VARJU LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről: Elnök úr, köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! A törvényjavaslat deklarált alapcélja az Állami Számvevőszéknek mint a közpénzügyi ellenőrzés legfőbb szervének elősegíteni az ellenőrzés hatékonyabb és megalapozott lefolyását, ezáltal pedig a számvevőszéki munka hitelességének növelését, társadalmi elfogadottságának erősítését. Ezen túlmenően az Állami Számvevőszék jelenlegi tevékenységének és struktúrájának racionalizálását elősegítendő olyan megoldások bevezetését veti fel a javaslat, amelyek hozzájárulhatnak a rendelkezésre álló erőforrások hatékonyabb felhasználásához és tovább növelhetik a Számvevőszék feladatellátásának minőségét, feltéve, hogyha eleget tesznek annak az elvárásnak, miszerint annak tartalmát is ellenőrzik, és nem csak számszaki megoldásokban gondolkoznak, és egyidejűleg javítják a tervezhetőséget, a kiegyensúlyozott szervezeti működést.

A törvényjavaslat második részében az előzőeken túlmenően a nemzetiségi szervezetek számára megfelelő átmeneti időszakot állapítanak meg arra, hogy nemzetiségi egyesületként vetessék magukat nyilvántartásba, és így jelölő szervezetként jelöltet állíthassanak a nemzetiségi és a helyi önkormányzati választásokon.

Az Állami Számvevőszék költségvetésének megállapítási rendjét pontosítja és deklarálja, hogy a szervezet bértömeg-gazdálkodást alkalmaz, ennek megfelelően a jövőben az Állami Számvevőszéknél a bértömeget tartják szem előtt, ennek csökkentését, befagyasztását vagy kontrollált ütemű növelését tűzheti ki célul a kormány, azaz nem a létszámra vagy az egyes alkalmazottak bértáblában rögzített bérére koncentrál, és így könnyen csökkenthet létszámot.

A 9. §-ban részben újraszabályozásra kerülnek az Állami Számvevőszékre vonatkozó, összeférhetetlenséggel és együttalkalmazási tilalommal kapcsolatos szabályok. Az új szabályozás nyilván az EU-s forrásokkal összefüggő törvényalkotási kényszer része, de sajnos nem vezet be lényegesen szigorúbb feltételeket, megfelelően szigorú jogszabályozást. A legfontosabb új eszköz a fokozott figyelem, és több hivatkozás személyes érdeket, etikai feltételeket emleget.

A 11. §-ban a javaslat nyilvánvalóan hibásan teljesen megszünteti az állami számvevőszéki törvény 21. §-át, amelyben részletes szabályok vannak a munkatársak különböző kategóriákra vonatkozó bérmegállapítására vonatkozóan.

(15.40)

Ehelyett csupán az elnök alapilletmény-eltérítési lehetőségeit deklarálja. Ez a rész feltételezhetően korrigálásra kerül, ha máskor nem, akkor a Törvényalkotási Bizottság keretében.

A javaslat bevezeti az elévülés intézményét, amely szerint azonban a szervezet esetében, ahol az ellenőrzés lefolytatásának jogalapját a kapott állami támogatás képezi, az ÁSZ a támogatás felhasználásának naptári évét követő öt évig folytathat ellenőrzést. Ez a rész nyilván az európai uniós források megszerzésének céljával került be a javaslatba.

A nemzetiségek jogait érintő 24. §-ban a javaslat a következő évekre vonatkozóan fokozatosan enyhíti a nemzetiségi szervezetek elismerésének szabályait, 2027-től már csak az lesz elismerési feltétel, hogy a szervezet a nemzetiségi önkormányzati választás évét megelőzően legalább három éve nemzetiségi egyesületként szereplő egyesület legyen. A mai előírások szerint a nemzetiségi egyesületnél fontos, hogy a rögzített célja, a törvény szerinti, konkrétan megjelölt nemzetiség képviselete meglegyen.

A törvényjavaslat elfogadását alapvetően elutasítjuk a következők miatt. A bértömeg-gazdálkodás Állami Számvevőszékre vonatkozó kiterjesztése lényegében azt a célt szolgálja, hogy az alkalmazotti létszámmal a bértömeg megszabásán keresztül könnyebben lehessen játszani, ez pedig a szervezet függetlenségének csökkentéséhez vezet. Az összeférhetetlenségi szabályok részben újraszabályozása nem kielégítő. A magyar összeférhetetlenségi rendelkezések ma széttagoltak, nincs egységes jogi definíció, illetve a törvényi szabályozásban jelenleg mintegy 25-30 különálló jogszabályban jelenik meg az összeférhetetlenség fogalma. Szankciók ugyan léteznek, de nem működik egységes felügyeleti szerv, ezért valódi visszatartó erő ebben nincs. A meglévő törvények különböző mélységben határozzák meg az összeférhetetlenségi szabályokat, és nem jellemző az egyes szabályok egymásra utalása sem. Mindezek alapján a javasolt szabályozással nem értünk egyet, ugyanakkor szükségesnek tartjuk egy átfogó, összeférhetetlenséggel kapcsolatos törvényi szabályozás létrehozását.

A javaslat teljesen megszünteti az ÁSZ-törvény 21. §-át, amelyben részletes szabályok vannak a munkatársak különböző kategóriákra vonatkozó bérmegállapítására vonatkozóan. Ehelyett csupán az elnök alapilletmény-eltérítési lehetőségeit deklarálja, ez a rész feltételezhetően korrigálásra kerül (Nacsa Lőrinc: Ezt már mondtad!), mint ahogy említettem.

Az elismerés szabályainak fokozatos enyhítése egyértelműen azt a célt szolgálja, hogy a kormánypártokhoz jellemzően hűséges szervezetek megalakítása alakuljon ki ahelyett, hogy egy tisztességes és korrekt együttműködés jönne létre.

Hiába próbálja a Fidesz az uniós pénzek miatt eljátszani a jogállamot ezzel a törvénymódosítással, az Állami Számvevőszék az elmúlt években megmutatta, hogy milyen az, amikor egy papíron független állami szerv mégsem független szervként működik, hanem politikai megrendeléseket teljesít  látjuk az előző napirendi pontot, amelynek vitájában közösen részt vettünk, pontosan ez történt.

A véleményünk változatlan: az Állami Számvevőszék elfogult módon, bírságokkal próbálja ellehetetleníteni egyébként az ellenzéki pártok kampányát, a kiszabott bírságok többnyire indokolatlanok. A Demokratikus Koalíció szerint az Állami Számvevőszék újra és újra visszaél azzal, hogy a döntéseit nem lehet megtámadni a bíróságon, így övé az első és egyben utolsó szó is. Hiába tudjuk bizonyítani, tudják bizonyítani a pártok, hogy a törvények szerint járnak el, az Állami Számvevőszék  mondhatnám, politikai döntéssel  semmibe veszi ezeket a szakmai érveket, és csak bírságol.

Az Állami Számvevőszék megszűnt független szervezetnek lenni, az intézmény a rezsim kiszolgálójává vált. És ez a jövőben sem fog változni, tekintve, hogy a Gazdasági Bizottság által a tagoknak kiküldött tervezetben még az szerepelt, hogy a jogorvoslat intézményének bevezetését követően jogorvoslati jog; és itt idézem, akár a 29. § (1) bekezdésében az Állami Számvevőszék megállapításai: amennyiben azok alapján fizetési felhívásnak a 31/A. § és a 33. § (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott esetek szerinti jogkövetkezmény alkalmazásának van helye, a jogkövetkezményt foganatosító hatósági döntéssel szemben közigazgatási per kíséretében, keretében vizsgálhatók; a (2) bekezdés (1) bekezdés szerinti perben a bíróság a számvevőszéki megállapításokhoz nincs kötve, azonban azokat érdemben köteles vizsgálni; a 3. pontjában az (1) bekezdés szerinti perben a bíróság az Állami Számvevőszéket perbe állítja. (Sic!) Ez a rendelkezés azonban a benyújtott szövegből már kikerült, arra hivatkozással, hogy a kérdésben még egyeztetésre van szükség, majd tavasszal visszatérnek rá.

Azzal, hogy a javaslatból még az egyetlen támogatható elem, a jogorvoslati jog is kikerült, erre tekintettel a törvényjavaslatot egész terjedelmében el kell utasítanunk. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a Jobbik és az MSZP soraiban.)