DR. WINDISCH LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Varju László és Mellár Tamás képviselő urak szólították meg közvetlenül az Állami Számvevőszéket, ezért nekik szeretnék válaszolni.

Kicsit megijedtem, amikor Mellár képviselő úr azzal kezdte a hozzám intézett szavait, hogy az Állami Számvevőszék már nem látja el rendesen a feladatát, és már nem tud ő személyesen és az Országgyűlés egésze sem támaszkodni az Állami Számvevőszék munkájára. De aztán megnyugodtam, és örömmel konstatáltam, hogy Mellár képviselő úr, ahogy egyébként az összes hozzászóló is a teljes felszólalásában végig, minden mondatával az Állami Számvevőszék munkájára támaszkodott.

Szeretnék eloszlatni egy félreértést, képviselő urak: az Állami Számvevőszék ellenőrzése a zárszámadásitörvény-javaslattal kapcsolatosan nem egy politikai értékelés, annak egy alapvető, nagyon-nagyon fontos célja van, az pedig az, hogy véleményt mondjon arról, hogy a zárszámadási törvényben szereplő milliónyi adat  nézzék meg azt a papírhalmazt Banai államtitkár úr asztalán, az abban szereplő valamennyi adat  megbízható és hiteles. És örömmel konstatáltam, hogy a vita alatt egyetlen képviselő sem vonta kétségbe azt, hogy ezek az adatok hitelesek, és a vitának alapjául tudnak szolgálni. Önök le is folytattak egy nagyon hosszú, érdemi vitát erről a törvényről, és soha egyetlenegyszer nem vonták kétségbe azt, hogy a törvényben szereplő számok ne lennének valódiak. Az Állami Számvevőszék hozzáadott értéke ehhez a munkához éppen ez. Ezért azt gondolom, az, hogy ez a vita így le tudott zajlani, az a Pénzügyminisztérium és az Állami Számvevőszék kifejezett sikere, úgyhogy örülök, hogy ez a vita így tudott lezajlani.

Varju képviselő úrnak szeretném mondani, Banai államtitkár úr már részben válaszolt neki az összevetést kereső vagy azt hiányoló hozzászólására, azt szeretném még ehhez hozzátenni, hogy én is beszédemben kifejezetten kitértem arra, hogy megvizsgálta az Állami Számvevőszék, hogy milyen mértékben és milyen okból és milyen részköltségvetésekben tért el a tavalyi évi költségvetés végrehajtása az eredetileg a költségvetési törvényben szereplő adatoktól.

Kiemeltem azt, hogy tavaly 3290 milliárd forinttal lépte túl a pénzforgalmi hiány az eredetileg tervezett mértéket, ennek 82,1 százaléka a hazai felhalmozási részköltségvetésben keletkezett. Az európai uniós fejlesztési részköltségvetés tervezettnél nagyobb hiánya pedig a teljes túllépés 6,7 százaléka volt. Tehát a túllépés közel 90 százaléka mögött fejlesztési célú többletkiadás állt. Mellár képviselő úr erre használta a prociklikus kifejezést. Azt hiszem, hogy közgazdaságilag erősen vitatható egy recesszió vagy egy válságból való kilábalás időszakában a fiskális impulzust egy prociklikus, negatív, egy rossz dologként beállítani, de erről a közgazdászok majd lefolytatják a vitát. A GDP-számok nem mutatják azt, hogy ez egy rossz intézkedés lett volna.

A túllépés másik jelentős tétele a működési költségvetésben a 360 milliárdos túllépés. Ennek pedig a zöme a gyógyító-megelőző ellátások finanszírozására ment. Nem gondolom, hogy az Állami Számvevőszék részéről magyarázatot igényel egy pandémiás egészségügyi krízishelyzetben, hogy szükséges és indokolt volt a gyógyító-megelőző ellátásokra fordított, eredetileg tervezett összegnek a túllépése.

Az, hogy ezt az Állami Számvevőszék értékelte, és ráadásul mutatószámokkal értékelte, olyan mutatószámokkal, amelyeket az Európai Statisztikai Hivatal, az Eurostat nyomon követ, publikál, közzétesz, tehát a nemzetközi szakirodalomban ezek az elfogadott mérőszámai a gazdaság fejlődésének, a foglalkoztatásnak, a munkanélküliségnek, tehát ilyen, az Eurostat honlapjáról lekérdezhető számokon keresztül az Állami Számvevőszék értékelte, ennek politikai színezetet adni, az nem valós. Az, hogy egyébként ezek a számok jót mutatnak, és valóban európai összehasonlításban kimagasló az, amit akár a GDP helyreállítása, tehát a gazdaság helyreállítása kapcsán, akár a foglalkoztatás terén, akár a munkanélküliség visszaszorítása terén a tavalyi évben a kormány elért, ezek objektív dolgok. Nézzék meg az Eurostat honlapját, s látni fogják az adatokat sorba rendezve, és önök is ugyanezt a következtetést le tudják vonni.

Ebben szemernyi politika sincsen; mint ahogy abban sem, amit Mellár képviselő úr némi malíciával jegyzett meg, hogy az Állami Számvevőszék elnöke örömmel jelentette be, hogy az államadósság csökkent az előző évhez képest. Valóban, az egy örömteli dolog, hogy nem nőtt, de miért jelentette be ezt az Állami Számvevőszék elnöke? Mert ez az államadósság-szabály az Alaptörvényben meghatározott legfontosabb korlátja a költségvetésnek. Tehát ez az a legelső kérdés, amit vizsgálni kell egy költségvetés végrehajtásánál, hogy ez a szabály teljesült vagy nem. És igen, örömteli dolog, hogy teljesült, de ez nem egy politikai kijelentés, ez egy ténymegállapítás, és a törvénynek való megfelelést szolgálja ennek megállapítása.

Végül azt szeretném csak elmondani Varju képviselő úrnak, hogy természetesen örömmel fogadom a felajánlását, és ha vannak szakmai építő javaslatai a költségvetés tervezésével kapcsolatosan, akkor azokat szívesen meghallgatom majd. Köszönöm szépen a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(13.20)