NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! (Az ülésteremből éppen kifelé tartó Vajda Zoltánnak:) Vajda képviselő úrnak jelezném  csak egy pillanat! , ha majd engem megszól, hogy 2008-as adatokkal is jövök (Vajda Zoltán: Egy pillanat! Rögtön jövök vissza!), hogy Varju László is jött 2008-as adatokkal. Kérem, akkor legyen fair, és neki is mondja meg, hogy ön szerint ez nem helyes. (Vajda Zoltán kimegy a teremből.)

Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt ÁSZ-elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A 2021. év minden szempontból nehéz évnek bizonyult. 2021-ben az egész világ és így Magyarország is tovább küzdött a Covid-világjárvány újabb hullámaival szemben. A védekezést segítette, hogy 2020 karácsonyára megérkeztek az első adag védőoltások, majd 2021 januárjától az egészségügyi dolgozókkal kezdve megszerveztük és végrehajtottuk Európa egyik leggyorsabb oltási kampányát. A gyors és sikeres magyar oltási kampánynak köszönhetően Európa éllovasai lettünk az újranyitás és a gazdaság újraindítása tekintetében. Ennek az eredménye lett az, hogy 2021-ben, minden korábbi rekordot megdöntve, 7,1 százalékos GDP-növekedés valósult meg Magyarországon, a magyar adat meghaladja az Európai Unió tagállamainak átlagos növekedési ütemét, amely tavaly 5,3 százalék volt. Ez volt az a rossz gazdasági év, amelyről Varju László beszélt, csak sajnos egy másik csatornát, egy másik filmet kapcsolt be a tisztelt képviselőtársam.

2021-ben a pandémia következményeinek ellenére is jelentős mértékben, 8,7 százalékkal emelkedett a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset, a háztartások fogyasztása pedig 4,2 százalékkal nőtt.

(10.30)

2021 során mintegy 15 000 milliárd forint értékű fejlesztés valósult meg Magyarországon, amelynek eredményeképpen a beruházási aktivitás 5,2 százalékkal múlta felül a megelőző év teljesítményét. A beruházási ráta a válság negatív hatásai ellenére is kiemelkedően magas szinten, 27,2 százalékon alakult az elmúlt évben. A tavalyi évben 3200 milliárd forint összértékű kormányzati fejlesztés valósult meg a gazdaságban, amelynek eredményeképpen 10,9 százalékkal emelkedtek éves összevetésben a beruházások. Ennek köszönhető, hogy a GDP-arányos 6,3 százalékos hazai állami beruházási ráta továbbra is éllovas, hogyha megnézzük az európai uniós összevetést.

A háztartások beruházásait illetően az egész 2021-es évet megugró építési kedv jellemezte, ugyanis 29,9 ezer darab új építési engedély kiadására került sor, amely lendületes, 33 százalékos bővülést jelent éves összevetésben. Az év egészét tekintve a folyó fizetési mérleg hiánya GDP-arányosan 4,2 százalék, míg a külfölddel szembeni finanszírozási képesség hiánya 1,6 százalék volt.

Itt jegyezném meg, hogy Varju képviselő úr hosszan beszélt a különböző előirányzatok hiányairól. Egy világjárvánnyal és gazdasági válsággal terhelt évről beszélünk, amikor 4,2 százalék volt a GDP-arányos hiány. Itt emlékezhetünk arra, hogy 2006-ban, a pénzügyi bőség éveiben 9,2 százalék volt az államháztartási hiány Gyurcsány Ferenc kormányában. Abban az évben az egész világon csak a háború sújtotta Libanonban volt ennél nagyobb az államháztartási hiány, mint Magyarországon. Így kell értelmezni a képviselő úr szavait: amikor ő magas hiányról beszél, akkor természetesen 2006-ra és az általuk elhibázott gazdasági és költségvetési politikára gondol, hiszen 9,2 százalék volt, amikor egy válsággal egyáltalán nem, sem háborúval, sem járvánnyal, sem szankciós inflációval nem terhelt évről beszélünk, tisztelt képviselőtársaim.

Ez az 5 százalék alatti költségvetési hiány  amely a kormány gazdaságpolitikájának és fegyelmezett költségvetési politikájának köszönhetően 5 százalék alatti  egy járvány elleni védekezéssel és gazdaság-újraindítási nehézségekkel és globális újranyitási és globális ellátási problémákkal terhelt időszakban kifejezetten kedvezőnek és felelősségteljesnek ítélhető. A magyar költségvetési hiány akkor sem szállt el, amikor rendkívül sok többletkiadása keletkezett a magyar államnak a védőfelszerelések és a vakcinák beszerzése, valamint a gazdaságvédelmi csomagok finanszírozása miatt.

Most tennék egy kitérőt, és reagálnék Varju képviselő úrra, aki nehezményezte, hogy a 2021-es évben kevesebb volt a tartalék az Országvédelmi Alapban és a rendkívüli alapban. Tisztelt Képviselő Úr! 2019-ben, amikor itt vitatkoztunk a 2020-as költségvetésről, akkor önök  különböző módosító javaslatokkal  az utolsó fillérig elköltötték volna az Országvédelmi Alapot és a rendkívüli tartalékot. Mihez nyúltunk volna 2020 márciusában, amikor egy kiélezett világgazdasági versenyben védőfelszerelésekért, maszkokért, gumikesztyűkért és lélegeztetőgépekért folyt a verseny? Volt egy olyan biztonság, volt egy olyan alap, amelyet önök felelőtlenül elköltöttek volna, tisztelt képviselő úr. Meg kell nézni az önök által benyújtott módosító javaslatokat. Mi ellenálltunk annak, hogy egyetértsünk ebben önökkel, és szerintem jól tettük, mert azonnal hozzáférhetően rendelkezésre állt az az összeg, amiből meg tudtuk szervezni a védekezés első ütemét, és be tudtuk szerezni a létfontosságú és sokszor életeket mentő védőfelszereléseket.

A magyar költségvetési hiány tehát nem szállt el. Ez csupán azért érdekes, ahogy mondtam, mert 2006-2007-ben, amikor világgazdasági konjunktúra és óriási pénzbőség volt, akkor a Gyurcsány-kormányoknak mindig 5 százalék feletti államadósság-hiányt sikerült összehoznia.

A minden korábbi rekordot megdöntő, 7,1 százalékos GDP-növekedés és a felelősségteljes, féken tartott, bőven 5 százalék alatti költségvetési hiány mellett a 2021-es évet és a gazdaság-újraindítás sikerét leginkább az mutatja, hogy 2021 végére újabb csúcsra emelkedett a foglalkoztatottak száma, és ezzel együtt a munkanélküliségi ráta pedig ismét 4 százalék alá csökkent.

Varju képviselő úr beszélt az álláskeresési járadék összegéről és hogy ez mennyi ideig jár az álláskeresőknek, és mondott egy hipotézist, hogy szerinte mennyi ideig tart állást találni. Képviselő úr, az önök idejében hosszabb ideig járt az akkor munkanélküli-segélynek nevezett álláskeresési járadék; sokkal hosszabb ideig járt, mégis 12 százalék volt a munkanélküliség. 12 százalékos munkanélküliséggel vettük át a kormányzást 2010-ben, tisztelt képviselő úr; rengeteg embert ítéltek megalázó segélyre és hagytak az út szélén. Ezzel szemben most Európa egyik legjobb munkanélküliségi adata van Magyarországon, és közelítünk a teljes foglalkoztatottság felé; egymillióval több munkahelyet teremtettünk az elmúlt tíz évben. Azt gondolom, képviselő úr, hogy ezek olyan sikerek, közös eredmények, a magyar gazdaság, a magyar munkáltatók, a munkavállalók és a kormány gazdaságpolitikájának sikertörténete, amit nem érdemes eltagadni. Meg lehet próbálni, de a számok mindig visszarángatják az embert a valóságba.

Sikerült megőriznünk ezáltal a munkahelyeket és a foglalkoztatottságot. Ez mutatja leginkább, hogy a munkahelyek megvédését és az új munkahelyek létrehozását célzó gazdaságpolitika sikeres és eredményes is volt. A magyar gazdaság tehát, sok más uniós országgal szemben, meghaladta a járvány előtti teljesítményét 2021-ben.

A munkahelyeket méghozzá úgy sikerült megőrizni és újakat létrehozni, hogy nemhogy csökkentek volna a bérek, hanem 8,7 százalékkal emelkedett a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset. A munkahelyek megvédése közben egyetlen megszorító intézkedést nem hoztunk meg, egyetlen adóemelést nem hajtottunk végre, ahogy ezt a baloldal szokta, hanem éppen ellenkezőleg: gazdaságvédelmi programokat indítottunk, és adócsökkentéseket hajtottunk végre. A 2021-es költségvetés egyik kiemelt pillére a Gazdaságvédelmi Alap, valamint a Gazdaság-újraindítási Alap, amely a gazdaság védelmével és újraindításával kapcsolatos programok folytatására, kiemelt fejlesztésekre, beruházásokra, továbbá a foglalkoztatás elősegítésével kapcsolatos intézkedésekre teremtette meg a szükséges fedezetet.

A költségvetés másik meghatározó pillére az Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap volt, amely magába foglalta a járvány elleni védekezéshez, illetve az egészségügyi ellátórendszer működéséhez szükséges forrásokat, mintegy 3000 milliárd forint összegben. Az alap tartalmazta mindazon forrásokat, amelyek többek között az alapellátás, a járóbeteg- és fekvőbeteg-ellátó rendszer, a gyógyszerkiadások és a pénzbeli ellátások fedezetét is képezték.

A járvány elleni védekezés központi tartaléka terhére összesen 445 milliárd forint kiegészítő forrás átcsoportosítására került sor. Ebből finanszíroztuk 141,6 milliárd forint értékben az életmentő oltóanyagok beszerzését.

A felelősségteljesen megtervezett költségvetésnek és a tartaléknak köszönhetően így a járvány elleni védekezésnek 2021-ben nem volt pénzügyi akadálya. Azonban ez nem így lett volna, ha a baloldalon múlt volna, akik nemhogy nem támogatták, nem szavazták meg a költségvetést, a védekezési alapot, hanem a sokszorosát elköltötték volna a tartaléknak. Azonban a baloldal részéről mindez csupán a szokásos pénzügyi felelőtlenség. Messze-messze nem ez volt a legsúlyosabb dolog, amit 2021-ben önök elkövettek, hanem az, hogy folyamatosan oltásellenes kampányt folytattak, álhírekkel fenyegettek, bizonytalanságot szítottak, és bizonyos vakcinák ellen hergelték az embereket. Elképesztően szánalmas politikai játszmát rendeztek 2021 legfontosabb egészségügyi kérdéséből, az életmentő vakcinák kérdéséből. Még olyan beadványt is aláírtak, amely betiltott volna bizonyos vakcinákat Magyarországon.

Az a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, hogy ha megnézzük a 2021-es költségvetés oktatási tevékenységekre és szolgáltatásokra fordított összegét, az 2890 milliárd forint volt, ami a kiadások 10,8 százalékát tette ki, ez az összeg mintegy 230 milliárd forintos növekedést jelentett, nem 2010-hez, 2020-hoz képest, az előző évhez képest 230 milliárd forintos növekedést jelentett. (Dr. Mellár Tamás: Reálértékben?  Az elnök csenget.)

A 2021-es költségvetés az egészségügyre 2733 milliárd forintot fordított, amely az államháztartási kiadások 10,2 százalékát jelentette. Itt a Covid elleni védekezés mellett jelennek meg az egészségügyi béremeléssel összefüggő többletkiadások, az összevont szakellátás kiadásai, a gyógyszertámogatások, valamint a veszélyhelyzettel kapcsolatosan biztosított többletforrások, de úgy gondolom, az egészségügyről a mai napon később még lesz lehetőségünk vitatkozni.

A társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatások funkcióira költött összegek a kiadások 25,6 százalékát tették ki, 6867 milliárd forint értékben. Ez az összeg 644 milliárd forintos emelkedést jelent 2020-hoz képest. Itt jegyezzük meg, hogy a 2021-es költségvetés már tartalmazta a 13. havi nyugdíj visszaépítésének első negyedrészét, amelyet idén 2022 januárjában már a teljes plusz egyhavi 13. havi nyugdíj visszaadása követett. Ez volt az, amit önök elvettek. Varju László is megszavazta azt a törvényt, amiben elvettek a nyugdíjasoktól egyhavi nyugdíjat, és az idei évben már teljes összegében, teljes egészében megkaphatták a nyugdíjasok.

Emellett a rekordmagas, 7,1 százalékos gazdasági növekedésnek köszönhetően 2021-ben nyugdíjprémium kifizetésére is sor került, egységesen 80 ezer forint értékben minden magyar nyugdíjas számára. Itt jegyezném meg, hogy ne csak rosszat mondjak a szocialista kormányról, önök vezették be törvényben a nyugdíjprémium intézkedését. Hát, sajnos egyszer sem sikerült kifizetniük, olyan gazdasági számokat produkáltak és olyan mértékben tönkretették a magyar gazdaságot, de tényleg önök voltak azok, akik beleírták a törvénybe a nyugdíjprémium intézményét. Hála istennek, azóta a nyugdíjasok ezt hosszú éveken keresztül, még az idei, válsággal terhelt évben is megkapják a Fidesz-KDNP kormánytól, ha már önök ezt nem tették meg. (Z. Kárpát Dániel: Szerintem az adófizetőktől kapják meg…)

(10.40)

A nemzeti kereszténydemokrata kormány a továbbiakban is elkötelezett amellett, hogy megőrizzük a nyugdíjak vásárlóértékét, még ebben a rendkívül nehéz, háborús, szankciós, energiaválságos környezetben is, és így a következő évben, 2023-ban is megmarad a 13. havi nyugdíj, és az infláció mértékének megfelelően tovább emelkednek a nyugdíjak. Itt volt egy reálértékes bekiabálás onnan, a balszélről. Ugye, nemcsak hogy megőriztük 2010 óta a nyugdíjak reálértékét, hanem reálértéken emelkedett is a nyugdíjaknak az értéke. Ez az, amit vállaltunk a nyugdíjasokkal kötött szövetség keretében 2010-ben, hogy meg fogjuk őrizni a nyugdíjak vásárlóértékét; ezt a vállalásunkat azóta is tartjuk, sőt sokszor emelni is tudtuk efölött.

A nyugellátásokra fordítható költségvetési források összege jövőre megközelíti a 4900 milliárd forintot. Varju képviselő úr itt is tett egy megjegyzést, hogy 13 milliárd forinttal mínuszos volt a nyugdíjkassza 2021-ben. 2010-ben  talán még emlékeznek önök is , amikor átvettük a kormányzást, akkor közel 500 milliárd forintos mínuszban volt a nyugdíjkassza, 500 milliárd forintos mínuszban úgy, hogy elvonták a 13. havi nyugdíjat. Ugye, itt mindig… (Vajda Zoltán: Válság volt! Gazdasági válság volt!) Vajda képviselő úr azt kiabálja be, hogy válság volt, de hát válság volt. Hát, ugye, most Covid-járvány, gazdasági válság, szankciós infláció (Vajda Zoltán: Szankciós infláció?!), háború van, tehát nem gondolhatjuk azt, hogy ez egy egyszerű időszak. Mi ennek ellenére megőrizzük a nyugdíjak vásárlóértékét, önökkel szemben, tisztelt képviselő úr. 500 milliárd forintos mínuszban volt a nyugdíjkassza 2010-ben, fennállt az a veszély, hogy ha akkor nem teszünk valamit, és nem fordítjuk meg a dolgok menetét, akkor önök miatt nem sikerül nyugdíjat fizetni  hála istennek, a felelősségteljes gazdaságpolitika miatt ez nem történt meg.

A 2023-as költségvetésben is több mint 370 milliárd forintot különítünk el a teljes 13. havi nyugdíj kifizetésére, aminek a visszaépítése a 2021-es, most tárgyalt költségvetésben kezdődött.

Köztudott, és önök is többször hallották itt többünktől, a Fidesz-KDNP-kormány az adócsökkentések kormánya. 2010 óta 80 alkalommal csökkentettünk adót, a 2010 óta megtett adóintézkedésekkel a GDP 4-5 százalékát kitevő mértékben csökkentek az adóterhek. (Vajda Zoltán: Katások!) A 2021-es rekordmértékű gazdasági növekedés teremtette meg az alapot az újabb adócsökkentésre, hiszen a 2021. évben elért gazdasági növekedés, a helyes gazdaságpolitika lehetővé tette azt, hogy 2022. január 1-jétől a szociális hozzájárulási adó mértéke 2 százalékponttal, 13 százalékra csökkent. Ne felejtsük el, hogy ez a szám korábban, 2016-ban 27 százalékos volt, a baloldali kormányok alatt pedig minimum 33,5 százalékos járulékot kellett fizetniük a munkaadóknak minden egyes munkavállaló után, ami öt különböző adónemből jött össze. 2022. január 1-jétől a 2021-es gazdasági eredményeknek köszönhetően a kiva, a kisvállalati adó kulcsa is 1 százalékponttal mérséklődött, 11 százalék helyett már csak 10 százalék  korábban 16 százalék volt ez az adó.

A magyar gazdaság és a magyar emberek teljesítményét dicséri, hogy az idei évtől már a négygyermekes édesanyák mellett a 25 év alatti fiatal munkavállalók is teljes mértékben mentesültek a személyi jövedelemadó megfizetése alól. Azért mondom ezt összehasonlításban, hiszen a Gyurcsány-korszakban minden harmadik fiatal munkanélküli volt  az egy tragikus helyzet volt, tisztelt képviselőtársaim.

A 2021-es költségvetésben, hogyha már erről beszélünk, a családok támogatására költött összeget is tovább emeltük. Emlékezhetünk rá, hogy 2010-ben nem érte el az ezermilliárd forintot a családokra költött összeg, míg 2023-ban ez már 3225 milliárd forint, ennyit fordítunk a gyermekes családok támogatására. A Covid-válság idején sem csökkentettük a családok támogatását, sőt tovább bővítettük, és a mostani válságban, gazdasági válságban és háborús környezetben, szankciós inflációs környezetben is elkötelezettek vagyunk amellett, hogy ne csökkentsük a családok támogatását, hanem megőrizzünk minden olyan családtámogatást, amely segíti és könnyebbé teszi a gyermeket nevelő családok életét.

Mindent összevetve, a 2021. év sem volt könnyű, de az első negyedévben még nagymértékben a Covid-válság befolyásolta az életünket, a második negyedévben megfordítottuk a küzdelmet, és az egész kontinensen példátlan gyorsaságú oltási kampánynak köszönhetően mindenki másnál korábban tudtunk nyitni, és ezáltal újraindítani a gazdaságot. A kormány 2021-re 4,3 százalékos növekedést prognosztizált, amiből történelmi rekord, 7,1 százalékos növekedés lett. Ez a gyors újraindítás és soha nem látott mértékű GDP-növekedés jó alapot szolgáltatott az idei energiaválsággal, szankciós válsággal és pusztító háborúval terhelt nehéz évhez is. Van okunk a bizakodásra, ugyanis például az OECD tegnap nyilvánosságra hozott jelentésében 6 százalékra emelte Magyarország idei gazdasági növekedési prognózisát az előző, júniusi jelentésben szereplő 4 százalékról. Tehát az IMF, az Európai Bizottság után az OECD is nem csökkentette, hanem javította, felfelé, pozitív módon javította (Közbeszólás az ellenzék soraiból: És az infláció?!) az idei gazdasági növekedést Magyarországon, míg volt olyan európai ország, amelynek kapcsán csökkentette a várakozását az OECD a tegnap közzétett jelentésében.

Az előttünk álló időszak legnagyobb kihívásai az energiabiztonság garantálása, valamint az infláció megfékezése lesz. Ugyanakkor, ahogy az előbbiekben ismertetett adatokból is láthatjuk, ez nem lehet ok a nyugdíjak, a családtámogatások, az adókedvezmények csökkentésére, valamint a megszorításpárti, adóemeléspárti baloldali politika újbóli bevezetésére. Továbbra is meg kívánjuk védeni az eredményeinket, és ebből a mostani válságból is megerősödve szeretnénk kijönni, ahogy ezt a Covid után már megtettük; ebben gyakorlatunk és tapasztalatunk van, ebben számíthatunk a magyar munkáltatókra, a magyar munkavállalókra, a magyar gazdaságra, számíthatunk a kormány gazdaságpolitikájára  egy szereplőre nem számíthatunk: a baloldalra, most sem, ahogy eddig sem számíthattunk.

Engedje meg, hogy még pár dologra reagáljak abból, amit Varju képviselő úr mondott. Ismét elhangzott, hogy őt sosem hívják a közmédiába. Több mint száz meghívás érkezett a Demokratikus Koalícióhoz az elmúlt fél évben, ebből egyre sem válaszoltak, tehát vissza sem jeleztek, hogy nem mennek. Több mint száz megkeresésből egyre sem sikerült a Demokratikus Koalíció sajtóosztályának válaszolnia a közmédia felé a meghívásokra. (Vajda Zoltán: A választások előtt nem nagyon hívták!)

Varju képviselő úr elismerte  dicséretet is könyveljünk el Varju képviselő úrtól! , hogy nőttek az önkormányzati támogatások. Önöktől mást sem hallhattunk itt egy éven keresztül, mint hogy kivéreztetjük az önkormányzatokat, Varju képviselő úr most mégis elismerte, hogy nőttek a központi költségvetés önkormányzatok felé fordított támogatásai és nőttek az önkormányzatok adóbevételei is (Vajda Zoltán: Nominálisan!), mind a kettőt elismerte a képviselő úr. Én ennyivel megelégszem egy DK-s képviselőtől, igazán jó érzés, hogy legalább ezt a részét elismerte a tisztelt képviselő úr, és ezáltal zárójelbe tette az egész baloldal egy évig mantrázott mondatait, hogy mi kivéreztetnénk az önkormányzatokat, és elvonnánk forrásokat, hiszen ma elismerte itt, hogy több adóbevételük keletkezett, és több állami támogatást is kaptak az önkormányzatok.

Ugye, a képviselő úr a felszólalásában többször is gúnyosan illette a Magyar Közlönyt. Állunk bármikor rendelkezésre, hogyha értelmezési kérdések merülnének fel, tisztelt képviselő úr, a Magyar Közlönnyel kapcsolatban. Szívesen segítünk.

A hiányról már beszéltem, a munkanélküliségi rátáról beszéltem, hogy milyen tragikus volt a Gyurcsány-kormány idején, de hát a képviselő úr megemlítette a honvédelem kérdését is, azt mondta, hogy micsoda kudarc, hogy nem értük el a 2 százalékot. Ugye, a jövő évben el fogjuk érni a 2 százalékot, ahogy ez a NATO-kötelezettségeinkben és -vállalásainkban is szerepel, ugyanakkor nem mehetek el szó nélkül amellett, hogy az a volt országgyűlési képviselő és volt gazdasági államtitkár mondja ezt a Gyurcsány-kormány idejéből, amikor a magyar képességek jelentős részét nemes egyszerűséggel eladták, sokszor a benne lévő vas értékében, működő  működő!  fegyvereket adtak el, működő képességeket adtak el, sőt volt olyan, hogy az Iraknak szánt különböző fegyverek és járművek az ISIS-től, az Iszlám Államtól kerültek elő, ami magyar katonai képességeket a Gyurcsány-kormány odaadott, leépítették a honvédséget, és sajnos… (Vajda Zoltán: Ez melyik részben van?!) Ő is szót ejtett a honvédelemről, tisztelt képviselő úr, muszáj reagálnom. A Gyurcsány-kormány leépítette a honvédséget és megszüntette a képességeket  ez egy történelmi bűn, amit Vadai Ágnessel az élen elkövettek Gyurcsány Ferencék.

A képviselő úr megint támadta a határon túli támogatásokat, az egyházi támogatásokat. Ezt már megszoktuk a Demokratikus Koalíciótól, erre most nem reagálnék, ez csak a szokásos mantra, amit a DK-tól időnként hallhatunk. A határon túli magyar közösségeket és a magyarországi egyházi közösségeket támadják.

A hiányról beszéltem. Arról, hogy az önök idejében 192, többségében nyereséges állami cég került eladásra, kalapács alá, olyan nyereséges vállalatokat, mint a MÁV Cargo vagy éppen a Budapest Airport vagy éppen a MOL-pakett, olyan dolgokat adtak el, közműveket. Gondoljunk bele, hogy mi lenne a mostani energiaválsággal terhelt időben, ha német kézben lenne a gáztározóink nagy része  vajon a gáztározóból ki kapná azt a benne lévő gázt, hogyha az nem nemzeti tulajdonban van, hanem külföldi tulajdonban? Önök még meg is támadták azt a döntést, amellyel a kormány úgy döntött, hogy visszavásárolja ezt a nemzetstratégiailag és nemzetbiztonságilag is fontos ágazatot. Ugyanez igaz a közműszolgáltatásokra.

(10.50)

Mindezek fényében azt szeretném csak elmondani, hogy amit Varju László itt elmondott a 2021-es zárszámadásról, az nemes egyszerűséggel nem találkozik a valósággal, ténybeli és számbeli alapja nincs. Nem nekem kell cáfolnom Varju képviselő urat, mert ezt a valóság megteszi: 7,1 százalékos gazdasági növekedés, 4 százalék alatti munkanélküliség, 4,7 millió foglalkoztatotti létszám. Azt gondolom, hogy a magyar vállalkozások és a magyar valóság cáfolt rá Varju Lászlóra, így nekem már nem kell. Mi támogatjuk a zárszámadást. Köszönjük az ÁSZ munkáját. (Taps a kormánypártok soraiban.)