BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Számvevőszéki Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ismét eltelt egy év, és elérkezett a zárszámadás pillanata, amikor objektíven, tényszámokra alapozva értékeljük az előző esztendő teljesítményét. Ennek keretében engedjék meg, hogy számot adjak a 2021. év gazdálkodásáról, a költségvetési törvény végrehajtásáról, végül röviden szót ejtsek a jelenleg aktuális feladatokról.
A koronavírus-járvány kitörése jelentős kihívások elé állította világszerte az országokat 2020 után 2021-ben is. A több hullámban megjelenő járvány negatív hatásai globálisan és így hazánkban is felülírták a korábbi gazdasági kilátásokat. A magyar gazdaság tekintetében hangsúlyozni kell, hogy a koronavírus berobbanását megelőző időszakban a növekedés üteme felülmúlta a régiós versenytársakét, egyben érdemben meghaladta az Európai Unió átlagát is. Ennek következtében gyorsult a felzárkózás a fejlettebb tagállamokhoz. A 2014-2019-es időszakban az Unió átlagos növekedése 2,1 százalék volt, míg hazánk gazdasága hozzávetőlegesen ennek duplájával, 4,1 százalékkal bővült. A koronavírus-válság által leginkább sújtott 2020. évben az 5,7 százalékos uniós gazdasági visszaeséshez képest a magyar GDP mérsékeltebben, 4,5 százalékkal csökkent. 2021-ben az uniós tagállamok gazdaságai átlagosan 5,4 százalékkal növekedtek, ehhez képest hazánkban 7,1 százalékkal bővült a GDP, amivel 2021-ben is folytattuk az Európai Unió átlagos fejlettségéhez való felzárkózást.
Ahhoz, hogy az említett gyors gazdasági növekedést elérjük, támogató költségvetési politikára is szükség volt. A növekedés számai után tehát nézzük az egyik legfontosabb mutatót, az államadósságot. A koronavírus-válságot megelőzően, 2019 végére a 2010-es kormányváltás 80 százalékot meghaladó szintjéről 65,3 százalékra mérséklődött a GDP-arányos államadósság, eközben pedig az adósság devizaaránya a 2011 végi 53 százalékos értékről több mint feleződött, a külföldiek kezében lévő adósság aránya pedig 65 százalékról 30 százalék közelébe csökkent. Míg 2010 és ’20 között uniós szinten 3 százalékponttal mérséklődött az adósság, addig nálunk 15 százalékponttal.
2020-ban a világszerte tapasztalt folyamatokhoz hasonlóan Magyarország a nemzetközileg jellemző mértékben élénkítő költségvetési politikát engedhetett meg magának, amelynek következtében a magyar adósságráta is emelkedett. Az adósság emelkedése belesimult az európai trendekbe, és meg tudtuk őrizni előnyünket, a magyar mutató a válság ellenére is 10 százalékponttal kisebb maradt az uniós átlagnál. 2021-ben Magyarország azon uniós országok közé tartozott, ahol csökkent az adósságráta 2020-hoz viszonyítva, mégpedig 79,3 százalékos GDP-arányos mértékről 76,8 százalékos szintre. Ez az uniós átlagnál dinamikusabb csökkenést és alacsonyabb adósságrátát jelent.
Mindezek alapján jól látszik, milyen nagy előnyt jelentett, hogy a járványügyi veszélyhelyzet idején támaszkodhattunk a megelőző időszaki kiegyensúlyozott növekedésre, adósságcsökkentésre és fegyelmezett, ugyanakkor támogató költségvetési politikájának eredményeire. A megelőző évek következetes gazdaságpolitikájának köszönhetően tehát Magyarország erős fundamentumokkal és stabil államháztartással rendelkezett, ami lehetőséget adott a széles körű gazdaságvédelmi és gazdaság-újraindítási programok végigviteléhez.
(Dr. Aradszki András elfoglalja helyét a jegyzői székben.)
A világméretű járvány elleni védekezés, a vakcináció és a gazdaság újraindítása mellett meg kellett őrizni az elmúlt évek sikeres kormányzati politikájának kiemelt elemeit, a családvédelmet, az otthonteremtést, valamint a munkahelyek védelmét. Ezért a 2021-es költségvetés elfogadása után a kormány további béremelésekről, valamint új, a családokat és a vállalkozásokat segítő programokról döntött. A koronavírus elleni védekezés következményeképpen a kormányzati szektor európai uniós módszertan szerinti hiánya a tervezett 2,9 százalékról a költségvetési törvény módosításával 7,5 százalékra emelkedett, végül a GDP 7,1 százalékában teljesült. A költségvetési törvény módosítása tette lehetővé azt, hogy a veszélyhelyzet alatt született kormányrendeleti szintű döntések fennmaradjanak, és ezáltal a járványügyi és gazdaság-újraindítási intézkedésekhez szükséges költségvetési források a veszélyhelyzet megszűnése után is biztosítottak maradjanak. A támogató költségvetési politikának is köszönhetően 2021 végén már látható volt, hogy az újraindítást és a családok helyzetének javítását célzó, a korábban elindított kormányzati programokat megtartó, sőt bővítő intézkedések révén a gazdaság újraindítása sikeresen megvalósul.
Tisztelt Ház! A 2021. év gazdálkodása két kiemelt pillérre épült: a Gazdaság-újraindítási Alapra, valamint az Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alapra. A Gazdaság-újraindítási Alap a gazdaság védelmével és újraindításával kapcsolatos programok folytatására, kiemelt fejlesztésekre, beruházásokra, továbbá a foglalkoztatás elősegítésével kapcsolatos intézkedésekre teremtette meg a fedezetet. Az intézkedések fő területei voltak: a munkahelyek megőrzése, új munkahelyek létrejöttének elősegítése, a kiemelt ágazatok megerősítése, a vállalkozások likviditásának, finanszírozásának biztosítása, a családok támogatása, valamint a nyugdíjak védelme. Mindemellett a gazdaság-újraindítási akcióterv olyan intézkedéseket foglalt magában, amelyek jelentős mértékben hozzájárultak a kilábalás felgyorsításához.
(9.10)
Elindult a kibővített otthonteremtési és otthonfelújítási program. A háztartások vásárlóerejét hivatott segíteni a 13. havi nyugdíj visszaépítésének megkezdése, valamint a nyugdíjprémium is; ezenkívül pedig a minimálbér és a garantált bérminimum emelése és a közszférában végrehajtott béremelések is segítették a családok jövedelmének bővülését, ezáltal a gazdaság újraindítását is. A vállalatok számára a kormány meghirdette a kamatmentes újraindítási gyorskölcsönt, amelynek segítségével számos vállalat, kiemelt szektor részesült támogatásban. 2021 első hónapjaiban a lezárások által érintett ágazatok jogosultak voltak a munkabér-támogatásokra, emellett fennmaradtak az ideiglenes adó- és járulékkedvezmények is. Az adócsökkentés, az adminisztráció egyszerűsítése, a beruházások és a hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatásának ösztönzése évek óta a gazdaságpolitika középpontjában álltak, de a folyamatok felgyorsítása szükségessé vált a helyreállítás ösztönzése érdekében.
Tisztelt Országgyűlés! Az átfogó kormányzati intézkedéseknek és programoknak köszönhetően a munkaerőpiac stabil maradt a járvány időszaka alatt is, sőt 2021 nyarán már foglalkoztatási rekord született. Az elmúlt év végére a koronavírus-járvány miatti munkanélküliségiráta-növekedés már csökkenésbe fordult, az év végén 3,7 százalékos mértékkel az Európai Unió egyik legalacsonyabb szintjét értük el. A járvány ellenére sem csökkentek a nemzetgazdaságban a jövedelmek, ami a munkahelyek megőrzését támogató intézkedéseknek és az emelkedő béreknek volt köszönhető.
A reálkeresetek 2021-ben 3,4 százalékkal tovább nőttek. Habár a járvány kitörésekor erősödött a háztartások óvatossága és ezáltal átmenetileg csökkentek a nem alapvető cikkekre fordított lakossági kiadások, 2021-ben a rekordmagas foglalkoztatottságnak, valamint a keresetek növekedésének köszönhetően a háztartások rendelkezésre álló jövedelme növekedni tudott. Ezáltal a lakosság fogyasztási kiadásai 5 százalékkal emelkedtek, amely növekedéssel hazánk európai uniós összevetésben a középmezőnyben foglal helyet.
2021-ben mintegy 15 000 milliárd forint értékű fejlesztés valósult meg Magyarországon, amelynek eredményeként hazánk beruházási rátája 27,2 százalékra emelkedett, amely az Európai Unióban a második legmagasabb aránynak számított. Szeretném kiemelni azt is, hogy a koronavírus és az elhúzódó orosz-ukrán háború sem törte meg a bejelentett nagy volumenű kapacitásbővítések lendületét, tehát a 2021-ben elindított kormányzati programok, beruházások az idei évben is folytatódnak. Az állami beruházások 2021 során nominálisan 10,9 százalékkal emelkedtek éves összevetésben, ugyanis több mint 3400 milliárd forint összértékű kormányzati fejlesztés valósult meg a gazdaságban. Ezzel tavaly az állami beruházások GDP-hez mért aránya 6,3 százalékra nőtt, ami a legmagasabb érték volt az Unió tagállamai között.
2021 második felétől kezdtük el érzékelni az energiahordozók áremelkedését, ami elsősorban az üzemanyagok extrém drágulásában mutatkozott meg. Hogy az áremelkedéstől mentesítse a háztartásokat, a családokat, a kormány 2021 novemberében 480 forintban határozta meg az üzemanyag értékesítési árának maximumát, amely azóta is érvényben van.
Tisztelt Ház! 2010 óta a gazdasági és családpolitika stabil alapot biztosított ahhoz, hogy a pandémia okozta gazdasági visszaesésből Magyarország megerősödve kerüljön ki. A járvány idején a családtámogatás még a korábbiaknál is nagyobb figyelmet kapott hazánkban. 2021-ben a veszélyhelyzetben lejáró ellátásokat meghosszabbította a kormány, és a világjárvány előtti időszakban meghozott intézkedések is érvényben maradtak.
2021-ben folytatódtak és tovább bővültek a családvédelmi akcióterv intézkedései. Mint említettem, kiemelt szerep jutott az otthonteremtési programnak, melynek keretében a meglévő elemek mellett számos új intézkedéssel jelentős állami támogatás segítette a gyermekes, illetve a gyermeket vállaló családokat saját otthonuk megteremtésében vagy felújításában. Így 2021-ben minden korábbinál több forrást fordított a kormány e célokra. Az otthonápolást végzők erőfeszítésének elismeréseként tovább emelkedett az önellátásra képtelen hozzátartozójukat otthon ápolók ápolási és a gyermekek otthongondozási díja.
Tisztelt Ház! A családok és a vállalkozások vé-delme érdekében legyen szó gazdasági növekedésről vagy éppen világjárvány időszakáról a kormány a munkát és a jövedelmeket terhelő adók csökkentését és az adózással kapcsolatos adminisztrációs terhek mérséklését támogatja, melyek következtében folyamatosan javul az adózói morál.
Néhány, a koronavírus-járvány alatt, 2020-21-ben meghozott és fenntartott intézkedést kiemelve: a munkahelyek megóvása és a vállalkozások fennmaradása érdekében a kormány az adórendszeren keresztül is kiemelten támogatta a nehéz helyzetbe került ágazatokat. Az érintett hónapokban a vállalkozások adókedvezményben részesültek a szociális hozzájárulási adón, a szakképzési hozzájáruláson, a rehabilitációs hozzájáruláson és a kisvállalati adón keresztül. A versenyszféra és a kormány között született 2016-os megállapodás értelmében 2017-től folyamatosan mérséklődött a munkára rakódó munkáltatói közteher 2016 és 2020 júliusa között. A béremelési és adócsökkentési megállapodás újabb szakaszába lépett, így 2020. július 1-jétől újabb 2 százalékponttal, 2016 óta összesen 11,5 százalékponttal 15,5 százalékra csökkent a szociális hozzájárulási adó kulcsa. Ezt a mértéket tartottuk fenn 2021-ben is.
A kisvállalati adó, a kiva kulcsa 2020-ban 12 százalékra csökkent, majd 2021-től 11 százalékra mérséklődött, és tovább szélesedtek a jogosultsági feltételek. Az általános forgalmi adó esetében a hazai turizmus versenyképességének erősítése érdekében a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás esetében az áfa 18 százalékról 5 százalékra csökkent 2020. január 1-jétől 2021. július 31-éig. A koronavírus-járvány hatásainak enyhítése érdekében 2020. március 1-jétől kezdődően a kormány felfüggesztette a turizmusfejlesztésihozzájárulás-fizetési kötelezettséget 2021 végéig, az idegenforgalmi adó esetében pedig 2021. június 30-áig.
A beruházások ösztönzése érdekében az iparűzési adó esetében a kormány bevezette annak lehetőségét, hogy az önkormányzatok adómentességet vagy adókedvezményt biztosítsanak a vállalkozók részére az önkormányzat területén üzembe helyezett beruházásaik után az adott évben. 2021. január 1-jétől eredetileg 2022-ig, az azóta módosított szabályokkal a 2024-ig kiadott építési engedély esetén 2028 végéig az új lakások áfakulcsa 5 százalékra csökkent a beruházások ösztönzése és a családok lakásvásárlásainak támogatása érdekében, valamint 2020 nyarától 5 százalékos áfakulcs terheli a rozsdaövezeti akcióterületeken épülő, 150 négyzetméter hasznos alapterületet meg nem haladó lakóingatlanok értékesítését. Mindezen adószabályok változása tehát azt mutatta, hogy a koronavírus-járvány időszakában, 2020-ban és 2021-ben is jelentős adókönnyítésekkel támogattuk a gazdaság szereplőit. Azt gondolom, ezeknek az adóintézkedéseknek is köszönhető, hogy az említett kimagasló, 7,1 százalékos növekedést értük el úgy, hogy a módosított hiánycélon belül maradt a tavalyi hiány mértéke.
Tisztelt Országgyűlés! A közszolgálatban állók életpályaprogramjai 2021-ben is folytatódtak, kiegészültek. Az új egészségügyi szolgálati jogviszony bevezetésével jelentős béremelés valósult meg az egészségügyben. Elindult a Nemzeti Adó- és Vámhivatal foglalkoztatottjainak újabb, háromlépcsős illetményemelése. Folytatódott a rendvédelmi és honvédelmi alkalmazottak bérnövekedése. Az igazságügyben a tavalyi bírói és ügyészi emelést követően most valamennyi foglalkoztatottra kiterjedő béremelés valósult meg. A felsőoktatásban foglalkoztatottak bérfejlesztése első ütemben 15 százalékos mértékkel valósult meg.
Tisztelt Ház! A költségvetés másik kiemelt pillére, az Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap magába foglalta a járvány elleni védekezéshez, illetve az egészségügyi ellátórendszer működéséhez szükséges forrásokat. Az Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alapon belül az Egészségbiztosítási Alap bevételei 2021-ben meghaladták a 2800 milliárd forintot, kiadásai pedig a 3200 milliárd forintot. Az Egészségbiztosítási Alap bevételein belül az összes bevételek közel 68 százalékát jelentő járulékbevételek és hozzájárulások címen több mint 1900 milliárd forint befizetés realizálódott. A bevételek egy kisebb részét az előirányzati szinten teljesülő költségvetési hozzájárulások képezték több mint 700 milliárd forintos összegben. Az Egészségbiztosítási Alap kiadásainak több mint negyedét a pénzbeli ellátások kifizetésére, közel háromnegyedét pedig a természetbeni ellátások finanszírozására használta fel az egészségbiztosítás.
(9.20)
A természetbeni ellátások közül a gyógyító-megelőző ellátás fedezetet biztosított többek között az alap-, járó- és fekvőbeteg-ellátásban dolgozó orvosok és egyéb egészségügyi dolgozók 2021-ben elindult és több évig tartó átfogó bérfejlesztési programjának első ütemére; az egészségügyi szakdolgozók és védőnők korábban elkezdett bérfejlesztési programjának bázisba építésére; a háziorvosi ügyeleti díj emelése mellett az oltási tevékenységgel összefüggő háziorvosi túlmunka díjazására; a légimentés fix díjának megemelésére; egyes ellátások finanszírozásának növelésére és új eljárások közfinanszírozásba történő bevonására; egyes nagy értékű gyógyszerek, eszközök beszerzésére; a meddőségkezelésre; állami fenntartású intézmények további megerősítésére; az egészségügyi szakellátást nyújtó közfinanszírozott szolgáltatók lejárt tartozásállományának rendezésére.
Mindezekből a tételekből látszódik tehát, hogy az egészségügyben nemcsak béremelésre jutott többletforrás 2021-ben 2020-hoz képest, hanem számos más területen is az egészségügyi ágazat nagyobb finanszírozásban részesült.
A Járvány Elleni Védekezési Alap központi tartalékából a kormány és az operatív törzs döntései alapján 445 milliárd forint kiegészítő forrást csoportosított át a kormány a koronavírus-járvány elleni védekezés finanszírozására. A Járvány Elleni Védekezési Alap biztosította a forrásokat többek között oltóanyag-beszerzésekre, az egészségügyi szolgáltatók járvány elleni védekezésével összefüggő kiadásainak megtérítésére, továbbá a járvány elleni védekezést szolgáló eszközök beszerzésére és beruházásokra. Így a járvány elleni védekezésnek 2020 után 2021-ben sem volt pénzügyi akadálya.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! A kormány 2021-ben is megkülönböztetett figyelmet fordított a Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetési gazdálkodására. A nyugellátások kiadása 2021-ben összességében több mint 4100 milliárd forintot tett ki. A kiadások között az alap biztosított közel 3500 milliárd forintot több mint 2 millió fő öregségi nyugdíjára; több mint 400 milliárd forintot 737 ezer fő hozzátartozói nyugellátására; 171 milliárd forintot nyugdíjprémiumra és egyszeri juttatásra; s közel 80 milliárd forintot a 13. havi nyugdíj első ütemének finanszírozására. A nyugdíjprémium összegét külön kiemelem, hiszen minden nyugdíjas egységesen 80 ezer forint juttatásban részesült.
A nyugellátási kiadások 2021. évi összege tehát mindezek következtében 12,9 százalékkal, több mint 470 milliárd forinttal haladta meg az előző évi kiadások összegét. A kiadásnövekedést az ellátások 4,9 százalékos emelése, a 13. havi nyugdíj első ütemének teljesítése, valamint az említett nyugdíjprémium kifizetése eredményezte.
A kormány nyugdíjpolitikájának jelentősebb eredményei a következők. A kormány 2010-ben azt az ígéretet tette, hogy megvédi a nyugdíjak reálértékét. Ennek megfelelően 2011 és 2021 között a nyugdíjakat 47 százalékkal növeltük, a vásárlóerejük pedig mintegy 13 százalékkal javult.
Az öregségi nyugdíjak 2021. évi egy főre jutó átlagos összege a 2009-es 93 ezer forintról 143 ezer forintra, azaz több mint másfélszeresére emelkedett. A tavalyi évben a nyugellátásokat az inflációt követve a már említett 4,9 százalékkal emeltük, emellett az elmúlt évek dinamikus nettó átlagkereset-növekedésének valorizációs hatása és a nyugdíjemelés eredményeképpen a nyugellátások átlagos összege 9,4 százalékkal nőtt.
A nők korhatár alatti nyugellátására mintegy 23 milliárd forinttal többet költöttünk, mint 2020-ban. 2021-ben a „Nők 40”-re fordított több mint 310 milliárd forint mintegy 152 ezer nő részére biztosította a kedvezményes nyugellátási forma igénybevételét.
A kormány még 2020-ban döntött a 2010 előtt megszüntetett 13. havi nyugdíj fokozatos visszaépítéséről, így 2021-ben minden arra jogosult az ellátásán felül további egyheti 13. havi juttatásban részesült.
Végezetül meg kell említenem, hogy azoknak az idős személyeknek a foglalkoztatását támogatva, akik a saját jogú nyugellátásuk mellett a nyugdíjas éveikben is keresőtevékenységet akartak folytatni, a kormány 2021-ben is biztosította a mentességet a járulékfizetési kötelezettség alól. A kormány kiegyensúlyozott nyugdíjpolitikájának köszönhetően a Nyugdíjbiztosítási Alap 2021. évi költségvetési gazdálkodása tehát stabil keretek között zajlott.
Tisztelt Ház! A helyi önkormányzatok központi finanszírozása 2021-ben is az önkormányzati feladatellátáshoz igazodó, feladatalapú támogatási rendszerben valósult meg. A pandémia által nehéz helyzetbe került gazdaság újraindítása és a járványügyi készültség fenntartása kihívást jelentett az önkormányzatok működésében is, de a nehézségek ellenére az ellátórendszer megbízható maradt.
A 2020. évi kihívások jelentős hatással voltak a 2021. évi költségvetési évre, a veszélyhelyzet bevezetéséhez köthető kormányzati intézkedések és a járvány elleni védekezés az egész ország közös ügye volt, amiből az önkormányzatoknak is ki kellett venni a részüket.
A kormány jelentős lépéseket tett a járvány terjedésének megfékezése, illetve kordában tartása érdekében, emellett kiemelkedően fontos volt a gazdasági hatások kezelése is. A rendkívüli helyzetben bevezetett intézkedések 2021-ben is fennmaradtak, azonban az egyes települések lakosait és vállalkozásait érintő járványügyi helyzet súlyához képest csak minimális bevételkieséssel számolhattak az önkormányzatok.
A kormány mindent megtett azért, hogy csökkentse a vállalkozások terheit, növelve ezáltal a termelési volument, az iparűzési adó vonatkozásában pedig minimalizálja a gazdasági visszaesés okozta bevételkiesést az önkormányzatoknál. Ezért a koronavírus-világjárvány hatásainak enyhítésére a kis- és középvállalkozások számára biztosított, legfeljebb 1 százalékos iparűzésiadó-kedvezményről döntött. A kormány a 25 ezer fő alatti településeknél a kieső iparűzésiadó-bevételeket több mint 34 milliárd forintból teljes egészében megtérítette. A 25 ezer fő feletti települések esetében pedig döntően az önkormányzatok adóerő-képessége, vagyis anyagi helyzete alapján nyújtott több mint 37 milliárd forint támogatást.
Továbbra is kiemelt feladat volt az önkormányzati feladatellátás területén a gyermekétkeztetés és a szünidei étkeztetés támogatása, amihez a költségvetés bér- és működési jellegű támogatást biztosított. A rendkívüli gazdasági kihívások ellenére is viszonylag stabilan tudták fenntartani az ellátórendszert a költségvetésben lefektetett alapelvek a foglalkoztatottság növekedése, a családtámogatási rendszer működtetése, a szülők visszatérése a munkaerőpiacra mentén. A települések saját erőforrásaik bevonásával és felhasználásával hozzájárultak a járvány elleni sikeres védekezéshez, mely kapcsán ezúton is köszönetünket fejezzük ki minden együttműködő önkormányzati vezetőnek. A rendkívüli gazdasági helyzet ellenére az önkormányzatok nem állították le a folyamatban lévő fejlesztéseiket, a saját megtakarításaik mellett hatékony kiegészítést jelentett a kormány kötelező önkormányzati feladatok ellátását szolgáló fejlesztési célokhoz kapcsolódó támogatása. A tavalyi évet is végigkísérő pandémia alatt az önkormányzati törekvéseknek és a központi költségvetési támogatásoknak köszönhetően az alrendszer gazdasági helyzete összességében stabil maradt.
Tisztelt Képviselők! Végezetül, ezúton is köszönetemet fejezem ki az Állami Számvevőszéknek a zárszámadás ellenőrzése során végzett munkájáért. Windisch László elnök úr ugyan ismertetni fogja a Számvevőszék véleményét, de mégis engedjék meg, hogy a 2021-es zárszámadás összegzéseként idézzem: „A Számvevőszék jelentése rögzíti, hogy a 2021. évi zárszámadásitörvény-javaslatban bemutatott, az államháztartás központi alrendszereibe tartozó központi és fejezeti kezelésű előirányzatok, a központi költségvetési szervek, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és az elkülönített állami pénzalapok bevételi és kiadási előirányzatai megbízhatóak voltak, és teljesítésük szabályszerű volt. A törvényjavaslat a bevételi és kiadási adatokat valósághűen mutatta be, a jogszabályi előírások szerinti szerkezetben és tartalommal.”
Tisztelt Országgyűlés! Összegezve az elmondottakat, a korábbi évek költségvetési és pénzügyi-gazdasági eredményei biztos alapot teremtettek a koronavírus-világjárvány negatív hatásainak enyhítésére. Mindez lehetővé tette a magyar gazdaság sikeres újraindítását és a tavalyi évben elért rekordméretű növekedést.
A lendület a szomszédunkban zajló elhúzódó háború és a szankciók negatív hatásai mellett az idei évben is folytatódott mind a gazdasági növekedés, mind a munkaerőpiac stabilitásának megőrzése terén. A foglalkoztatottak átlagos létszáma rekordmagasra emelkedett, a 2022. július-szeptemberi időszakban 4,7 millió főt tett ki, ami 49 ezerrel több, mint az előző év azonos időszakában.
A gazdasági növekedés 2022 első három negyedévében is folytatódott, a gazdaság teljesítménye 6,1 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszaki adatát.
(9.30)
A harmadik negyedévben éves összevetésben 4,1 százalékos volt a növekedés. Az előző negyedévhez képest ezáltal kismértékben csökkent a GDP volumene, amiben már megmutatkozik a szomszédunkban zajló elhúzódó háború és a szankciók hatása. Ezeket a hatásokat ismerjük, a világgazdaság egészében megmutatkoznak, ideértve a kiugró inflációt, a gazdasági lehűlést és a hektikus pénzpiaci mozgásokat.
A gazdasági kihívásokra adott válaszként a kormány a családok és a vállalkozások védelmét szolgáló intézkedésekkel reagált, árstopokat vezetett be, az Európai Unióban a legalacsonyabb rezsiárakat biztosítja, megvédi a nyugdíjak reálértékét, támogatja az energiaintenzív vállalkozásokat, gyármentő programot indított, a Széchenyi Kártya programot az új igényekhez igazította, kibővítette, valamint függetlenül attól, hogy az európai uniós intézményekkel még nincs megállapodás a 2021-27-es időszak fejlesztési forrásairól és a helyreállítási alapról, már nemzeti forrásból előfinanszírozta és előfinanszírozza a programokat.
Mindamellett természetesen a kihívásokra, a lassuló növekedésre a költségvetés-politikának is reagálni kell, ezért takarékos gazdálkodást folytatunk, több beruházás elhalasztásáról döntött a kormány, valamint a költségvetési szerveknél kiadáscsökkentést rendelt el. Célunk, hogy ahogy a koronavírus-járvány előtt és alatt is ahogyan ismerhették a 2021-es év folyamatait Magyarország az EU-átlagnál idén is kedvezőbb teljesítményt érjen el, és fenntartjuk azt a célunkat is, hogy csökkenjen a hiány és az adósságszint. Ezáltal olyan gazdaságpolitikát folytathatunk, amely megőrzi a stabilitást; a növekedés mellett ez jelentheti az alapját a későbbi, folytatódó reálbér-növekedésnek is.
Tisztelt Ház! Az elhangzottakra is tekintettel kérem önöket, hogy a 2021. évi zárszámadásitörvény-javaslatot megvitatni és elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)