RITTER IMRE, a Magyarországi Nemzetiségek Bizottságának elnöke: Sehr geehrter Herr Vorsitzender! Sehr geehrter Herr Präsident des Staatlichen Rechnungshofs! Sehr geehrtes Parlament! Erlauben Sie mir bitte, dass ich im Namen und im Auftrag des Ausschusses der in Ungarn lebenden Nationalitäten unseren Standpunkt bezüglich der Vollführung des Gesetzes Nr. XC über den Zentralhaushalt Ungarns für Jahr 2021 mit Nr. T/1877. erörtere.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Állami Számvevőszéki Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága nevében kifejtsem álláspontunkat a T/1877. számon benyújtott, a Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat kapcsán.
Felszólalásom elején először a 2014. október 14-én elhangzott egyik első parlamenti felszólalásomból idéznék. Akkor azt mondtam:
„A Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága nevében tisztelettel köszöntöm önöket abból az alkalomból, hogy a magyar parlamentben első alkalommal egy törvényjavaslat általános vitájában mint a nemzetiségi bizottság által felkért előadó kifejthetem bizottságunk véleményét.
A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, a zárszámadás véleményezése során egyidejűleg vagyunk nehéz és könnyű helyzetben is. Egyrészt nehéz helyzetben, mert ennek a felszólalásnak, hozzászólásnak először már közel húsz évvel ezelőtt kellett volna megtörténnie itt a parlamentben, így közel két évtized mulasztását kell minden szempontból minél hamarabb felszámolni. Másrészt a könnyű helyzetet az okozza, hogy a 2013-as központi költségvetési törvény megalkotásához nekünk, magyarországi őshonos nemzetiségeknek sajnos vajmi kevés közünk volt, így a végrehajtásáról minden felelősség nélkül mondhatunk őszinte véleményt.
A nemzetiségeket érintő kérdéskört a nemzetiségi civil szervezetek, egyesületek támogatásával kezdeném, hiszen ők a nemzetiségi kultúra, a nemzetiségi hagyományok, a nemzetiségi identitás letéteményesei, bölcsői. A nemzetiségi civil szervezetek működési támogatása évi 110 millió forint volt 2013-ban, mely 2002 óta nem emelkedett.”
Az infláció ebben az időszakban közel 60 százalék volt, tehát ez a támogatás még az akkorinak is kevesebb mint a felét éri.
„A nemzetiségi civil szervezetek programtámogatására szánt forrás csak a töredékét fedi le az igényeknek. Az Emberi Erőforrások Támogatáskezelőhöz beadott 2013-14-es pályázatok azt mutatják, hogy mind a működési támogatások, mind a kulturális programok tekintetében az igényelt jogos támogatások mintegy egynegyedét lehetett csak megítélni. A nemzetiségi diáktáborokra szánt forrás még szűkösebb. Konkrét példaként: csak a német pályázati igény közel 51 millió forint volt, ez önmagában 1,7-szerese volt a mind a 13 nemzetiség részére összesen biztosított 30 millió forintos keretösszegnek. Végül 7,5 millió forintot lehetett kiosztani a német pályázatokra, vagyis az igényelt összeg mindössze 15 százalékát. Ezen méltatlan állapotot érdemben javítani kell már a 2015. évi költségvetés tervezésénél. A Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága meg fogja tenni a konkrét javaslatokat.”
Ezzel vége a nyolc évvel ezelőtti felszólalásomból vett idézetnek.
A Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága az elmúlt nyolc évben megtette a javaslatait, és engedjék meg, hogy ezek után felsoroljak néhány meghatározó eredményt az elmúlt nyolc évből, mely tartalmazza már a 2021 tavaszán elfogadott 2022. évi központi költségvetési törvényben biztosított 2 milliárd forintos támogatásemelést is.
Először: az országos nemzetiségi önkormányzatok működési támogatását közel duplájára emeltük, és létrehoztunk egy, 2022-ben már mintegy 3 milliárd forintos beruházási, felújítási keretet az országos nemzetiségi önkormányzatok és a fenntartott nemzetiségi intézményeik épület- és építményfelújítására.
Másodszor: a helyi nemzetiségi önkormányzatoknál négyszeresére emeltük a működési támogatásukat, két és félszeresére a feladatalapú támogatásokat.
Harmadrészt: a nemzetiségi kulturális és oktatási autonómia megvalósítása érdekében az elmúlt nyolc évben 55 helyi nemzetiségi önkormányzat 75 nemzetiségi köznevelési intézmény fenntartói jogait vette át. Ezen intézményeknél 2017-ben előbb átvettük a vagyonkezelői jogokat, majd 2020-ban átvettük az ingatlanok tulajdonjogát is. Ezen intézmények részére létrehoztunk egy 2022. évben már közel 2 milliárd forintos beruházási, felújítási, pályázati önrészkeretet, valamint úgyszintén 2022-ben már rendelkezésre állt egy 350 millió forintos működésitámogatás-kiegészítési keret. Ez a keret sajnos a háború és az energia-krízishelyzet miatt időközben elvonásra került. Ezt tudomásul vettük.
Negyedszer: a nemzetiségipedagógus-program keretében a nemzetiségipedagógus-ellátottság és a nemzetiségipedagógus-képzés biztosítására három lépcsőben, 2018., 2019. és 2020. január 1-jével a nemzetiségipedagógus-pótlékot a négyszeresére emeltük, differenciáltuk, és kiterjesztettük minden nemzetiségi pedagógusra. Ez azt jelenti, hogy 2020. január elsejétől közel 4 ezer nemzetiségi pedagógus mintegy 2,5 milliárd forinttal több nemzetiségi pótlékot kapott, kap és fog kapni minden évben, mint 2017-ben.
Úgyszintén 2018. szeptember 1-jével bevezettük a nemzetiségipedagógus-hallgatói ösztöndíjrendszert, aminek eredményeként a 2018-19. évre 87 fővel indultunk. A most lezárult 2022-’23. tanévi pályázat során pedig már 542 nemzetiségióvodapedagógus-hallgatóval, nemzetiségi tanítóval, tanárral és szaktanárhallgatóval tudtunk szerződést kötni. Ezenfelül az elmúlt négy évben már 175 ösztöndíjas hallgatónk szerezte meg a diplomáját, és kezdett el dolgozni nemzetiségi pedagógusként.
A nemzetiségipedagógus-képzés hallgatói létszámának és a képzés minőségének jelentős emelése érdekében a 2019. évben, majd a pandémiahelyzet elmúlását követően most, a 2022. évben is célzott támogatást biztosítottunk a képző egyetemek és főiskolák részére, de ezen a területen még rengeteg feladat van. A nemzetiségipedagógus-képzés fejlesztése ennek a parlamenti ciklusnak az első számú, kiemelt nemzetiségi feladata lesz.
Végül, de nem utolsósorban: ahogy azt már 2014-ben is leszögeztem, a nemzetiségi identitás, kultúra bölcsői a nemzetiségi kulturális és hagyományőrző egyesületek. Ezért különösen büszke vagyok, büszkék vagyunk arra, hogy részükre a nemzetiségi civil szervezetek működési támogatását 110 millió forintról 500 millió forintra, azaz négy és félszeresére, a nemzetiségi kulturális programok támogatását szintén 110 millió forintról 700 millió forintra, azaz több mint hatszorosára, a nemzetiségi anyanyelvi diáktáborok pályázati támogatását pedig 30 millió forintról 400 millió forintra, azaz több mint 13-szorosára tudtuk emelni. Mindezt úgy, hogy a 2021. évben a pandémia okozta nehézségek miatt nem volt nemzetiségitámogatás-emelés, amit szintén fegyelmezetten tudomásul vettünk.
Összességében objektíven el lehet mondani, hogy a magyarországi őshonos nemzetiségek 2014. évi kevesebb mint 4 milliárd forintos támogatását a 2022. évi költségvetésben már több mint 22 milliárd forintra, azaz közel hatszorosára tudtuk emelni.
(13.30)
Ha ehhez még hozzátesszük, hogy 2000 és 2014 között, a parlamenti képviseletet megelőző 14 évben szinte semmilyen támogatásemelés nem volt, akkor, azt hiszem, méltán mondhatjuk, hogy a 2014-ben megvalósult nemzetiségi parlamenti képviselet egy új időszámítás kezdete lett a 13 őshonos magyarországi nemzetiség számára.
Ezen a ponton, ahogy azt már sokszor megtettem, ismételten meg kell állni egy kicsit, és fenntartás nélkül meg kell köszönjem a magyar kormánynak, a kormánypárti frakcióknak a pozitív döntéseket, amivel a 13 őshonos magyarországi nemzetiség olyan támogatásokhoz, lehetőségekhez jutott, amire az elmúlt száz évben Magyarországon nem volt példa. Köszönjük szépen; Isten tartsa meg jó szokásukat a jövőre nézve is!
Egyúttal megköszönöm az előző két Országgyűlés valamennyi parlamenti frakciójának, az ellenzéki frakcióknak is és minden független képviselőjének is, hogy szinte mindenkor támogatták a nemzetiségi előterjesztéseket.
Személy szerint én az elmúlt nyolc év nemzetiségi parlamenti részvétele legnagyobb eredményének tartom, hogy Magyarországon kisebbségben lévő nemzetiségekként el tudtuk érni azt, hogy a magyar parlamentben minden, a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága által benyújtott törvénymódosító javaslatot és kezdeményezést a magyar parlament valamennyi frakciója és független képviselője lényegében egyhangúlag elfogadott. Nem licitáltak rá, nem támadták, nem nyújtottak be hozzá módosító indítványt, magyarán: a magyarországi nemzetiségi kérdéseket kivették a parlamenti csatározások sokszor elég mocskolódós köréből, és ritka nemzeti konszenzusként mindig egyhangúlag fogadták el. Köszönjük, és ezt kérjük a továbbiakban is a mostani Országgyűlés minden frakciójától.
Ilyenkor szoktam kiemelni, hogy bár kétségtelen tény, hogy a magyarországi őshonos nemzetiségek az elmúlt nyolc év költségvetéseinek kedvezményezettjei voltak ez vitán felül áll , de mindig meg kell nézni, hogy honnan indultunk, milyen helyzetben vagyunk, hová kellene hogy eljussunk, de ettől most tekintettel a súlyos politikai és gazdasági nehézségekre el fogok tekinteni. Bízom benne, hogy majd a 2022. évi költségvetési törvény beszámolójánál, jövő ősszel lesz már erre is lehetőség.
Helyette viszont szeretnék köszönetet mondani távollétében mert Banai Péter államtitkár úr nem tudta megvárni a felszólalásomat az elmúlt nyolc évben végzett rendkívül korrekt és együttműködő munkájáért, melyben annak ellenére, hogy más szempontok szerint és más oldalról nézzük a költségvetést, ebből adódóan vannak közöttünk nézetkülönbségek, de mindig abszolút korrekt és kompromisszumkész hozzáállást tanúsított. Úgyhogy ezt köszönöm szépen, és kérem, hogy egyúttal ezt önön keresztül minden kollégájának is a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága részéről tolmácsolja.
Ugyanakkor fontosnak tartom kiemelni, hogy az egymást követő járványok, háború, energiakrízis okozta nehéz helyzetben is meg kell őrizzük az elmúlt két ciklus azon helyes gyakorlatát, hogy a nemzetiségi pénzek, támogatások, pályázati keretek felosztását, a nemzetiségekért felelős minisztériumok törvényességi felügyelete mellett, de meghatározó módon a 13 őshonos nemzetiség maga végezze el, határozza meg.
A nemzetiségi támogatások emelésének objektív számai mellett szintén rendkívül fontos, hogy a folyamatos parlamenti jelenléttel a magyar politikusok, a magyar parlament az elmúlt két ciklusban megismerte a magyarországi őshonos nemzetiségek céljait, problémáit, partner lett ezek megoldásában. A Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága az elmúlt években 15 önálló törvénymódosítást nyújtott be, több tucat kapcsolódó törvénymódosítást, részese lett a magyarországi politikai életnek. Az elért eredményekhez köszönöm mind a 13 országos nemzetiségi önkormányzat együttműködését, a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága szószólóinak, kollégáimnak és szakértőiknek a hatékony munkáját, az eredményorientált, de mindig együttműködésre, egyetértésre törekvő, segítő hozzáállását.
Mindezek alapján a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága a T/1877. számon benyújtott, a Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslattal egyetért, és annak elfogadását támogatja. Köszönöm, hogy meghallgattak. Danke für Ihre Aufmerksamkeit! (Szórványos taps.)