkezések írják elő , hanem öt év alatt lenne köteles megtéríteni; öt naptári éven belül, évenkénti egyenletes részletekben, halmozottan.

A jelenlegi helyzetben ez a prudens szabályozási javaslat különösen felértékelődik. A megváltozott inflációs- és hozamkörnyezet, a növekvő geopolitikai és ellátásbiztonsági kockázatok pénzpiacra is tovagyűrűző hatásai, valamint a megváltozott globális monetáris kondíciók új helyzetet teremtettek. Nem kérdés, hogy az öt év alatti feltőkésítés lehetősége előrelépést hozhat a költségvetés tervezhetőségében az egyszeri sokkokra való kitettség terhével szemben. A gazdaságpolitika mozgásterét a központi bank pénzügyi függetlenségének biztosítása mellett növelheti.

A tervezet elfogadásával tehát eggyel kevesebb, előre nem látható meglepetéssel kell számolnia a költségvetésnek. Az utóbbi évek pénzügyi és költségvetési sokkokkal teletűzdelt új világrendjében ez nagy értéknek számít. Amikor ugyanis olyan krízisekkel szembesülünk, mint a koronavírus-válság, az orosz-ukrán háború vagy az energiaválság és természetesen a szankciók káros hatásai  hangsúlyozom, hogy ezek a sokkok még most is velünk vannak , akkor a kockázatot mérsékelő elemeket meg kell becsülnünk.

A Magyar Nemzeti Bank stabil tőkehelyzetének megőrzése a költségvetés tervezhetőségének javítása mellett a jelenlegi, egyébként is feszített helyzetben, amikor a jövő is jelentős kockázatokkal terhes, különösképp nagy előrelépést jelentene. A módosítás eredményeként a magyar központi bank mozgástere a régiós versenytársakéhoz hasonló lesz. Ugyanis a hasonló monetáris politikai berendezkedéssel bíró országokban, mint Csehország, Románia, vagy Lengyelország, nincs a magyarhoz hasonló explicit szabály a tőkefinanszírozás határideje vonatkozásában. A javaslat elfogadása ebből a szempontból tehát versenyképességi kérdés is.

A javaslatcsomag szerves részét képezi az MNB osztalékfizetésre vonatkozó szabályozásának módosítása is. Mint ismeretes, jelenleg az osztalékfizetésre vonatkozóan nincsenek a költségvetés tervezhetősége szempontjából pontos előírások, arról a jegybank igazgatósága egyedi mérlegelés alapján dönt. A cél az, hogy szabályalapúvá és kiszámíthatóbbá váljon a rendszer.

Az új szabályozási javaslat szerint, ha a tárgyév végén a saját tőke összege meghaladja a jegyzett tőkét, akkor az MNB nyereségének felét osztalékként fizeti ki.

(17.10)

A nyereség másik felével kiegészített eredménytartalék pozitív összegéből pedig az igazgatóság döntése alapján fizetne osztalékot a központi bank. De ez a lehetőség korlátozott, az így fizetett osztalék legfeljebb a saját tőke jegyzett tőkét meghaladó összegét teheti ki. Ezt követően tehát a nyereség fele automatikusan kifizetésre kerül a tulajdonos állam felé, kiszámítható pénzáramlást garantálva a költségvetésnek.

Ezzel párhuzamosan a jegybank kapcsán is érvényesülne az az általános üzleti gyakorlat, amely szerint az osztalékfizetés tipikusan a tulajdonos, nem pedig a menedzsment jogköre. Természetesen mindez úgy valósul meg, hogy a központi bank pénzügyi függetlenségének biztosítása céljából az MNB megfelelő tőkeellátottsága mindvégig garantálva marad, és az osztalék feléről az igazgatóság rendelkezhet. Összességében a törvényjavaslatban megfogalmazott szabályalapú mechanizmus egészséges egyensúlyi helyzetet teremt az osztalékkérdés rendezésével.

Tisztelt Ház! Az előterjesztés a fentiek mellett más, szintén kedvező és lényeges módosításokat is tartalmaz. Ezek célja részben a jogszabályelemek pontosítása, egyértelműsítése, illetve egyes esetekben kiegészítése. A módosítások ennek megfelelően számos esetben a monetáris, illetve a pénzügyi felügyeleti feladatellátást pontosítják. Így többek között a hatósági, piacfelügyeleti követelések behajtásával kapcsolatos eljárások, valamint statisztikai, makroprudenciális, pénzkibocsátási, fizetésirendszer-felvigyázási feladatok módját pontosítják a javaslatok, illetve ennek köszönhetően emelik azok hatékonyságát.

Tisztelt Képviselőtársaim! A jogszabály-módosítások részleteibe nem mélyedek bele a szükségesnél jobban, mindazonáltal fontosnak tartom, hogy pár szóban kitérjek néhány területre.

Az MNB hatósági eljárásai terén tett javaslatok a hatósági feladatok pontosítására irányulnak. A központi banki makroprudenciális feladatkör gyakorlása mellett az MNB-törvény ugyanakkor további hatósági jogköröket is megállapít. Így hatóságként jár el a pénzkibocsátási feladatkörében a forgalomban lévő magyar törvényes fizetőeszközről, valamint az MNB által forgalomból bevont, de törvényes fizetőeszközre átváltható bankjegyről és érméről utánzat készítésének és készíttetésének engedélyezése és ellenőrzése terén. Továbbá a statisztikai feladatkörében eljárva kibocsátott rendeletben foglaltak megtartásának ellenőrzése során szintén hatóságként jár el az MNB. A makroprudenciális feladatkör gyakorlása kapcsán alkalmazott gyakorlat analógiájára tehát indokolt ezen hatósági eljárások esetében is felhatalmazni az MNB elnökét a hatáskörgyakorlásra vonatkozó egyes szabályok MNB-rendeletben való meghatározására. Fontos tehát a hatékony feladatellátáshoz szükséges megfelelő felhatalmazások törvényben való rögzítése. A hatósági jogkör gyakorlójának meghatározása kapcsán az MNB felvigyázási és felügyeleti feladatkörébe tartozó feladatok jelenleginél pontosabb elhatárolása szükséges.

Tisztelt Ház! Felmerül a hatósági jogkörök kapcsán a hatáskörgyakorlásban való helyettesítés szabályainak alkalmazása kizárás esetén mint problematikus terület. Az MNB gyakorlatában jelenleg ugyanis nem egyértelmű, hogy habár a hatáskörgyakorlásban való kizárás esete tulajdonképpen az akadályoztatás esetkörébe tartozik, a hatáskörgyakorlásban való helyettesítésre meghatározott szabályok alkalmazhatóake ezen esetek kezelésére. A kérdés kezelésére tekintettel a jegybanktörvény pontosítása vált szükségessé.

Tisztelt Ház! További egyszerűsítések is időszerűvé váltak. A befektetési alapkezelői szektorban az átfogó vizsgálatokat érintően az MNB-törvény hároméves ciklusidőt határoz meg. A Magyar Nemzeti Bank felügyeleti stratégiájában foglalt kockázatalapú felügyeléssel összhangban azonban az alapkezelői átfogó vizsgálati ciklusidők kockázati megközelítésen alapuló differenciálása lenne célravezető.

Ez azért fontos, mivel a felügyelt alapkezelői szektor prudenciális és fogyasztóvédelmi szempontból két főbb kategóriára osztható. Az első a kisbefektetők részére is elérhető, nyilvános alapokat is kezelő alapkezelők csoportja. A második pedig a kizárólag szűk, gyakran azonos érdekkörhöz tartozó professzionális befektetőkkel bíró, kizárólag zárt körű alapokat kezelő befektetési alapkezelők csoportja. Ez utóbbiak esetében az alacsony kockázatra tekintettel a hároméves ciklus helyett az ötéves ciklus is megfelelő. Mindemellett a nyilvános alapokat kezelő, a kisbefektetői ügyfélkörrel rendelkező társaságok befektető- és fogyasztóvédelmi szempontok miatt is szorosabb felügyelet alatt maradnának. A javaslat nem érintené a tevékenység megkezdését követő elsőéves átfogó vizsgálat megtartását. Ez az intézkedés tehát tehercsökkentő, racionalizáló jellegű, miközben bizalmat is fektet ezekbe a professzionális ügyfelekkel rendelkező társaságokba, elismeri alacsony kockázatukat.

Emellett a Magyar Nemzeti Bank törvényben meghatározott, pénzmosási szempontú felügyelési feladatainak pontosítása is szükséges. A feladat jellege miatt az e körben felügyelt intézményekkel szemben a központi bank jelenleg csoportszintű vizsgálatot nem tud indítani. Ugyanakkor a gyakorlatban a csoportszintű politikák, eljárások és intézkedések ellenőrzésére szükséges a jelenlegi kereteken túlmutató, csoportszintű vizsgálatok alkalmazása. Ebben is rendelkezik a javaslat, pótolva ezt a hiányosságot.

Az MNB-törvényben felsorolt szankcionálandó tevékenységek tisztázása is időszerűvé vált. Az illegális betétgyűjtést vagy más, visszafizetendő pénzeszközt hitelintézeti engedély hiányában végző vállalkozásokat az MNB piacfelügyeleti eljárás keretében vizsgálja és szankcionálja. A hiányosságot az jelenti, hogy a szankcionálandó tevékenységeket taglaló paragrafus a piacfelügyeleti eljárásban nem alkalmazandó. Erre tekintettel a rendelkezés alkalmazási körének felülvizsgálata indokolt. Erre teszünk javaslatot; külön szakaszok rendelkeznek majd a kiszabható bírságok maximumáról is.

Tisztelt Képviselőtársak! A központi bank piacfelügyeleti feladatokat is ellát, amelyekkel védi az állampolgárok érdekeit. Ezen eljárások tekintetében is számos praktikus intézkedést tartalmaz az előterjesztés. Így az MNB piactisztító szerepének hatékonyabb ellátását segítené, ha a felügyeleti ellenőrzés az MNB folyamatos felügyeleti tevékenységének részeként a piacfelügyeleti tárgyú bejelentések esetén is alkalmazható lenne, azaz nem kellene minden esetben piacfelügyeleti eljárást lefolytatni.

Ilyen továbbá az, hogy a várhatóan emelkedő ügyszám és az eljárások összetettsége miatt indokolt egyes piacfelügyeleti eljárásoknak a határidejét meghosszabbítani. Jelenleg ugyanis a shortügyletekre vonatkozó szabályok, illetve a hitelnemteljesítési csereügyletek vonatkozásaiban a piacfelügyeleti eljárásra nyitva álló határidő rövidebb a többi piacfelügyeleti eljárás esetében alkalmazandó határidőnél. Ez a különbségtétel nyilvánvalóan nem indokolt, ezért a határidők egységesítését is tartalmazza a javaslat. A törvénymódosítás azért is szükséges, mert rendkívül korlátozottak a jelenlegi jogszabályi lehetőségek a shortügyletekhez kapcsolódó bejelentések kivizsgálására.

A javasolt megoldás összhangban van a bürokráciacsökkentéssel kapcsolatos általános elvekkel, valamint egyszerűségénél, átláthatóságánál, gyorsaságánál és hatékonyságánál fogva egyszerre szolgálja az ügyfelek és a hatóság érdekeit.

Összegezve tehát a javaslat biztosítja, hogy az eljárások megfelelő módon és minőségben, az ellenőrzést sem mellőzve valósuljanak meg. Ezen hatósági eljárások hatékony lezárását nagymértékben elősegítené az eljárásra biztosított törvényi határidő meghosszabbítása. Nyilvánvaló, hogy az eljárást lezáró érdemi döntés megszövegezésére és meghozatalára a jelenlegi, 90 napos határidő szűkös. A jelenlegi határidő nincs összhangban a hatósági eljárás befejezéséhez szükséges észszerű időigénnyel, a fenti határidő esetleges túllépése pedig az MNB-re nézve reputációs kockázatot jelent. Tény és pozitívan értékelendő, hogy ez idáig alacsony a megindított jogsértést vizsgáló eljárások száma. Különösen kedvező az is, hogy jogsértést megállapító határozat nem született.

(17.20)

Tisztelt Ház! A Magyar Nemzeti Bank piactisztító szerepének hatékonyabb ellátását segítené, ha a felügyeleti ellenőrzés az MNB folyamatos felügyeleti tevékenységének részeként a piacfelügyeleti tárgyú bejelentések esetén is alkalmazható lenne, azaz nem kellene minden esetben piacfelügyeleti eljárást lefolytatni. A hatályos jogszabályi rendelkezések alapján nem tiltott a felügyeleti ellenőrzés alkalmazása az MNB piacfelügyeleti tevékenységének részeként, azonban hiányzik ennek egyértelműsítése, valamint a garanciális jóváhagyáskérés ez irányú kiterjesztése, tekintettel arra, hogy a piacfelügyeleti tárgyú felügyeleti ellenőrzések esetén is szükséges az ügyféljogok garanciális biztosítása az adatok megismerhetőségének ügyészi jóváhagyáshoz kötésével.

A törvénymódosítás azért is szükséges, mert a piacfelügyeleti tárgyú bejelentések kivizsgálására rendkívül korlátozottak a jelenlegi jogszabályi lehetőségek. Mindemellett a bejelentők tájékoztatásának határideje is módosításra szorul, erre is javaslatot teszünk az előterjesztésben. Az MNB a bejelentés beérkezésétől számított 15 napon belül vizsgálja meg a bejelentést, ez a határidő a jelenlegi helyzetet figyelembe véve rövid. A módosítás célja az, hogy az MNB-re is a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló törvényben alkalmazott határidő vonatkozzon az elbírálási kötelezettségek esetében, tehát 30 napon belül kellene ezeket elbírálni.

Tisztelt Ház! A kormány részéről javaslat született a bírság, az eljárási költség és a felügyeletidíj-követelések behajtása vonatkozásában is. A módosítási javaslat arra irányul, hogy az MNB részére meg nem fizetett felügyeleti díjat, a törvényben rögzítettek szerint kiszabott és meg nem fizetett bírságot, továbbá a megállapított eljárási költséget és az ezekhez kapcsolódó késedelmi pótlékot behajtási céllal egységesen az adóhatóság részére adhassa át azzal a kitétellel, hogy a benyújtott fizetésikedvezmény-kérelmek elbírálása tekintetében az MNB rendelkezzen döntési jogkörrel.

Tisztelt Ház! Mint ismeretes, a jegybank feladatkörébe kritikusan, nemzetközi tekintetben is fontos statisztikai feladatok is tartoznak. A tervezet itt is javaslatokat fog tenni módosításokra, betartva az általános uniós adatvédelmi normákat is. A fentiek kapcsán a központi bank zavartalan működéséhez és feladatai elvégzéséhez tehát szükséges, hogy a központi bank működését szabályozó törvénybe bekerüljön egy, a bankot személyes adatok közvetlen gyűjtésére és átvételére kifejezetten felhatalmazó rendelkezés.

Mivel az MNB-ről szóló törvény nem határozza meg konkrétan, hogy a bank milyen típusú adatokat kaphat meg adatszolgáltatás vagy -átvétel útján, ezért indokolt egyértelműsíteni, hogy az MNB meghatározott körben személyes adatok gyűjtésére is jogosult. A módosítás az általános adatvédelmi rendelet vagy közismertebb nevén a GDPR szerint személyes adatnak minősülő adatok MNB általi gyűjtésének és átvételének lehetőségét kívánja tehát megteremteni, figyelemmel arra, hogy a GDPR alapján ilyen típusú személyes adatok gyűjtésére is csak abban az esetben van lehetőség, amennyiben arra a törvény kifejezett felhatalmazást ad.

Tisztelt Képviselőtársaim! A korábban elhangzottakon túl a pénzügyi szektor stabilitásának javításához tartozó makroprudenciális feladatok is hangsúlyos részét képezik az előterjesztésnek. Ezek esetében az MNB adósságfék-jellegű eszközei bővülnének a jövedelemarányos adósságféklimitek bevezetésével. Habár az MNB 2015 óta alkalmazott adósságfékszabályai, a jövedelemarányostörlesztőrészlet-mutatóra, az úgynevezett JTM-re és a hitelfedezeti mutatóra, az úgynevezett HFM-re vonatkozó limitek érdemben erősítették a banki hitelportfóliók minőségét, támogatva az egészséges szerkezetű hitelezést és az elmúlt évek válsága alatti hitelezési veszteségek minimalizálását, a nemzetközi tapasztalatokat és a hazai piaci folyamatokat figyelembe véve indokolható az MNB adósságfék-jellegű eszközeinek kibővítése a jövedelemarányos adósságféklimitek bevezetésével.

A nemzetközi gyakorlatban a három eszközből jellemzően egyszerre kettő használatos. A magyar javaslattal Magyarország egy még biztosabb szintre emelné hitelkihelyezési szabályait, ezzel utat mutatva a szigorú makroprudenciális felügyelet és a kockázatkerülés felé, egyben megvédve a hitelfelvevő családokat is a túlzott eladósodás veszélyeitől. Ezek tehát fontos, megelőző jellegű intézkedések, amelyek védik egyfelől a háztartásokat az eladósodástól, másfelől pedig a pénzügyi szektor stabilitását is szolgálják.

Tisztelt Ház! Az MNB mindennapi életünk egy fontos szegmensében is jelen van, bankjegy- és érmekibocsátási feladatokat is ellát, ennek megfelelően ezt a feladatkört is érinti az előterjesztés. Azoknak a problematikus és kétes folyamatoknak, következményeknek a megállítását várjuk az egyértelműsítő rendelkezésektől, amelyek, mondom még egyszer, hozzákapcsolódnak az MNB közvetlen feladatához. Itt most nem részletezem hosszabban: emlékérmék kibocsátása, bankjegyek és egyéb eszközök kezelése tartozik majd ebbe a körbe.

Tisztelt Ház! További fontos téma a jegybank könyvvizsgálókkal való kapcsolata is. A javaslat felveti egyrészről a titoktartási kötelezettségre vonatkozó szabályok tematikus kezelése érdekében a központi bank alkalmazottai által kezelt adatokra vonatkozó szabályok egy helyen való ismertetésének szükségességét. A javaslat ezen része tehát egyszerűsítést és az átláthatóság növelését eredményezi. Másrészről a javaslat MNB-törvény szerinti titkok átadását tenné lehetővé a könyvvizsgálói közfelügyeleti hatóság, a pénzügyi intézmény könyvvizsgálója, továbbá a Magyar Könyvvizsgálói Kamara részére. A pénzügyi intézmény könyvvizsgálója védelmi funkciót tölt be, melynek hatékonysága fokozható ugyanis az MNB általi adatmegosztás lehetősége révén, a könyvvizsgálat elvégzése szempontjából releváns, kockázatot hordozó tények, folyamatok ismertetésével.

Tisztelt Országgyűlés! Összegezve az elmondottakat: a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosítása egyértelműen hatékonyságnövelő finomhangolásokat, pontosabb kereteket és egyértelmű értelmezést jelent a szabályozásban. A módosítás lehetőséget teremt arra, hogy a jegybank továbbra is hatékonyan, függetlenül működjön a monetáris politika céljainak megvalósítása érdekében. A jegybanktörvény módosítása emellett a költségvetés stabilitását, mozgásterét is növeli, ami különösen fontos a jelenlegi, válságos időszakban. A javaslattal a kormány elősegíti a költségvetési és monetáris politikai döntéshozatal szorosabb összhangját.

Tisztelt Ház! Az elhangzottakra is tekintettel kérem önöket, hogy a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot támogatni és elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)