VAJDA ZOLTÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Nagyon szépen köszönöm a szót, elnök úr. Kedves Kollégák! Nem könnyű a feladatom ekkora stand-upos után megszólalni itt a parlamentben. Lehet, hogy az ön számára egy kicsit szokatlan helyzet lesz, mert én a törvényről fogok beszélni, és nem egy elmúlt húszéves történelmi áttekintést fogok mondani. Pont néztem az órát is, Nacsa kolléga, hogy pont egy percig bírta gyurcsányozás nélkül. Ez önnek személyes rekordja szerintem. Gratulálok ehhez, de én azt gondolom, hogy ha egy törvénytervezetről (Zsigó Róbert: Te egy percig sem bírtad!  Az elnök csenget.)  köszönöm, elnök úr , ha egy törvénytervezetről beszélünk, akkor érdemes a törvényről beszélni, úgyhogy én ezt fogom megpróbálni, hátha majd eltanulja ezt időnként tőlem.

Először is, amit szeretnék mondani kezdetként, hogy az dicséretes, hogy tízévente módosítunk egy jegybanktörvényt. Úgy értem ezt, hogy fontos a stabilitás egy jegybanktörvény esetében, ezt a miniszter úr is elmondta a bevezetőjében, ehhez maximálisan tudok csatlakozni. Tehát az, hogy ritkán nyúlunk egy jegybanktörvényhez, ez helyes, és mondjuk, egy ilyen tízest, tehát ezt önmagában helyesnek tartom.

Azt is helyesnek tartom egyébként  és pár dolgot ebből ki fogok emelni , hogy sok technikai dolgot módosít a jegybanktörvény. Számomra teljesen nyilvánvalónak tűnik, hogy a javaslatnak legalábbis egy ilyen nulladik változata a Nemzeti Bank berkein belül készült, mert számomra teljesen jól kiolvasható az, hogy eljárási szabályokat is módosítanak, amit az MNB-n belül a gyakorlat alapján az érintett szervezet érzékelhetett, feleslegesnek vagy nehezen értelmezhetőnek gondolták, vagy célszerűtlennek, és ezért tettek javaslatot jó pár technikai dolognak a módosítására.

Ezeket gyorsan elmondanám, de aztán a végén kérem, hogy figyeljenek, mert azért jelzem azt, hogy mi az az egy nagyon fontos módosítás. Tudom, hogy technikai értelemben ez nem egy salátatörvény, mert egy dologról szól, de azért mégis úgy értelmezem, hogy azért az, mert van egy nagyon rendszeridegen dolog is ebben a törvénytervezetben, amit valamiért úgy vettem észre, hogy a miniszter úr  aki most nincs itt a teremben, csak beosztottja van itt  valahogyan elfelejtett az expozéjában kiemelni. Szerintem azért fontos lesz majd erről beszélni a végén.

Azért gyorsan nézzük át, hogy milyen hatósági feladati működésekkel, osztalékfizetésekkel kapcsolatos szabályokat módosít a törvény módosítása. Szó volt arról, hogy a forgalomban lévő magyar törvényes fizetőeszközről, valamint az MNB által forgalomból bevont, de törvényes fizetőeszközre átváltható bankjegyről és érméről utánzat készítésének és készíttetésének engedélyezésével és ellenőrzésével kapcsolatban indokolt felhatalmazni az MNB elnökét arra, hogy az MNB szmsze szerint vezetői hatáskörrel rendelkező személyt vagy az MNB szervét kijelölhesse, aki a tárgykörben döntést hoz.

Hasonlóan az emlékérmével történő fizetés az MNB szerint zavarja a készpénzforgalmat, és ez a módosítás ugyan nem érinti az emlékérmék törvényes fizetőeszköz-jellegét, hiszen a felek kölcsönös egyetértés esetén továbbra is elfogadhatják ezt fizetésül, továbbá az MNB névértéken költségmentesen bármikor átváltja őket forgalmi bankjegyre vagy érmére.

Szintén szó volt a bevezetőben, csak röviden mondom, hogy a GDPR szerinti személyes adatnak minősülő, a hitelképesség megítéléséhez, a hitelkockázat feltárásához szükséges, a fedezetül szolgáló eszközökkel kapcsolatos, valamint a hitelintézetnél, Kincstárnál elhelyezett betétekre vonatkozó személyes adatok MNB általi gyűjtésének és átvételének lehetőségét teremti meg ez a módosítás, az ott meghatározott közvetlen azonosításra alkalmas adatok kivételével.

A módosítás szintén beszél arról, hogy az MNB elnöke a korábbi adósságfék-jellegű korlátozások mellé újabbakat is kap, már nem csupán a jövedelemarányos törlesztőrészletet, hanem magának a tartozásnak a maximális mértékét is megállapíthatja.

Szintén szó van a módosításban egy másik szakmai jellegű javaslatról, hogy a hazai készpénzforgalmi infrastrukturális hálózatot hogyan alakítja ki, és itt egy új hatósági jogkör is megállapításra kerül.

Még néhány ilyen jellegű, láthatólag szakmai, az MNB berkein belül készült javaslatból hadd emeljek ki egypárat. A módosítással a felügyeleti díj, a bírság meg az eljárási költség is az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény alapján kerül majd behajtásra, átadásra azzal, hogy a fizetésikedvezmény-kérelmeket az MNB bírálja el.

Szó van arról, hogy az MNB alkalmazottai egy megbízólevél birtokában hogyan vehetnek részt a felügyelt szervek igazgatósági ülésein, közgyűlésein. Szó van arról, hogy hogyan szabták újra az MNB által kiszabható bírságokat. A felügyeleti ellenőrzéssel kapcsolatosan is vannak javaslatok. A pénzügyi békéltető testület számára nagyobb rugalmasságot biztosítanak, és még sorolhatnék néhány technikai jellegű vagy szakmai javaslatot, amelyekben számos olyan van, amelyeket én egyébként támogatandónak tartok.

No de, azért van ebben még egy módosítás, amit valamiért, még egyszer mondom, az általam egyébként szakmailag sokszor nagyra tartott miniszter úr a bevezetőjéből valahogyan kifelejtett, de azért nézzük ezt meg. Az MNB elnökének a fizetésemelése is benne van azért ebben. Néhány éve került sor arra, hogy az MNB elnökének az illetményét 3 millióról 5 millióra emeljék. Akkor Matolcsy György a kritikákra azt a választ adta  gyönyörű ezt mondani , hogy a teljesítményt jól meg kell fizetni  mondta magáról az ő végtelen szerénységével , illetve arról is beszélt, hogy az Országgyűlés nem egy kocsma, ahol ő rendeléseket adna le, főleg nem a fizetése terén, mondta ő ezt akkor egyébként. A mostani törvénytervezetben lévő javaslat eredményeképpen, mivel a 2022. évi bruttó átlagkereset várhatóan meg fogja haladni a félmillió forintot, így a javaslat értelmében jövőre az MNB elnöke bizonyosan 6 millió forint fölötti havi járandóságot fog kapni.

(18.10)

Úgy tűnik tehát, hogy ez a bruttó 5 milliós jövedelem, amiben  jelzem nagyon halkan vagy nem is olyan halkan , mondjuk, az MNB-alapítványokból származó bevételek még nincsenek is benne, szóval, Matolcsynak a bruttó 5 millió forint hamar elértéktelenedett az infláció miatt; a miatt az infláció miatt, amit pont az MNB-nek és Matolcsynak kellene kordában tartania, de csak egyre jobban vágtázik, immár hamarosan 25 százalékos csúcsértéket is vár akár a kormányzat, akár a mai tájékoztatásán az MNB.

Mindezek alapján nincs most helye a fizetésemelésről való döntésnek. Majd ha lesz teljesítmény, hogy ezt a szót ellopjam Matolcsytól, ami a törvény szerint a 3 százalékos pénzromlási ütem ügye, ebben a törvényben ez lenne az alapfeladata az MNB-nek, hát, akkor lehet esetleg az Országgyűlés elé járulni fizetésemelést kérve.

Szóval, nézzük meg azért, hogy az MNB mit tett a saját maga által vállalt feladatokban, mert erről a törvényről van szó. Itt a jegybank elsődleges feladata lenne az árstabilitás elérése és fenntartása. Ezen túlmenően egyébként egyebek mellett az is a Nemzeti Bank feladata, hogy az árstabilitási cél elérésének veszélyeztetése nélkül a rendelkezésre álló eszközökkel támogassa a kormány gazdaságpolitikáját. Hát, ezekben a feladatokban az MNB elvérzett. Nem hajtotta végre, vagy rosszul hajtotta végre a feladatát.

Nézzük akkor az inflációt, és egy mondatot most! Éves alapon számolva most a legfrissebb adat, amit tudunk: 21,9 százalékos volt az infláció októberben. Ez az Európai Unióban a harmadik legmagasabb. Egy év alatt 5 százalékról emelkedett 21,9 százalékra az infláció. De ha csak az élelmiszereket nézzük, akkor még brutálisabb az áremelkedés, 4 százalékról 45 százalék fölé emelkedett. Az élelmiszereken belül pedig, mondjuk, a kenyér ára nőtt a legnagyobb mértékben, 83 százalékos a drágulás, ami több mint a duplája más uniós országokban mérteknek. Emellett pedig ott van még a kormány rezsinövelése, aminek következtében egy köbméter földgáz ára 116 százalékkal, 1 kilowattóra áram ára pedig 28 százalékkal nőtt.

Amikor arról beszél a kolléga, hogy itt milyen háborús sokkok vannak, és hogy a háború okozza mindezeket a problémákat, akkor azért jeleznék egy nagyon egyszerű számítást, két visegrádi országnak, mondjuk, az alapkamatmértékét nézzük meg, Csehországot és Lengyelországot. Szerintem korrekt az összehasonlítás, hiszen még egyik országban sem vezették be az eurót, ahogyan nálunk sem. Csehország és Lengyelország esetében az egyik országban 6,75 százalék az alapkamat, a másikban pedig 7 százalék az alapkamat. Tehát 6,75 és 7 százalék az alapkamat két másik visegrádi országban. A mi hazánkban hivatalosan 13 százalék, de az effektív, a gyakorlatban alkalmazott alapkamat pedig 18 százalék. A kettő különbségét úgy hívják, hogy országkockázati felár. Szerintem ez az a pluszköltség, amit kell fizetni a befektetőknek azért, hogy valamennyire még bízzanak a magyar fizetőeszközben, a magyar monetáris és fiskális politikában.

És ugye, eljutottunk a recessziónak az előszobájába, a gazdaság teljesítménye a harmadik negyedévben az előző negyedévhez viszonyítva csökkent, és épp ma hallottuk az MNB háttérbeszélgetésén, hogy ők már a technikai recesszióról beszélnek a negyedik negyedév tekintetében. Miért mondtam el mindezt ilyen hosszan, remélem, nem untatva önöket? Mert ilyenkor arról beszélni, hogy egy törvénytervezetbe beteszik az MNB elnökének a fizetésemelését, hogy 5 millióról 6 millió forintra emelkedjen, vagy hogy egyszerűbben lefordítsam ezt a számot, hogy mondjuk, 20 pályakezdő tanár fizetését keresse ő évente, ez szerintem arcpirító.

A gondolatom végén egy egyszerű kérdésem lenne. Remélem, hogy államtitkár úrtól  vagy pedig ha miniszter úr visszajön, aki gondolja  kapok választ, hiszen azt hiszem, ez egy ilyen párbeszéd lenne. Az lenne a kérdésem önökhöz, tegye meg, hogy a viszonválaszában ezt megmondja, hogy ki kérte ezt, kinek a javaslata volt ennek a fizetésemelésnek a beletevése ebbe a törvénytervezetbe, hiszen egyértelmű, hogy a törvénytervezet legtöbb javaslata az MNB-n belül készült. Ez teljesen kiolvasható abból, hogy milyen gyakorlati dolgok vannak benne. Vajon a gyakorlati módosításokon kívül ők maguk kértéke a fizetésemelést, vagy pedig ez az önök ötlete volt, és ugyanakkor mi ez a teljesítmény, ami alapján önök ezt elfogadhatónak gondolják?

Összegzésképpen azt tudom mondani, hogy bár valóban jó néhány olyan javaslat van benne, amelyeket támogatandónak tudok tartani, és önmagában azt is üdvözlom, hogy azért csak úgy tízévente nyúlunk hozzá ehhez a törvényhez, ezért, mert van benne ez az egészen arcpirító fizetésemelés, a mi frakciónk ezt sajnos egészen biztosan nem fogja tudni támogatni. Köszönöm szépen, hogy elmondhattam. (Taps a Momentum soraiból.)