BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Teljesen természetes, hogy a kormányzati gazdaságpolitikát a kormányt támogató frakciók padsoraiból, illetve az ellenzék padsoraiból másképp értékeljük. Most is azt gondolom, hogy a kormányzati gazdaságpolitika egyik fő elemének, a költségvetés-politikának a 2021-es végrehajtása kapcsán különböző értékítéletek hangzottak el. A személyes véleményem szerint itt voltak olyan erőteljes véleménynyilvánítások, amelyeket érdemes átgondolni: elszegényedésről szólt a költségvetés, elhibázott gazdaságpolitika, a kormány nem kezelte a válságot, nem foglalkozott az ország sorsával. Ezek erős megállapítások, és teljesen természetes, hogy máshogy látjuk a helyzetet, de azt gondolom, talán megengedik, hogy ezt elmondjam, hogy nemcsak az Országgyűlés értékeli a költségvetés végrehajtását, nemcsak az Állami Számvevőszék értékeli, hanem a 2021-es év után 2022 tavaszán a választópolgárok is döntöttek arról, hogyan értékelik a kormányzat gazdaságpolitikáját, hogyan értékelik azt, amit a kormányzat csinált. Tehát azt gondolom, a személyes véleményem az, hogy a baloldali padsorokból elhangzott értékítéletek nem találkoznak a választók többségének értékítéletével.
Ami a tartalmi ügyeket illeti, engedjék meg, hogy talán a 2021-es gazdaságpolitika, költségvetés-politika egyik fő kérdéséről, a növekedésről és az azt támogató költségvetés-politikáról szóljak. Olyan mondatok hangzottak el, hogy értelmetlen gazdasági túlfűtés volt, ezt Varju László képviselő úr mondta. Mellár Tamás képviselő úr prociklikus növekedést említett. Az is elhangzott, hogy ez az erőltetett gazdasági növekedés, ez a költségvetés-politika eredményezte az infláció növekedését.
Engedjék meg, hogy elmondjam közgazdasági alapösszefüggések tekintetében és remélem, hogy Mellár professzor úr ebben megerősít , hogy a gazdasági növekedés túlzott erőltetése akkor eredményez inflációt, ha a potenciális növekedés feletti teljesítményt kíván elérni egy adott ország. (Varju László: Ez történt!) Tehát ha nincsenek elegendő kapacitások (Arató Gergely: Pontosan ez történt!), és még mindig az állam újabb és újabb megrendeléseket akar finanszírozni, ezzel az árakat hajtja felfelé. Vane elég kapacitás a magyar gazdaságban vagy sem? (Arató Gergely: Nincs.) Képviselő úr, a 2019. év végi gazdasági teljesítményi szintet mikor érte el Magyarország? 2021 közepén. Azt a szintet értük el 2021 közepén, amit már 2019-ben elértünk. Vane a munkaerőpiac szempontjából kapacitás vagy sem? Mi volt a legalacsonyabb munkanélküliségi mérték? 3,1.
(13.00)
2021 végén 3,7 százalék volt a munkanélküliségi érték. Ez az egyik dolog, amit fontosnak tartok elmondani.
A költségvetési politika pedig az inflációt alapvetően úgy befolyásolja, hogyha egyik évről a másikra a költségvetési kereslet, ergo a hiány növekszik. És azért azt szeretném rögzíteni, hogy 2020-ról 2021-re a költségvetési hiány csökkent, vagyis a költségvetés aggregált kereslete elnézést kérek, hogy ilyen szakkifejezéseket mondok 2020-ról ’21-re csökkent, és ez tovább csökkent 2021-ről ’22-re.
Abban önöknek igaza van, hogy az infláció a tervezett szintet meghaladta, és látjuk, hogy most milyen infláció van, de nézzük meg az okait; nézzük meg, hogy az infláció hónapról hónapra hogyan változott. Itt van előttem egy statisztika, sajnos nem tudom bemutatni önöknek, de hogy ha megnézik az Eurostat honlapját, akkor látják, hogy 2021 végén indult el az infláció növekedése, és 2022-ben, az orosz-ukrán háború kitörése után gyorsult fel. Ez nem magyar specialitás! Én mindenkinek ajánlom a figyelmébe, hogy nézze meg egész Európában, hogy milyen az inflációs görbe. Azokban az országokban, ahol rendkívül alacsony volt a költségvetési hiány, sőt van olyan uniós ország, ahol többletben volt a költségvetés, ott is növekedett az infláció. Miért? Mert alapvetően nem a költségvetés-politika fűtötte az inflációt, hanem külső dolgok, az energiaárak növekedése. Egyébként ezt Vajda Zoltán képviselő úr is elmondta, hiszen idézte, hogy a Robin Hood-adóból és a bányajáradékból több folyt be. Miért? Mert növekedtek az energiaárak és az ehhez kapcsolódó bevételek.
Mellár Tamás professzor úr is elmondta, hogy a folyó fizetési mérleg romlott. Miért? Magyarország energiaimportra szorul, ami a folyó fizetési mérlegben egy masszív tétel, és ez egy komoly ügy. Abban, hogy ezzel foglalkozni kell, egyetértek képviselő úrral. Nézzük meg az idei folyó fizetési mérleget: sajnos az energiaimport miatt a folyó fizetési mérleg 2022-ben ’21-hez képest rosszabb lesz. De ismétlem, én azt gondolom, hogy a 2021-es költségvetés végrehajtását alapvetően a kedvezőbb gazdasági növekedés szempontjából pozitívan kell értékelni. Értékelni kell azt, hogy míg számos európai uniós országban 2021 végén alacsonyabb volt a gazdaság teljesítménye, mint 2019-ben, mi ezt a ’19. év végi szintet már elértük ’21 félévekor. És igen, a kedvezőbb gazdasági növekedésnek köszönhető az, hogy a költségvetésben több bevétel lesz.
Ezek után engedjék meg, hogy szóljak a költségvetés szerkezetéről, a tervezés minőségéről. Mellár Tamás képviselő úr úgy fogalmazott, hogy mint hogyha egy céltáblára lövöldözés lett volna a költségvetés összeállításakor; hát, lőtt valahova a kormány, és aztán odarajzolta a céltáblát. Ha képviselő úr kritikát fogalmaz meg ami teljesen természetes, azért vagyunk itt, hogy vitatkozzunk , azért képviselő úr figyelmébe ajánlom, hogy kérem, nézze meg a többi európai uniós ország tervezését. Nézze meg azokat az országokat, ahol év végén fogadták el a költségvetést, hogy vajon a prognózisok mennyire teljesültek. Nézze meg, az IMF vagy az Európai Bizottság előrejelzését. Igen, érdemi eltérés volt az eredetileg elfogadott költségvetéshez képest, mégis ezzel együtt azt mondom, hogy a költségvetés elfogadásakor meghatározott alapvető célokat elértük. Erről szól véleményem szerint a zárszámadás. Mi volt az alapvető cél? Hogy a pandémia alatt a legtöbb munkahelyet tudjuk megőrizni. Az volt a cél, hogy a gazdaság teljesítményét legalább arra a szinte emeljük vissza, amit már egyszer 2019 végén elért, és arról szólt, hogy mindezt úgy tegyük meg, annyi költségvetési forrás felhasználásával, hogy az adósságráta csökkenjen. Én azt látom, hogy ezek az alapvető célok teljesültek.
Abban önöknek igaza van, mindenkinek igaza van, hogy az eredetileg elfogadott költségvetéshez képest más kiadással, más bevétellel, más hiányszinttel tudtuk elérni ezeket az alapvető célokat, de mégis, ismétlem, a költségvetés-politikánk lényege az, hogy a reálgazdaságot segítsük. Más szóra lefordítva: a munkahelyeket védjük meg, hogy emelkedjenek a bérek. A válság ellenére 2020-ban és ’21-ben is emelkedtek a reálbérek, tehát én azt gondolom, hogy az a gazdaságpolitikai célrendszer, amit a tisztelt Országgyűlés még 2020 közepén elfogadott, igenis teljesült; véleményem szerint erről is szól az önök előtt lévő zárszámadási javaslat.
Vannake összehasonlítható számok vagy sem? Varju László képviselő úr azt mondta, hogy nincsenek, majd, elnézést, ezt nem én, hanem Vajda Zoltán elnök úr cáfolta meg, amikor összehasonlította számos területen a 2021-es számokat a 2020-as számokkal. Képviselő úr, bocsásson meg, szinte nem tudom olyan helyen kinyitni a költségvetési törvényt (Varju László felé:), látja, találomra nyitottam ki, de kinyithatom bárhol is, ahol ne a 2020-as számokkal kezdődne az összehasonlítás. Bármelyiket odaadom képviselő úrnak, itt van előttem. (Felmutatja a dokumentumot.) És hogyha megnézi ezeknek a köteteknek a végét, akkor 2011-től nemzetközi kitekintés is van a legtöbb számra. Tehát én azt tényszerűen nem fogadom el, hogy a 2021-es zárszámadás ne hasonlítaná össze a tényszámokat a benyújtott számokkal és a 2020-as bázissal, sőt ismétlem, van, ahol távolabbi kitekintés is van.
A költségvetés végrehajtása. Igen, önöknek igaza van, hogy a költségvetés végrehajtása során nemcsak az Országgyűlésnek van lehetősége módosításra amit, megjegyzek, 2020 során az Országgyűlés megtett , hanem a kormánynak is van hatásköre. Ez a hatáskör kettős. Normál esetekben is átcsoportosíthat a kormány a tartalékokból és a fejezetek között átcsoportosítást hajthat végre, és igen, veszélyhelyzetben, én azt gondolom, hogy célszerű volt egy nagyobb rugalmasságot biztosítani.
Személyesen emlékszem arra, amikor a koronavírus megjelenésekor azonnal kellett védelmi célokra, egészségügyi eszközökre forrást átcsoportosítani. Hála istennek, megvolt az a jogi rugalmassági lehetőség, amivel ezt az átcsoportosítást végre tudtuk hajtani. És hogy pontosan mit csinált a kormányzat, hogyan hajtotta végre az Országgyűlés által elfogadott költségvetést, arról szól a zárszámadás. Minden egyes átcsoportosítás megjelenik a költségvetésben; minden egyes forint felhasználása megjelenik a költségvetésben. És hogy ez helyesen, pontosan jelenike meg, arról pedig Windisch László elnök úr számolt be az imént az expozéjában.
Ami a felülről nyitást illeti. Egyetértek Windisch elnök úrral, a felülről nyitásnak lehetnek veszélyei, lehetőséget adhat túl laza költségvetési politikára, és lehetnek előnyei. Hogyha megnézik az önök előtt lévő zárszámadást, az azt mutatja, hogy a gazdaság újraindítása, a gazdaság védelme, a munkahelyek megőrzése érdekében került sor jelentős mértékben előirányzat felülről nyitására, bőven 3000 milliárd forint fölött volt az a kiadás, amit a Gazdaság-újraindítási Alapból teljesítettünk; és igen, védekezésre is sajnos az újabb és újabb hullámok miatt több pénzt kellett elköltsünk, mint amivel eredetileg számoltunk.
Ami az egyes kiadási területeket illeti, az oktatás, az egészségügy mindig szóba kerül. Magam is mindig azt mondom, hogy minden egyes területre természetesen lehetne még több pénzt elkölteni, van helye a pénznek, mégis, a zárszámadás tényszerűen azt mutatja be, hogy az önök által említett összes területen a legfontosabb kiadások növekedtek.
Az egészségügynél alapellátásról volt szó, és én itt vitatkozom Vajda Zoltán képviselő úrral a zárszámadás a múltról szól, az önök által a mai nap megtárgyalandó egészségügyitörvény-javaslat pedig a jövőről szól, az átalakításról szól. Én nem látok ellentmondást a két törvény között. A zárszámadás arról szól, hogy az alapellátás fontosságát hangsúlyozandó, közel százmilliárd forintos béremelési forrás kerül kifizetésre, és a délután megtárgyalandó törvényjavaslat pedig arról szól, hogy milyen szerkezetben lehet legjobban ellátni az alapellátást annak érdekében, hogy az ön által is említett és általam is fontosnak tartott kapuőri funkciót az alapellátás betöltse.
Ezenkívül a zárszámadás arról is szól, hogy a fekvő- és járóbeteg-ellátásban 200 milliárd forintot tett ki a béremelések összege, és igen, szól arról, hogy közegészségügyi célokra kevesebbet költöttünk 2021-ben, mint ’20-ban, de ez alapvetően azért volt, mert 2020-ban volt a legnagyobb összegű a védekezéshez szükséges eszközök beszerzése.
Kritika hangzott el, hogy annyi lélegeztetőgépet vásároltunk, amit nem használtunk. Elnézést, én ezért hálát adok az Istennek, hogy nem kellett a beszerzett lélegeztetőgépeket használni. Toroczkai László képviselő úr a vakcinabeszerzéseket kritizálta, a Pfizer-vakcinákra költött összegeket kritizálta. Én azt gondolom, hogy a vakcina életet ment, ezt talán sokan el tudják mondani talán itt az Országgyűlés falai között is.
Ami pedig a Pfizer beszerzéseit illeti, itt van egy közös európai uniós beszerzés, a tagállamok együtt döntöttek a beszerzésről. Magam is azt gondolom visszatekintve, hogy ez nem volt a legszerencsésebb beszerzés. (Arató Gergely: Nem arra vonatkozik… A kínait ajándékoztátok el… Az elnök csenget.) Képviselő úr, hallom, amit mond. A kérdés a Pfizerre vonatkozott, és tényszerűen elmondtam önnek, hogy milyen beszerzés volt. Ön, ha utánanéz, és megkérdezi, hogy mennyi vakcinát szereztünk be, hol mennyi vakcina van, akkor láthatja, hogy olyan készleteket szereztünk be, amelyek nemcsak Magyarországon, hanem számos országban nem kerültek eloltásra, nem vették fel az illetők.
(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Én abban semmi problémát nem látok, hogy ha Magyarországon felesleges készletek vannak, amelyek egy idő után lejárnak, akkor veszélyeshulladék-kezelés helyett egy keresztény szellemiségű kormánytól talán az elfogadható, hogy felajánlja, és segítséget nyújt a vakcinák értékesítésével, a vakcinák elajándékozásával.
(13.10)
Ami az egészségügyi beruházásokat illeti, sokszor hallom azt a kritikát, hogy csak a baráti vállalatok kapnak támogatást, a korrupció melegágya, a „korrupció” szó többször elhangzott. Tóth Endre képviselő úr úgy fogalmazott, hogy a 2021-es zárszámadásban az is szerepel, hogy kevesebb uniós forrást kapunk. Megint azt gondolom, óriási felelősségünk van mindnyájunknak itt is és az Európai Parlament falai között is. Magam is többször elmondtam, hogy személyes véleményem: zéró tolerancia a korrupcióval szemben. De amikor korrupcióról beszélünk, és be akarjuk feketíteni Magyarországot, akkor kérem, hogy legyünk objektívak, főleg, ha európai uniós forrásokról beszélünk.
Itt van előttem, a kezemben (Felmutatja.) az Európai Bizottság által 2021 végén publikált egységes piaci eredménytábla, ami a közbeszerzések tisztaságáról szól. Ebben három kategóriába teszik az országokat, a legjobb, közepes és a rossz kategóriába. Magyarország az összesített teljesítménye alapján az átlagos, a közepes kategóriában van olyan országokkal együtt, mint Németország vagy a Benelux államok. Az Európai Bizottság a közbeszerzések értékelésekor kilenc országot rosszabb helyezésbe tett, amelyek között ott van Ausztria, Olaszország és Spanyolország. Mindössze öt tagállam került a legjobb kategóriába. Ezt az Európai Bizottság mondja.
Hirdetmény nélküli közbeszerzések aránya: 2010-ben baloldalról, bocsánat, nagyon sok kritika volt 15 százalék volt, ez 2020-ban 6 százalék. Tehát nem mondom azt, hogy ne lennének olyan területek, ahol lehet javítani, igenis, javítani kell; mindaddig, amíg visszaélések vannak, változtatni kell, de kérem, hogy nézzük objektívan, és Magyarországot jobb- és baloldalon objektíven állítsuk be! És ha objektíven állítjuk be, akkor nagyon remélem, hogy az európai uniós forrásokat meg fogjuk kapni, és az uniós forrásokat a gazdaság bővítése érdekében, munkahelyek megőrzése érdekében fogjuk tudni felhasználni. Nem értek tehát egyet azzal, hogy 2021-ben célzottan, célzott jelleggel, politikai színezet vagy más szempont alapján kerültek volna visszaélésszerűen kifizetésre a beruházási jellegű források.
Ezt hozzákapcsolom az önkormányzatokra vonatkozó kritikához. Az önkormányzatok helyzete romlott, mondta Tóth Endre képviselő úr. Vajda Zoltán képviselő úr úgy fogalmazott, hogy éles különbség van a kormányzati és ellenzéki vezetésű önkormányzatok támogatása között, majd rögtön utána azt mondta, hogy a kkv-kat nem támogattuk. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Bocsánat, elnézést, erre nem figyeltem. Elnök úr, bocsánatot kérek. A zárszámadásban erre tényszerű cáfolat szerepel.
Azt gondolom, hogy van számos feladatunk, abban mindenkivel egyetértek, hogy sok területen van tennivalója a gazdaságpolitikának, erre fókuszál 2023-ban is. Azt gondolom, hogy összességében kedvező évet zártunk 2021-ben. Elnézést az idő túllépéséért. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)