DR. MELLÁR TAMÁS, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim és kedves Államtitkár Úr! Nehéz helyzetben vagyok, mert próbálom találgatni, hogy ennek a költségvetési zárszámadásnak vajon mi is a műfaja, mert itt nem szikár beszámolót hallottunk és kaptunk Banai államtitkár úrtól, hanem sokkal inkább egy kicsit költőies megfogalmazásokat, hogy a magyar adósság belesimult az Európai Unió átlagába, támogató költségvetési politikát valósítunk meg, és ehhez hasonló megjegyzések hangzottak itt el. Ehhez képest valahol a valóság egészen máshogy néz ki, hiszen tulajdonképpen most miről is beszélünk?

Arról a 2021-es esztendőről, amelynek volt egy eredeti költségvetése, ezt az eredeti költségvetést mi annak idején megtárgyaltuk itt, ebben a Házban  lehet, hogy van, aki emlékszik rá , és mi elmondtuk, hogy ez egy megalapozatlan, elhibázott, rossz költségvetés. Aztán, miután a tárgyévből eltelt néhány hónap, akkor a kormány is rájött erre, és akkor egy pótköltségvetést hozott be, és most a pótköltségvetéshez viszonyítjuk, hogy tulajdonképpen a teljesítés hogy is történt. Valahogy úgy vagyunk ezzel, mint a céllövészetben nem túlzottan jó ember, aki elkezdett egy céltáblára lövöldözni. Természetesen nem találta el a céltáblát, hanem összevissza lődözött a falra, ezek után viszont odament, és a falra elkezdett köröket írni, és ahova ő lődözött, oda húzott egy tízes kört, és azt mondta, hogy na, látjátok, sikerült a tízest eltalálnom. Tehát valami ilyesmi történik, és a későbbiekben meg is fogják látni, hogy valóban erről van ténylegesen szó.

A költségvetési kiadások és bevételek vonatkozásában azt lehet látni, hogy a bevételek 10 százalékkal nagyobbak lettek, mint a tervezett, nyilván ez a GDP magasabb növekedéséből és az inflációból is következik, hiszen az inflációt rendre a Pénzügyminisztérium alultervezi, és így nyilván magasabb bevételek alakultak ki. A kiadási oldalon még nagyobb az eltérés, ott 17 százalékkal nagyobb lett a tervezetthez képest. Ezt a többletet sajnálatos módon a Pénzügyminisztérium nem arra használta, hogy az egyensúlyt javította volna, hanem sokkal inkább arra, hogy egy rekordnagyságú államháztartási hiány legyen. Ne felejtsük el, hogy az eredeti költségvetési tervben 2,9 százalékos államháztartási hiány volt beállítva, aztán a módosított 7,5 százalék lett, és ezt teljesítettük valóban túl, mert csak  a „csak” idézőjelben  7,1 százalék lett, de azért az is igen magas.

(12.00)

Az adósság/GDP hányadossal hasonló a helyzet, ugye, ahogy államtitkár úr is elmondta, és az ÁSZ-elnök úr is örömmel közölte ezt, hogy az adósság/GDP hányadosunk nagyon szépen alakult, hiszen a terv 79,3 százalék volt, és 76,8 százalékra sikerült, hát, ez egy fantasztikusan jó dolog, sőt a 2020-as évhez képest is alacsonyabb ez. Azért ne felejtsük el, hogy 2021-ben önök tervezték azt, hogy az adósság/GDP hányados a korábbi 2020-as 72,3-ról 69,3-ra fog változni  tessenek megnézni majd! És ezekre a számokra mondta azt akkor az ÁSZ, mind az államháztartási hiányra, a 2,9 százalékra, mind az adósság/GDP hányadosra, hogy ezek nagyon megalapozott, nagyon jó számok, és ezek tarthatók minden körülmények között. Nos, hát valójában messze nem ez történt, hanem sokkal, de sokkal rosszabb számok jöttek elő.

Nézzük akkor most a sikerrészét a történetnek! A GDP növekedése 7,1 százalék volt, a terv 4,3 volt, ez egy igen magas növekedési arány, államtitkár úr is megállapította, hogy az Európai Unióban ez az egyik legmagasabb növekedési ütem volt. Igen, ez kétségkívül így van, de itt azért érdemes lesz két dolgot is hozzátenni. Az egyik az, hogy hogy van az, hogy miközben a GDP-nk dinamikusan és erőteljesen növekszik, még az egy főre jutó GDP-nk is, ugyanakkor az egy főre jutó fogyasztásunk pedig ehhez képest jelentősen elmarad, és az egy főre jutó fogyasztásban bizony az Európai Unió országai között mögöttünk csak egy-két ország kullog. Próbálok erre is választ adni. Először arra, hogy ennek a nagy növekedésnek mi is a forrása.

Államtitkár úr is és kormánypárti képviselőtársaim is büszkén emlegették, hogy milyen magas a beruházási rátánk, milyen magas volt 2021-ben. Ugye, 27,2 százalék, és 6,3 százalék volt az állami beruházások részaránya. Ezt a két adatot szerintem inkább titkolni kellett volna, mert mit is jelent ez? Ez azt jelenti, hogy egy erőltetett gazdasági növekedés zajlott le 2021-ben, egy prociklikus gazdasági növekedés, amely az alacsony hatékonyságú szektorokat támogatta alapvetően. És van ebben a történetben egy csúsztatás, amit itt többen is többször is használtak. Na de ezt a nagy beruházást és ezt a nagy államháztartási hiányt, ami itt kialakult, tulajdonképpen mi jó célra használtuk, mert ezt fejlesztésekre használtuk, beruházásokra fordítottuk, és akkor ebből következően az ország fejlődik.

Csak valójában a beruházások mögött többnyire építőipari jellegű beruházások vannak, és ezek bizony messze vannak attól, hogy fejlesztések lennének. Itt, ugye, az elmúlt években lehetett látni, és 2021 is ebből a szempontból tipikus, hogy 20-30 százalékos építőiparitermelés-növekedés ment végbe, zajlott le, ami egyáltalán nem a technikai megújulás, hanem sokkal inkább az adott technika, technológia konzerválását segítette elő, és ez történt itt. De van ennek még egy másik eleme is, ugye, amikor az építőipar ilyen mértékben száguld, és ilyen magas az állami beruházások aránya, akkor bizony nagy az esély arra, hogy egy fiktív gazdasági növekedés alakul ki, hiszen az építőipari beruházások jelentős részénél olyan árazás van, amely a valóságtól elszakadt.

Mondok egy példát. Van egy stadion  jó? A stadion jól érthető kategória itt ebben a Házban. Tegyük föl, hogy ezt meg lehet építeni, mondjuk, 30 milliárdból. Ehhez képest azonban Magyarországon mégis 100 milliárdból építik meg. Nyilván ez a 100 milliárd kerül be beruházásként, ez a GDP-nek a keresleti oldalán meg is jelenik, tehát ott elszámolásra kerül. Kérdés, hogy mi van a jövedelmi oldalon. Mert nyilván egyensúlyba kell kerülni. Ugye, a jövedelmi oldalon viszont az van, hogy vagy az európai uniós források, vagy pedig a költségvetésnek a deficitje támogatja ezt. Tehát szó sincs arról egyébként, hogy itt valóban tényleges lakossági jövedelmek áramlottak volna ki ugyanebben a 100 milliárdos mértékben ezzel szemben. Ebből következően egy magasabb GDP-szám lesz, mint ami valójában van, és ez magyarázza egyébként azt, hogy miért van az, hogy a fogyasztásban bizony mi hátul kullogunk, miközben a GDP-nk növekszik. Mert ugyanis azt a 70 milliárdos részt, amit mi kimutatunk, azt sajnos nem lehet elfogyasztani. Tehát ez már csak egy hátulütője ennek az egész kérdésnek, de nagyon fontos az is egyébként, hogy miért mondom én ezt, hogy ez miért egy extenzív fejlődés, és hogy miért nincs ebben egy technikai váltás.

Hát, kérem, tessék megnézni azt a dolgot, hogy a tervben, a 2021-es tervben az szerepelt még, hogy a folyó fizetési mérleg GDP-arányosan plusz 0,4 százalék lesz. Ehhez képest mínusz 4,2 százalék lett. Tehát jól mutatja ez, hogy nem az exportkapacitások bővültek, nem a hazai tulajdoni többségű vállalkozások exportkapacitása, de ha államtitkár úr nem ért velem egyet, akkor ezután felsorolhatja azt, hogy a magyar hazai tulajdoni többségű vállalkozások a magyar exportnak hány százalékát adják. Az én tudomásom szerint mindössze 20 százalékát adják, és 80 százalékát adják a külföldi tulajdontöbbségű vállalkozások, de lehet, hogy én ezt rosszul tudom. Ha igen, akkor kérem, korrigálja ezt, mert ez egy nagyon fontos mutató, egy nagyon fontos szám lenne, hogy tulajdonképpen milyen típusú gazdasági növekedés is zajlott le itt 2021-ben.

A költségvetés szerkezetével kapcsolatosan tényleg csak két rövid megjegyzésem van. Valójában nincs nagy szerkezeti átrendeződés az előző évekhez képest. Többé-kevésbé a fő funkciók vonatkozásában ugyanazok a számok. Érdekes megemlíteni, hogy az oktatási kiadások ugyan növekedtek 2021-ben, de nem azért, mert a pedagógusoknak bért emeltek, hanem sokkal inkább az egyetemi modellváltás és átalakítás okán, és ez emelte valamilyen mértékben. Aztán növekedtek az egészségügyi kiadások is, ez egy viszonylag örvendetes dolog, de ne felejtsük el, hogy 2021-ben pandémia volt, tehát nyilvánvalóan oka is volt ennek a dolognak. De még így is, a növekedéssel együtt is, az előző évhez képesti vagy a tervhez képesti növekedéshez képest is mindössze 5 százaléka az egészségügyi kiadások a GDP-nek, miközben 2020-ban 5,9 százalék volt.

Végezetül szeretnék két-három mondatot mondani az Állami Számvevőszék szerepéről, ugye, már említettem ezt, hogy a ’21-es terv kapcsán mit mondott. Én azt látom egyébként, és a mai beszámolóból is, az ÁSZ-elnök úr mai beszámolójából is az derült ki számomra, hogy az ÁSZ egyre inkább egy ilyen transzmissziós szerepet játszik, nem valóságos ellenőrzés-korrigáló szerepet, hanem sokkal inkább ezt, és ez bizony nem nagyon segíti elő azt, hogy valóban megalapozott költségvetéseink legyenek.

Viszont szeretném kiemelni azt, hogy az elnök úr egy nagyon fontos dologra felhívta a figyelmet, és ez kicsit elsikkadt, de azt gondolom, hogy ez tényleg lényegi jelentőségű. Az előirányzatok közötti átcsoportosítás lehetőségéről beszélt, és azt mondta, hogy jó sok, nagyon sok olyan előirányzat van, amelyhez nem szükséges törvényi módosítás, hogy lehessen átcsoportosítani, és ez bizony egy döntő jelentőségű kérdés, mert hiszen így aztán az eredeti költségvetési tervet teljes egészében át lehet írni, és valójában ez is történt. Hát, nem véletlen egyébként, hogy a költségvetés most már évek óta és ’21-ben is ilyen alapokkal operál. Ugye, itt a Gazdaság-újraindítási Alap és az egészségvédelmi alap volt, amelyeken belül és amelyek között viszonylag szabadon csoportosít át dolgokat, és ugye, ezzel nyilván élt, és nemcsak élt, hanem vissza is élt a kormány.

(12.10)

Azt azonban én már nehezen tudom elfogadni, amit az ÁSZ-elnök úr utána mondott, hogy igen, ez valóban megtörtént, és valóban sokkal magasabb lett a hiány, és nagy átcsoportosítás volt, de tulajdonképpen ez mégiscsak elfogadható és érthető, mert ez fejlesztésekre történt, a fejlesztések pedig nagyon jók. De épp az előbbiekben próbáltam arról beszélni, hogy az, amit önök „fejlesztés” címszó alatt mondanak, annak nagy része olyan állami megrendelés és olyan állami beruházás, amely a kedvezményezett cégek kisegítését szolgálja. 2021-ben eléggé nyilvánvaló volt az, hogy az akkor bejövő pandémiás válság miatt azokban a szektorokban, elsősorban az építőiparban, másrészt pedig a turizmus-vendéglátásban az állam jelentős támogatásokat adott a baráti vállalkozói körnek, éppen a válság okozta veszteségeik kompenzálása céljából. Tehát valójában nem tényleges fejlesztések, és nem tényleges piaci jellegű, hatékony beruházások történtek.

Körülbelül ez lett volna, amit szerettem volna elmondani, és nyilván az elmondásomból következik, hogy én nem tartom ezt a beszámolót megfelelőnek ahhoz, hogy ezt el lehessen fogadni ahhoz, hogy valóságos képet tudjunk kapni a magyar gazdaság helyzetéről. Ezért aztán a Párbeszéd-frakciót arra fogom biztatni, hogy ezt mi ne támogassuk és ne fogadjuk el. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Párbeszéd soraiban.)