TOROCZKAI LÁSZLÓ, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Ha a zárszámadás elfogadásáról beszélünk, akkor nyilván a 2021-es költségvetésről fogunk itt inkább azért szólni, és nem elsősorban az ÁSZ munkáját szeretném most itt értékelni, hanem inkább a kormány munkáját.

Kezdjük azzal, hogy a 2021-es költségvetést 2020. július 3-án fogadták el, és 2021. január 1-jével lépett életbe. Azt gondolom, hogy nemcsak 2021-re vonatkozóan, hanem úgy általában sem lehet ennyire előre tervezni egy költségvetést, de a 2021-es év a Covid és a Covid-diktatúra éve volt, az egy külön speciális év volt. Ettől függetlenül látjuk, hogy a többi esztendőben, ha az előző éveket megvizsgáljuk, akkor is komoly eltérések voltak. 2021-ben azonban összesen 85-ször módosított a kormány ezen a korábban, 2020 júliusában elfogadott költségvetésen. Ez azért vérlázító, mert ebből mindössze egyetlenegy alkalommal, méghozzá május 26-án hozta ide az Országgyűlés elé ezt a módosítást a kormány. Ez alkalmas arra, hogy a kormány gyakorlatilag diktatórikus eszközökkel saját hatáskörben úgy módosítgasson ezen a költségvetésen, ahogy akar, és ez történt 2021-ben.

Nyilván lehet arra hivatkozni, hogy a Covid egy váratlan fejlemény volt, de 2020. július 3-án is lehetett már tudni a Covidról, és lehetett azt sejteni, hogy ennek bizony 2021-re vonatkozóan nagyon komoly hatásai lesznek a költségvetés tekintetében. Ehhez képest a kormány nem változtatott tehát ezen a gyakorlaton, és azt gondolta, hogy több mint fél évvel a költségvetés életbelépése előtt ő már tudni fogja, hogy mire mennyit kell majd fordítani.

Legyünk jóindulatúak, és tételezzük fel azt, hogy a kormány ezt nem rosszindulatúan tette, hanem egyszerűen egy korábbi gyakorlatot szeretett volna ismét gyakorlatba ültetni, de azért azt látni kell, hogy 4700 milliárd forint lett a hiány, és ez több mint kétszerese a tervezetnek. A hiány legnagyobb része természetesen a központi költségvetésben keletkezett. Ez 4300 milliárd forint. Ami viszont igazán döbbenetes 2021 kapcsán, hogy mindeközben ez a hiány úgy jött össze, hogy a bevételek jelentősen növekedtek, egészen konkrétan 26 000 milliárd forinttal (sic!) nőttek a bevételek. Csak hogy esetleg a nézők vagy a választópolgárok is értsék, hogy 26 000 milliárd forintról beszélünk: óriási bevételkülönbség, hiszen 284 000 milliárd forint volt a bevétel tervezete az előirányzat szerint, és ez növekedett, illetve 258 000 milliárd növekedett meg. (Sic!)

Itt óriási pénzekről beszélünk, és van itt egy olyan momentum  és nem a Momentum pártra gondolok, hanem a többi pártra , amit nem nagyon vettek eddig észre, ez a megtakarítási intézkedések. A 2021. évi költségvetés kapcsán két olyan megtakarítási intézkedést is hozott a kormány, amire a korábbi években nem került sor. Egyébként ez is egy elég jó trükk volt, a megtakarítási alapba fizették be. Nézzük konkrétan, hogy mi volt ez a két megtakarítási intézkedés!

Az első megtakarítási intézkedés az 1888/2021. számú kormányhatározat, a kormány irányítása alá tartozó szervek fejezeti kezelésű előirányzatai számára kiadási maximumot írt elő, amit nem lehet túllépni. Nézzük, hogy mi ez a fejezeti kezelésű előirányzat! Feladatokhoz rendelt pénzek, például az általunk már jó párszor kritizált Stipendium Hungaricum, vagy például az úgynevezett beruházásösztönzési célelőirányzat, amelyből finanszírozzák többek között azokat a globális nagyvállalatokat, mint a BMW-t, amit 120 milliárd forinttal támogattak meg, vagy az Audit, vagy a Mercedest és a többi hasonló globális nagyvállalatot.

Aztán nézzük meg, hogy mi az a kiadási maximum! A kormány irányítása alá tartozó szervek, minisztériumok, háttérintézmények részére a fejezeti kezelésű előirányzatok maximális összege. Ez alapján a második megtakarítási intézkedés mit takar? A korábbi gyakorlattal ellentétben csak szűk körben volt lehetőség kötelezettségvállalással terhelt maradvány kimutatására. A maradvány többi részét be kellett fizetni a megtakarítási alap javára. A kötelezettségvállalással terhelt maradvány kimutatása pedig nem mást jelent, mint a kormány irányítása alá tartozó szervek fejezeti kezelésű előirányzatai esetében korábban a tárgyévben lekötött, de ki nem fizetett szerződések összegeit át lehet vinni a következő évre, tehát tulajdonképpen megnövelte a következő évi keretét vele. Ezért mondtam azt, hogy ez is egyfajta trükk.

Egyébként a két intézkedés eredményeként Tállai András, a Pénzügyminisztérium miniszterhelyettese azt válaszolta Szabadi Istvánnak, a Mi Hazánk Mozgalom frakciójában ülő képviselőtársamnak a költségvetési vita során, hogy 744 milliárd forint megtakarítás keletkezett, ami aztán bekerült a megtakarítási alapba. Mindezek ellenére tehát 2021-ben 4700 milliárd forint lett a hiány. Önmagában is azt gondoljuk tehát, hogy ez így elfogadhatatlan. A kormány végigtrükközte a 2021-es költségvetést, és jó lett volna erre már itt a vita során is rámutatni.

Nézzük meg, hogy mire ment el a pénz! Például az államadóssággal kapcsolatos összes kiadás 1460 milliárd forint volt, amely 37,4 százalékkal haladja meg az előirányzatot. A Mi Hazánk Mozgalom folyamatosan felhívja arra a figyelmet, hogy az államadósság keletkeztetése, ami igazából már a nyolcvanas évektől megkezdődött, az egy hihetetlenül nemzetellenes és nemzetgazdaság-ellenes folyamat volt. 2010-ben azt ígérte a Fidesz-kormány, hogy ezen a gyakorlaton majd változtat. Most már itt 12 évvel a kormányzása megkezdése után látjuk, hogy a Fidesz-kormány sem változtatott ezen a gyakorlaton, tulajdonképpen folyamatosan növekedik az az összeg, amit fizetni kell a magyar adófizetők pénzéből.

Azt mondtam, hogy jelentősen nőtt a bevétel 2021-ben. Tegyük hozzá, hogy ezt is elsősorban a kkv-szektor, a magyar emberek, a magyar dolgozók fizették, többek között az áfán keresztül. A Mi Hazánk nem tudja elfogadni azt a magyarázatot, hogy az áfa csökkentése nem jelent automatikusan árcsökkenést, mert egyrészt ezzel is vitatkoznánk, van egy globális piacgazdaság, nyilvánvalóan az emberek meg tudják találni azokat az üzleteket, ahol, mondjuk, olcsóbban tudnak egy terméket megvenni, de az áfacsökkentést más oldalról is meg lehet közelíteni. Ez egy olyan országban, mint Magyarország, ahol nagyon sok ágazatban munkaerőhiány van, eredményezhet béremelkedést, vagy egyszerűen a magyarok túlélését segítheti azáltal, hogy kevesebbet kell áfa címén befizetni.

Nyilván nem véletlen az, hogy világviszonylatban az egyik legmagasabb áfát fizetik a magyarok, és nyilván van annak oka, hogy más országokban alacsonyabb áfát határoznak meg. Ez egyszerűen arról szól, hogy így növeli folyamatosan a kormány a bevételeit, tehát a magyarok fizetik azt, amit aztán államadósság címén kifizetnek. 2021-ben 37,4 százalékkal haladta meg az előirányzatot az az összeg  1460 milliárd forintról beszélünk , mint amit a kormány előre jelzett 2020-ban.

(12.20)

Az állami vagyon kezelésével kapcsolatos kiadások közel 500 milliárd forinttal haladták meg a tervezetet, és ezek közül szeretnék kiemelni egy nagyon fontos szereplőt, annál is inkább, mert itt az elmúlt napok, hetek során sokszor szóba került, és több felszólalásomban utaltam arra, hogy az MVM a 2021. decemberi feltőkésítése során 212 milliárd forintot kapott. Tehát a juttatás egy része, ez a megemelkedett összeg az MVM-nek ment, és ennek a célja, ezt idézem konkrétan: a megújuló energiaforrás bázisú villamosenergia-termelők hálózati csatlakozása érdekében szükséges átviteli és elosztóhálózati fejlesztések megvalósítására kapott tehát ennyi milliárd forintot az MVM mint állami cég.

Az én igazi nagy kérdésem az, hogy hogyan lehetséges, hogy eközben éppen most jelentette be a kormány azt, amit, ugye, korábban már hevesen kritizáltunk, hogy a napelemesek visszatáplálási lehetőségét, tehát a napenergia visszatáplálási lehetőségét arra hivatkozva állítják le, és fosztják meg az embereket attól, hogy napenergiával tudjanak gazdálkodni, és számíthassanak egy ilyen megújuló energiára vagy energiaforrásra, arra hivatkozva, hogy a hálózat ezt nem bírja el. Hát, ugye, itt ez a pénz elvileg 2021-ben hálózatfejlesztésre lett elköltve, arról már nem is beszélek, hogy az energia tárolását kellett volna már réges-régen megoldania a kormánynak, és hogyha ilyen összegeket ad az MVM-nek, akkor mondjuk, jó lett volna, hogyha már ezt is korábban előírja.

Aztán szintén a 2021-es költségvetés kapcsán látjuk azt, hogy például az oktatásra 2290 milliárd forint helyett 2890 milliárd forint lett elköltve. Ugye, örülhetnénk, hogy itt béremelésről van szó, de látjuk éppen a pedagógusok tüntetése, vagy hát, akár a diákok tüntetése kapcsán, hogy a béremelést, a bérrendezést nem oldotta meg a kormány, annak ellenére sem oldotta meg a kormány, hogy többet költöttek az oktatásra, mint az előirányzat eredeti terve volt. Ehhez képest azt látjuk, hogy persze, azért tüntetnek jelenleg is a pedagógusok, mert nem béremelésre fordították ezt a megnövekedett kiadást, hanem például arra, hogy a felsőoktatás modellváltását végrehajtsák, ami tulajdonképpen arról szólt, hogy alapítványokba szervezik ki, erre mentek el béremelés helyett az oktatási pluszkiadások.

Aztán, ugye, egy másik nagyon jellemző és tipikus terület, amit muszáj kiemelnünk, mert 2021-ben különös terhelést kapott, de egyébként is látjuk minden évben, hogy óriási gond van vele, ez az egészségügy. Az egészségügyre 2000 milliárd forint helyett 2700 milliárd forintot költöttek. Ugye, ennek örülhetnénk, hiszen óriási szükség lenne arra, hogy az egészségügyet több pénzzel támogassuk, láthatjuk azt, hogy nemcsak olyan országokkal nem tudunk versenyezni, amelyek gazdaságilag jóval komolyabb mutatókkal rendelkeznek, de Csehországhoz képest is jóval kevesebb GDP-arányosan az egészségügyre fordított összeg. Ehhez képest megint csak azt látjuk, hogy nem a kórházak kapták meg, nem arra ment, amire kellett volna, nem, mondjuk, az egészségügyi dolgozók bérrendezésére, az ápolók bérrendezésére ment el ez az összeg, hanem többek között a Coviddal kapcsolatos olyan kiadásokra, amelyek ma már nem egyértelműen minősíthetők hasznosnak. Mondjuk, 300 milliárd forintot költött a kormány lélegeztetőgépekre, vagy például csak a Pfizernek 140 milliárd forintot fizetett Magyarország Kormánya az adófizetők pénzéből Covid-vakcinákra, miközben ma már tudjuk, hogy a kötelező oltásnak nem sok értelme volt az alapján, hogy mondjuk, a Pfizer fejlett piacokért felelős vezetője, Janine Small az Európai Parlamentben elismerte, hogy nem is tesztelték ezeket a Pfizer-vakcinákat a fertőzés továbbadásának a megakadályozására. De különösen furcsává teszi ezt az elköltést az is, hogy csak ebből 10 milliárd forint értékben elajándékozott a kormány vakcinákat. Szerintem nem állunk, Magyarország nem áll ennyire jól, hogy vakcinákat megvegyen a magyar kormány, aztán utána elajándékozza bármilyen más kontinenshez tartozó országnak.

És aztán van még itt egy nagyon fontos terület, amelyet ki kell emelni: amellett, hogy  ahogy mondtam  nőtt, jelentősen nőtt a bevétel 2021-ben, a 2008 óta befagyasztott, bebetonozott nyugdíjminimum mégis maradt 28 500 forint, ami gyalázat, szégyen. Ilyen nyugdíjakból nyilvánvalóan nem lehetett 2021-ben sem megélni, most sem lehet egyébként ilyen 20 százalék fölötti infláció mellett ilyen nyugdíjakból megélni.

De hát volt még, ugye, egy nagyon fontos feladata a kormánynak 2021-ben, többek között éppen a Covid-diktatúra által okozott gazdasági károkat próbálta enyhíteni a gazdaságvédelmi vagy úgynevezett Gazdaság-újraindítási Alappal. Ide is, ugye, rengeteg pénz került, de az már rögtön, első ránézésre is szemet szúr, hogy itt azért nagyon-nagyon sok olyan pénzt költöttek el gazdaság-újraindításra hivatkozva, amely semmiképpen nem azokhoz ment, akik valójában a terheket cipelik, akik például ezt a rengeteg áfát, ezt a rengeteg adót befizetik, hogy a magyar kormány azzal aztán gazdálkodhasson, és azt újra el tudja osztani. Tehát nem a magyar kkv-szektorhoz ment ezeknek a pénzeknek a jelentős része, hanem például a budapesti atlétikai stadion épült meg ebből, vagy például azt is látjuk, hogy rengeteg pénzt adtak a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter tulajdonosijog-gyakorlásával kapcsolatos kiadásokra. Nézhetünk innen néhány tételt: augusztus 9-én kivettek 100 milliárd forintot az alapból, hogy a Pénzügyminisztérium alá tartozó cégek tőkeemeléseit finanszírozzák belőle, vagy például láthatjuk azt, hogy a Járvány Elleni Védekezési Alap egy része a kormányhivatalokhoz került, ott mondjuk, 3,4 milliárd forintot adtak a kormányhivataloknak. Miközben azt is látjuk, hogy bürokráciacsökkentést ígért a kormány, ehhez képest a bürokrácia jóval nagyobb lett, és jóval többe kerül ma már a bürokrácia, mint akár 2010-ben, miközben semmi más célja, értelme nincs ennek a borzalmas bürokráciának Magyarországon, mint hogy megkeserítse a dolgozó és építő magyarok életét, miközben aki pedig közel kerül vagy közel áll a tűzhöz, azok számára a bürokrácia nyilván egy nagyon könnyen leküzdhető akadályt vagy lehetőséget jelent.

Nagyon szomorúan láttuk azt, hogy ebben a költségvetésben  ezt már csak így zárásként, konklúzióként mondom  sem láttuk azt, hogy miközben nőtt a bevétel, aközben a kormánynak lett volna olyan célja, hogy mondjuk, fejlessze a magyar nemzetgazdaságot, a magyar nemzetgazdaság legfontosabb szereplőit, a kkv-szektort vagy például a magyar mezőgazdaságot, hiszen egy tipikusan és hagyományosan agrárország vagyunk. Ehhez képest volt akár az agráriumot vagy az agrártárcát érintő olyan elvonás is, amit nagyon nehéz azért megmagyarázni. Ebből is szeretnék azért kiemelni egy konkrétumot, itt van például az Agrárminisztérium, amelyet az előbb említettem, amely egyébként sem volt nyertese a 2021-es költségvetésnek, itt például elvett a kormány a földügyi feladatoktól 9,5 milliárd forintot, hogy abból aztán 8,5 milliárdot megint csak az előbb általam említett, bürokráciát növelő kormányhivataloknak adjon, 1 milliárd forintot pedig a Nemzeti Földalappal kapcsolatos kiadásokra. Nagyon örültünk volna, hogyha azt is észreveszik, hogy az agráriumra épült országunk, hazánk mennyire megérdemelné, hogy sokkal kiemeltebben foglalkozzanak a magyar agrárium problémáival, a magyar kkv-szektor, a magyar vállalkozások ügyeivel, problémáival, és nem mindenféle megtakarítási intézkedéseken keresztül már megint, mondjuk, a Stipendium Hungaricumot, tehát az olyan ösztöndíjprogramot támogassák a magyar diákok helyett, amely pontosan azokat a fiatal, életerős migránsokat hozza Magyarországra, akik ellen állítólag küzd a kormány. Vagy mondjuk, ilyen megtakarítási intézkedés címén ne globális nagyvállalatokat támogassanak, hanem még jobban és még kiemeltebben a magyar vállalkozásokat, a magyar agráriumot, azokat a dolgozó magyarokat, akik nemcsak felépítették, hanem működtetik is ezt az országot. És közöttük azokra is gondolhatott volna a kormány, akik már élvezhetnék a nyugdíjaséveiket, azokra a szépkorúakra, akik a múlt időben eddig építették fel az országunkat, és akkor nem hagyott volna ebben a költségvetésben 28 500 forintos nyugdíjminimumot, amit 2008 óta, hangsúlyozom, bebetonoztak.

(12.30)

Az igazi problémánk így a végére ezzel az  ezért nem is tudjuk támogatni ezt az előterjesztést , és az a gondunk, hogy még mindig nem látjuk azt a stratégiát, amit a kormány úgy szeretne képviselni, hogy a magyarokat, a magyar nemzetgazdaságot támogassa, segítse. Nem látjuk azt, hogy szakítani szeretne az ad hoc kormányzással, nem látjuk azt, hogy van értelme 2020. július 3-án elfogadni egy olyan költségvetést, amit 2021-ben szeretnének megvalósítani, miközben olyan világpolitikai folyamatok zajlanak, amelyek nyilvánvalóan egy sokkal felelősségteljesebb tervezést igényeltek volna.

A Mi Hazánk Mozgalom ezért nem tudja a zárszámadásról szóló törvényt ebben a formájában támogatni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Mi Hazánk soraiban.)