F. KOVÁCS SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A tisztelt Ház asztalán fekvő T/2030. számú, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. számú törvény módosításáról szóló törvényjavaslat célja a monetáris hatóság feladatellátásához szükséges jogszabályi feltételek biztosítása, a központi bank megfelelő tőkeellátottságának biztosítása, ami egyben a költségvetési kockázatokat is mérsékli, valamint az osztalékfizetésre vonatkozó szabályokat is rögzíti.
A Magyar Nemzeti Bank feladatait rögzítő jegybanki alaptörvény a Magyar Nemzeti Bank elsődleges célja, küldetése az árstabilitás elérése, fenntartása. Ez a gyakorlatban egyébként a nemzetközi szinten is elismert, bevált és széleskörűen használt inflációkövető monetáris politika keretein belül valósul meg.
(17.30)
A Magyar Nemzeti Bank további mandátuma, hogy elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül a rendelkezésre álló monetáris politikai eszközökkel támogatja a kormány gazdaságpolitikáját. Ennek kimondásával egyébként a 2013. évi jegybanktörvény meglehetősen innovatív volt, akkoriban ennek a tételnek a fontosságát még csak kevesen ismerték fel. A jegybankoknak a köz javára, a gazdaság érdekében történő szerepvállalását azóta számos uniós és más fejlett gazdaság is sikerrel alkalmazza.
A Nemzeti Bank a nemzeté, így elvárható, hogy a monetáris politika a közjó érdekének szemmel tartásával kerüljön kialakításra. Nemcsak a 2013-ban elfogadott jegybanktörvény bizonyult úttörőnek, hanem maga a Nemzeti Bank is: az elmúlt tíz évben a hazai, mondhatni, áttételesen az uniós monetáris politikai eszköztárat is megreformálva a Magyar Nemzeti Bank számos innovatív eszközt vezetett be, programot indított és a hazai aranytartalékokat is jelentősen növelte. Ez a mai nagyon nehéz világgazdasági helyzetben egy nagyon fontos és előrelátó lépés volt, nem eladta és kiárusította a nemzet vagyonát, hanem gyarapította és bővítette.
Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! A monetáris politika megvalósulásaként a Magyar Nemzeti Bank feladatai közé tartozik egyrészt a törvényes fizetőeszközeink, vagyis a forintbankjegyek, -érmék kibocsátása, valamint annak a pénzforgalmi rendszerben történő körforgásának biztosítása. Ebbe a rendszerbe beletartozik a bankjegyek és érmék előállítása, szállítása, tárolása, őrzése, a kézpénzlogisztika megszervezése és működtetése, valamint a sérült vagy esetleg hamisított pénzek kiszűrése. Másrészt az ország hivatalos deviza- és aranytartalékának kezelése, valamint devizaműveletek végrehajtása az árfolyampolitikával és a devizatartalék kezelésével kapcsolatban. Harmadrészt a belföldi fizetési és elszámolási, valamint értékpapír-elszámolási rendszerek kialakítása és felügyelete a pénzforgalom zavartalan lebonyolítása érdekében, továbbá a pénzforgalom lebonyolításának szabályozása és a pénzügyi rendszer stabilitásának felügyelete. Negyedrészt statisztikai adatok összegyűjtése, szolgáltatása a nyilvánosság, az Európai Unió és az Európai Központi Bank felé; szokásának megfelelően hiteles adatok biztosítása, mert voltak előző ciklusokban példák rá, hogy ez nem mindig így történt. Végül pedig a központi bank számlavezetése a bankok és hitelintézetek részére, továbbá hitelek nyújtása, valamint betétek elfogadása ugyanezen pénzügyi intézményektől.
A magyar társadalom, gazdaság, kormányzat és a Magyar Nemzeti Bank alapvető közös érdeke és más állami intézményekkel közös felelőssége a hazai pénzügyi rendszer stabilitásának fenntartása és erősítése.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat célja a maga idejében korszerű, sőt innovatívnak számító, de már lassan tízéves szabályozás modernizálása, korszerűsítése, az azóta lezajlott pénzügyi és gazdasági turbulenciák tapasztalatainak adaptív integrálása a hazai monetáris politikai keretrendszerbe. A törvénymódosítás által megcélzott körbe beletartozik a monetáris hatóság feladatellátásához szükséges jogszabályi feltételek biztosítása, a maga idejében előremutató adósságféklimitek modernizálása és a jövedelemarányos adósságféklimitekkel történő leváltása, a központi bank megfelelő tőkeellátottságának biztosítása, amely egyben egyébként a költségvetési kockázatokat is mérsékli, valamint az osztalékfizetésre vonatkozó szabályok törvényi rögzítése.
Az elmúlt esztendők kihívásai, mint a Covid-19 pandémia okozta válság, a nemzetközi ellátási láncok zavarai, az orosz-ukrán háború okozta tovagyűrűző turbulenciák, az emelkedő nyersanyag- és energiaárak, az ennek nyomán növekvő hozamok, az inflációs környezet jelentősen átalakították a pénzügyi és monetáris kondíciókat világszerte. Az új helyzethez történő alkalmazkodás jegyében indokolttá vált a hazai szabályozások átalakítása is. Ennek tudatában az elmúlt évtizedek tanulságait, valamint a jövőbeli kilátásokat alaposan számba véve, elemezve, mérlegelve fogalmazódtak meg a jegybanktörvényt módosító javaslatok. Az új szabályozás még hatékonyabbá, tervezhetőbbé teszi a Magyar Nemzeti Bank operatív folyamatait, valamint a jegybank működésének költségvetési vonatkozásait is. Korszerűsítést jelent például az adósságfékszabályok jövedelemhez történő kötése, ami a pénzügyi stabilitás megóvása mellett lehetővé teszi az életszerűbb, de továbbra is biztonságos hitelezési gyakorlatot, illetve a gazdasági teljesítményre, valamint a hazai hitelezésre is várhatóan pozitív hatással lehet.
A jegybanki tőkemutatók szabályozása, valamint az eredmény felosztási rendjének rögzítése mind a Magyar Nemzeti Bank működése, mind a magyar költségvetés és pénzügyi folyamatok biztonsága, előre tervezhetősége és átláthatósága szempontjából jelentős előrelépés.
Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Összegzésként elmondható, hogy az előttünk lévő törvényjavaslat támogatandó rendelkezéseket tartalmaz, ezért kérem képviselőtársaimat, hogy a Fidesz-frakcióhoz hasonlóan szavazzák meg és támogassák ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypárti oldalon.)