VAJDA ZOLTÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves ÁSZ-elnök úr és kedves Kollégák! A 2021. évi központi költségvetésről szóló törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat vezérszónoklatában a felszólalásomat öt téma köré szeretném csoportosítani. Először is elmondom önöknek a tartalomjegyzékemet, hogy mi az az öt téma vagy gondolat, amit szeretnék önökkel megosztani. Először szeretnék adni egy értékelést, hogy én hogy látom a 2021. évi költségvetés szerkezetét. Aztán arról fogok beszélni, hogy szerintem mik voltak az érdekes kiadások, és hogyan alakultak. Ez lesz a második gondolatom. A harmadik gondolatom az adóbevételek alakulásáról szól, erről is fogok adni egy értékelést. Negyedikként egy kis kitérőt fogok tenni, mert szeretnék arról beszélni, hogy az egészségügyet érintő résznél mit látunk a zárszámadásban, különösen azért, mert a mai nap tárgyalja az Országgyűlés az egészségügyi változtatásokról szóló javaslatokat. Én egy hosszabb kitérőt fogok tenni ennek kapcsán. Nézzük meg, hogy két törvény, amelyeket egy napon tárgyal az Országgyűlés, vajon miképpen viszonyul egymáshoz. Végül pedig ötödik gondolatként egy összértékelést fogok adni, és egy szavazási magatartást is fogok önöknek mondani, hogy a mi frakciónk hogyan fog szavazni, de ezt az értékelés utánra tartogatom.
Először is beszéljünk a 2021. évi költségvetés szerkezetéről, amely az alábbiak szerint alakult. Én végignéztem nagyjából funkciók szerint, és nézzük meg, hogy funkciónként százalékosan hogyan alakultak.
Az első, amit néznék: az államháztartási szerepvállaláson belül az állami működési funkciók kiadásainak az aránya 19,8 százalékot tett ki, ami pontosan annyi, mint 2020-ban volt. Vagyis az állam semmit nem kívánt spórolni a saját működésén. Ezen funkciócsoporton belül összességében az általános közösségi szolgáltatások aránya az előző évivel azonosan éppen 13 százalékban teljesült, ezen belül pedig a két legnagyobb területet érintően a pénzügyi és költségvetési tevékenységek és szolgáltatások részaránya 5,6-ról 4,9 százalékra csökkent, míg a törvényhozói és végrehajtó szervek kiadásainak aránya változatlan maradt, 3,6 százalék.
A második funkció, amit megnéztem, a jóléti funkciók. Az oktatás, az egészségügy és a társadalombiztosítás tartozik ide. 2020-ban az államháztartás kiadásainak 54,1 százalékát fordították erre. Ez 2021-ben icipicit, alig észrevehetően, de növekedett, mégpedig 54,6 százalékra. Az államháztartáson belül az oktatási tevékenységre és szolgáltatásokra fordított összegek a kiadások 10,9 százalékát tették ki. Ez 2010-ben 10,8 százalék, 2020-ban pedig 10,3 százalék volt. Tehát az oktatásra fordított források aránya tartósan alacsony maradt, érdemben nem költöttek többet erre a területre.
Nézzük az egészségügyet, most csak röviden, aztán majd hosszabban ki fogok rá térni, mint az előbb említettem. Az egészségügyben az ellátások biztosítására, valamint az intézmények működésére szolgáló államháztartási kiadások hosszú évek után a Covid-járvány és az orvosi béremelés hatására tavaly nőttek. 2020-ban 11,7 százalékos arányt képviselt a 2019. évi 9,1 százalék után. 2021-ben azonban érdekes módon megint csökkenés olvasható, hiszen arányaiban megint mindössze 11 százalékot fordított a költségvetés hogy is mondjam csak? erre az ezer sebből vérző területre.
A következő funkció a társadalombiztosításra és jóléti funkciókra fordított összegek. Ezek a kiadásoknak mindössze 26,7 százalékát tették ki, ami enyhe javulás a 2020. évi értékről, mert akkor 24,8 százalékot fordított a büdzsé erre a célra; igaz, 2018-ban még ennél is többet, 28,5 százalékot. Tehát a funkciócsoporton belül a legnagyobb részarányt a nyugellátásokra fordították, ez az összeg 17,3 százalékot jelentett, mely javulást jelentett a 2020-as 15,7 százalékról. Ugyanakkor szerintem érdekesnek mondható, hogy a módosított ’21-es büdzsé eredetileg még ennél is többet, majd’ 21 százalékot akart fordítani nyugellátásra, ami szignifikáns eltérés a végül kifizetett összeghez képest.
Nézzünk még két funkciót, a gazdasági funkciókat: ezek összességében a kiadások 19,3 százalékát jelentették a 2020-as 20,3 százalék után, mely a korábbi évek tendenciáiba illeszkedve 20 százalékos részarány körül mozog.
Végül nézzük meg az államadósság kezelésével kapcsolatos kiadásokat! Ezek az összes kiadás 6,1 százalékát tették ki, ami rosszabb a 2019-es tényadatnál, mely 5,3 százalékot jelentett, és a 2020-asnál is rosszabb, mert az pedig 5,5 százalék volt erre a célra. Itt tehát egy évek óta romló tendenciáról van szó, és 2022 sem tartogat túl sok jót az adósságszolgálat számára.
Ennyit szerettem volna mondani a bevételek alakulásáról, és most hadd mondjak néhány szót néhány bajuszszerű kiemelést az egyes kiadások alakulásáról. Kiemelnék néhány szerintem érdekes tételt.
Ebből a törvényjavaslatból jól látható módon kitűnik, hogy 2021-ben a költségvetés folytatta a korábbi években megszokott, átláthatatlan gyakorlatot. Ne felejtsük el, hogy több mint száz kormányhatározattal módosították a pénzköltést, amelynek hála a magyar büdzsé évek óta az egyik legeslegrosszabb minősítést kapja az európai uniós tagországok költségvetéseit összehasonlító szervezetek részéről.
Jól látható, hogy továbbra is zajlott egyes – hát, hogy mondjam udvariasan? erősen megkérdőjelezhető programok vagy projektek nyakló nélküli finanszírozása. Kiemelnék hat ilyen projektet, amiket a „megkérdőjelezhető” jelzővel lehetne illetni. A Paks II.-projektre 57,5 milliárd forintot, a Liget Budapest-projektre 60 milliárd forintot, kormányzati propagandára több mint 54 milliárd forintot, a kormánypárti közmédiának csúfolt, valójában propagandamédiára több mint 97 milliárd forintot, a Budapest-Belgrád soha meg nem térülő vasútvonalra 70 milliárd forintot, a kormánypárti oligarchák beruházásait finanszírozó Eximbank Zrt.-re pedig 26 milliárd forintot költöttek.
Harmadik gondolatként kiemelném az adóbevételek alakulását. A vártnál sokkal nagyobb bevételhez jutott a központi költségvetés 2021-ben az áfa, az általános forgalmi adó és az szja, a személyi jövedelemadó révén. Ez a két adónem összesen több mint 580 milliárd forinttal javította a büdzsé helyzetét. Nézzük meg százalékosan is: 7,6 százalékkal több folyt be áfából 2021-ben. Ez konkrétan azt jelenti, hogy az áfabevételek 382 milliárd forinttal, az szja-bevételek pedig 205 milliárd forinttal haladták meg az előzetesen vártat, mert hiszen áfából összesen 5397 milliárd, szja-ból pedig 2888 milliárd forint folyt be az államkasszába.
A költségvetési törvényben a közvetlen működési és felhalmozási bevételeket 11 633 milliárd forintra tervezték, ezzel szemben a ténylegesen befolyt összeg 12 686 milliárd forint lett. Úgy látom, hogy ennek több oka is van. Egyrészt a gazdasági növekedés jóval meghaladta a büdzsé tervezésénél használt 4,8 százalékos mértéket, mert a gazdasági bővülés tavaly végül is 7,1 százalék lett. Emellett pedig látni kell, hogy a költségvetés tervezésekor a Pénzügyminisztérium 3 százalékos inflációval számolt, ami már a 2021-es év végére elérte az 5,1 százalékot.
Ezeket a jelentős költségvetési tételt jelentő adónemeket megvizsgálva láthatjuk, hogy a szochóból, a szociális hozzájárulási adóból származó bevételek ugyancsak elmaradnak a várttól, mégpedig 3,5 százalékkal, ami összességében 84,6 milliárd forintos mínuszt jelent a költségvetésnek. Az Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alapnak, illetve a Nyugdíjbiztosítási Alapnak együtt így a szochóból 2362 milliárd forint bevétele származott. Ezt némileg ellensúlyozza, hogy társadalombiztosítási járulékból viszont a vártnál több folyt be, összesen 2884 milliárd forint tb-járulék érkezett, és ez 2,5 százalékkal, 69 milliárd forinttal több, mint amire előzetesen számítottak.
(11.00)
Néznék egy következő adónemet, a jövedéki adókat. Jövedéki adóból 1234 milliárd forint folyt be, ez közel 20 milliárd forinttal, 1,6 százalékkal maradt el a várttól. A társasági adónál sincsen semmi meglepő, a tervezett 536 milliárd forintnál több, 558 milliárd forint folyt be, ez 3,6 százalékos pluszt jelent. Kiugróan jól teljesített az energiaszolgáltatók jövedelemadója, amit Robin Hood-adóként szoktak becézni talán vagy csúfolni, nem is tudom, melyik a jó kifejezés. A várt 61 milliárd forint helyett 77 milliárd forintot fizettek be ilyen jogcímen, ami 27,5 százalékkal több, mint a terveik szerint. Bányajáradékból ugyancsak nagy többletbevétele volt az államnak, a befolyt 60 milliárd forint 37 százalékkal haladja meg az előzetes tervek alapján várt bevételt.
Nos, kisvállalati adó: a kisvállalati adóból származó 111 milliárd forint is 14 százalékkal több, mint ami az eredeti költségvetési törvényben a bevételi előirányzat volt. Rosszul tervezték meg a játékadó-bevételt is, mert az ebből befolyt 28,5 milliárd forint 6 milliárddal, 17,5 százalékkal maradt el attól, mint amit önök terveztek. És még mondanék egyet, mondjuk, a pénzügyi tranzakciós illetékből származó költségvetési bevételekből viszont 233,1 milliárd forint folyt be, ami 6,5 százalékkal több, mint amit előzetesen számítottak.
Engedjék meg, hogy itt egy hosszabb kitérőt tegyek a zárszámadásnak az egészségügyi rendszert érintő megállapításaihoz. Azért teszem ezt, mert egyrészt egy nagyon fontos témáról van szó, másrészt úgy alakult, hogy a mai napon most délelőtt tárgyaljuk ezt a törvényt, a ’21. évi zárszámadást, és valamikor délután, este ki tudja, hánykor, mikor, meddig pedig fogjuk tárgyalni az egészségügyi átalakításokról szóló törvényt. Szerintem érdemes a kettőt, ha már egy napon tárgyalja az Országgyűlés, a két dolgot, a két törvénytervezetüket egymás mellé tenni, hogy ugyanarról a témáról, amit ugyanaznap tárgyal az Országgyűlés, önök, tisztelt kormány, miképpen vélekednek.
(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Nézzük meg, hogy a zárszámadásban önök mit állapítanak meg az egészségügyről! Én alapvetően két szempont alapján fogom nézni. Az egyik a koronavírusnak a ’21-ben még érezhető, az egészségügyben érezhető hatása, a másik pedig, amit imént említettem, a mai nap a parlament által tárgyalandó egészségügyi átalakítás szempontja. Először hadd mondjam röviden, hogy a Covidról milyen megállapítások vannak, és utána megállapításokat fogok tenni arról, hogy vajon hogyan viszonyulnak az önök tételei a ma délután, este tárgyalandó egészségügyi átalakításhoz.
Nézzük először a koronavírussal kapcsolatosan! Az egészségügyi funkción összesített előirányzatok mértéke 2020-hoz képest jelentős mértékben csökkent. Ez az összeg a 2020-as 2007,6 milliárd forintról 1712 milliárd forintra mérséklődött, amely 14,7 százalékos és 297 milliárd forintos csökkenést jelent. Történt mindez az után, hogy jelentős mértékű növekedés történt 2019-hez és 2018-hoz képest, amelyet elsősorban, már említettem, a béremelés miatti többletfinanszírozás okozott. A jelen zárszámadás indoklása szerint a 14,7 százalékos csökkenést most egy hosszabb szó szerinti idézet következik önöktől, idézem „túlnyomó részben a Covid-járvány elleni védekezés érdekében 2020. évben beszerzett lélegeztetőgépeknek és infrastrukturális fejlesztéseknek a 2020-as bázisévet jelentősen megnövelő hatása okozta”. Az idézetet befejeztem.
A kormány tehát ezekkel a sorokkal arra a lélegeztetőgép-beszerzésre büszke, ráadásul elismerve annak jelentős költségvetési léptékű voltát, amely keretében számos olyan lélegeztetőgép került beszerzésre, amely a magyar egészségügyben használhatatlan. Ennek keretében bonyolított le a kormány egy ügyletet ezer darab lélegeztetőgép beszerzésére, ahol 15 milliárd forintot tettek zsebre, de akadt olyan is, aki 57 milliárd forintnyi jutalékot tett zsebre a hazánknak eladott kínai lélegeztetőgépek után. Ehhez kapcsolódva szerintem fontos kiemelni, hogy a kormány részéről ez annak is a beismerése, hogy százmilliárdos tételben történt olyan „befektetés” ugye, érzik, idézőjelben a magyar egészségügybe, ami aztán nem tudott érdemi hatást kifejteni.
Kiemelendő szerintem továbbá az is, hogy részben ez a költségvetés is érintette azt a koronavírus-járványt, amelynek következtében több mint 46 ezer honfitársunk az életét vesztette. Emellett fontos kiemelni, hogy azok a sorok és kiadások, amelyeket a frakcióm, az MSZP javasolt korábban, természetesen hiányoznak a zárszámadásból, hiszen a költségvetés elfogadása és annak végrehajtása során sem gondoskodott a kormány ezek beépítéséről. Így hiányzik, mondjuk, az önálló egészségügyi minisztérium létrehozása, sőt a kormány a teljes ágazatot a BM, a Belügyminisztérium irányítása alá rendelte egy strukturális átalakítás keretében. Hiányzik az Országos Egészségbiztosítási Pénztár függetlenségének a visszaállítása, hiányzik a megfelelő orvosibér-emelés mértékét követő szakdolgozóibér-emelés, hiányoznak a háziorvosoknak juttatni kívánt többletforrások, és hiányoznak az egészségügyi képzési programokra szánt források is.
Most rátérek a másik szempontra, szerintem nagyon fontos azt látni, a másik szempont, amit érdemes vizsgálni, hogy a jelen zárszámadás a mai nap tárgyalandó egészségügyi átalakításról szóló törvényjavaslathoz hogyan viszonyul. Ugyanis a zárszámadás részletesen ecseteli azokat a területeket, ahol jelentős eredményeket értek el a költségvetés végrehajtása során. A zárszámadásuk így kiemeli, hogy 2015-ben elfogadásra került az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. számú törvény, valamint a szakmai szervezetekkel történt egyeztetések eredményeként elkészült és társadalmi egyeztetésre került az egészségügyi alapellátás megerősítésének koncepciója, amely a helyzetelemzés szerint tartalmazza az alapellátás további fejlesztésének tervezett lépéseit is.
Az eddig megtett és a továbbiakban tervezett intézkedések a már megkezdett lépések folytatásával, illetve az előbb idézett törvényből eredő feladatok végrehajtásával az alábbi célokat szolgálják írják önök itt a zárszámadásban. Négyet szeretnék ebből fölsorolni, amit önök írnak. Az első az alapellátás kompetenciáinak növelése a lakóhelyközeli ellátások szélesítésének, elérhetőségének biztosítása érdekében írják önök ebben. A második a népegészségügyi szemléletű egészségügy megteremtése a betegségek megelőzése érdekében, az alapellátás kapuőri szerepének megerősítése a járó- és fekvőbeteg-szakellátás tehermentesítése céljából. A harmadik önök írják az alapellátás vonzóvá tétele, az ellátatlan körzetek felszámolása; és végül negyedikként írják önök itt a zárszámadásban: a háziorvosi ügyeletek átalakítása.
Ezek után a zárszámadás kiemeli: „Az alapellátás fejlesztése a kormány egyik fő egészségügyi prioritása. A háziorvosi rendszer megerősítéséhez hozzáadott források többszörösen megtérülnek a szakellátási területen, ha a háziorvosi ellátásban kezelni kell a beteget. Cél az alapellátás megerősítése az alap- és a szak-, azon belül a járóbeteg-szakellátás feladatköreinek pontos kialakításával, az ehhez illeszkedő működési feltételek megteremtésével, a betegútmenedzsment optimalizálása mentén. Az alapellátás megerősítése és a betegek érdekeinek figyelembevétele mellett az alapellátás finanszírozása az elmúlt években többször is megemelésre került.” Eddig tartott a hosszabb idézetem a zárszámadásukból.
A zárszámadás alapján elmondottakból annyi igaz, hogy a háziorvosi ügyeleti rendszert valóban átalakítják. Az új egészségügyi reformjuk, amiről, mondom, ma délután fogunk tárgyalni, ugyanazon a napon, ma; az új egészségügyi reformjuk azonban szöges ellentétben áll az itt kitűzött, általam hosszabban is idézett céljaikkal. Történik mindez úgy, hogy a költségvetés kialakításakor, de legalább a zárszámadás elkészítésekor pontosan tisztában kellett volna lennie a kormánynak azzal, hogy milyen típusú reformok elvégzésére készül. Az, hogy a zárszámadásban leírtakhoz képest teljesen más jellegű reformokat hajtanak végre, jól mutatja, hogy mennyire távolodott el a költségvetés és annak végrehajtása a valóságtól, mennyire hiteles a kormány saját magát bemutató munkája.
Fontos kiemelni ennek kapcsán azt is, hogy bár a jelenlegi koncepció része, hogy az egészségügyi ügyeleti ellátást a Mentőszolgálat, az OMSZ veszi át, azonban a zárszámadásuk nem tartalmaz semmit arra vonatkozóan, hogy milyen olyan fejlesztési és képzési feladatokat folytattak, amely az OMSZ-t a többletfeladatok elvégzésére egyébként felkészítette volna.
(11.10)
Mindössze egyébként egy bekezdésben említik meg, hogy 2021. július 1-jén elindult a Hajdu-Bihar megyei modellprogram.
Most kell szerintem összevetni a zárszámadásuk állításait az új, ma délután tárgyalandó egészségügyi koncepciókkal. Engedjék meg, hogy néhány gondolatban, összesen három, három és fél gondolatban összevessem a zárszámadást, a délelőtti programunkat és az esti programunkat.
Nos, az első, hogy a jelenleg hatályos jogszabályi környezet célja az alapellátás kompetenciáinak növelése a lakóhelyközeli ellátások szélesítésének, elérhetőségének biztosítása érdekében. Ezzel szemben az új egészségügyi koncepciójukban megjelenő részletek alapján pont az látható, hogy csökken és távolabbra kerül az alapellátás a betegektől. Egyrészt az ügyeleti rendszer átalakításával, a modellprogram tapasztalatai alapján jelentős mértékben, akár negyedére is csökkenhet azon helyek száma, ahol ügyeleti ellátást nyújtanak. Másrészt a háziorvosi körzethatárok átalakításának az államosítása, valamint az a kifejezett cél, hogy 2028-ig az 1200 fő alatti praxisokat megszüntessék, kifejezetten abba az irányba mutat, hogy távolabbra fog kerülni az alapellátás a betegektől.
Az államosítás a védőnői rendszer vonatkozásában már meg is történik az egészségügyi átalakításról szóló törvénytervezetük alapján. Ezen a ponton kiemelem, hogy bár a témában jelenleg előttünk van a törvény, és ennek nem része, de a kormányzati cél egyértelműen az, hogy a járóbeteg-szakellátás önkormányzati intézményeit az önkormányzatoktól elvegyék. Ez szintén vélhetőleg az ellátás távolabbra kerülését fogja eredményezni.
Második gondolatom, amikor összevetjük a kettőt: érdemes kiemelni azt, hogy a zárszámadás a népegészségügyi szemléletű egészségügy megteremtését, a betegségek megelőzése érdekében az alapellátás kapuőri szerepének megerősítését a járóbeteg- és fekvőbeteg-szakellátás tehermentesítése céljából jelzi, emeli ki. Fontos kiemelni, hogy azzal, hogy az előző pontban kifejtettek alapján az ellátás távolabbra kerül a betegektől, a hozzáférés szűkül, az pont az alapellátás kapuőri szerepével szemben fog hatni. Az alapellátás pont akkor képes betölteni ezt a kapuőri szerepét, ha az a beteg számára könnyen elérhető.
Végül harmadik célként kerül nevesítésre önök által az alapellátás vonzóbbá tétele és az ellátatlan körzetek felszámolása. Egyrészt ki kell emelni, hogy az alapellátás nem válik vonzóbbá az átalakítások következtében, sőt kifejezetten taszítóbbá válik. Az alapellátásban és a szakellátásban egyaránt ugyanis az egészségügyi átalakításról szóló törvényjavaslat nagyban megkönnyíti a kirendelés folyamatát, vagyis az orvos egyik városból a másikba való vezérelhetőségének lehetőségét. Ez különösen megterhelő a háziorvosok számára, ahol az átlagéletkor valahol 60 év körüli. Ez várhatóan újabb orvoselvándorláshoz, pályaelhagyáshoz fog vezetni. Különösen igaz ez amiatt, mert a praxisok értéke az egészségügyi átalakításról szóló törvénytervezet következtében vélhetően csökkenni fog.
Ugyanígy egyértelmű, hogy mit jelent valójában a kormány szóhasználatában, amikor önök ellátatlan körzetek felszámolásáról beszélnek. Hát, ez a fordulat valójában nem mást jelent az önök fogalmazásában, mint ezen körzetek megszüntetését és átalakítását a gazdaságosság jegyében.
Ezen a ponton szeretném még kiemelni, hogy bár a kormány gazdaságossági szempontokat hangoztat az átalakítások végrehajtásakor, Gulyás Gergely miniszter egy Kormányinfó alkalmával ő maga ismerte be, hogy az átalakítás után létrehozandó rendszer az állam számára egyébként drágább, mint a jelenlegi.
Úgyhogy ezt a részemet befejezve azzal szeretném összefoglalni, hogy látható, hogy a kormány egészségpolitikája megbukott, egy napon kerül az Országgyűlésünk elé két, tökéletesen ellentmondó törvényjavaslat, ez a zárszámadás és az egészségügy átalakítása. Mindez történik úgy, hogy láthatóvá vált, hogy a kormány az egészségügyre szánt források egy részét is pazarló, sőt mondjuk ki, helyenként korrupt módon költötte el.
Vezérszónoki felszólalásom legvégén egy értékelést szeretnék még akkor adni, ez az utolsó gondolatom. Mint mondtam, öt témáról beszélnék, eljutottam az ötödikhez, egy összértékelést szeretnék adni erről a tervezetről.
A 2021. évi költségvetés az ékes bizonyítéka annak, hogy a 2019-es önkormányzati választásokat követően a kormány mindent megtett, hogy éles különbséget tegyen a kormánypárti és az ellenzéki települések támogatása között. Előbbiek működési, beruházási, fejlesztési támogatásokat kaptak, utóbbiak szinte semmit. Sőt, még a gépjárműadóból származó bevételt is elvonták tőlük, amiből semmilyen kárpótlást nem láttak.
Kormánypropagandára, presztízsberuházásokra, kínai hitelből megvalósuló értelmetlen Budapest-Belgrád vasútvonalra, Liget-projektre nem sajnálták a közpénzt. Mindezt a Covid-járvány utáni gazdasági nehézségek évében, ahelyett, hogy a munkájukat elvesztőket támogatták volna az álláskeresési támogatás meghosszabbításával, vagy a kkv-szektort az újraindítás költségeinek átvállalásával. Ennek elmaradása miatt nyilván az energiaválságtól sem elvonatkoztatható az, hogy soha nem volt olyan kevés üzlet, bolt, vendéglátóhely nyitva Magyarországon, mint napjainkban. Akit a Covid-járvány és az elmaradó állami támogatások hiánya még nem csinált ki, azt a kormány által elszabadított rezsiárak végképp a padlóra küldték. Ugyanakkor hiába szedett be a költségvetés a lehetőségekhez képest egyre több adót a magyar lakosságtól és vállalkozásoktól, az oktatás, a szociális szféra nem csupán alulfinanszírozott, de lassan a mindennapi működés is egyre nehezebben fenntartható ilyen szűkös forrásból, miközben az orvosibér-emelés sem jelentett nagyságrendbeli forrásbővülést az egészségügyben, csak a 2018-as értéket sikerült utolérni.
Mindezekre való tekintettel, amit elmondtam, frakcióm a 2021. évre vonatkozó zárszámadás elfogadását nem fogja támogatni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a DK, a Párbeszéd, a Momentum és a Jobbik soraiból.)