Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagyon érdekes javaslat fekszik előttünk. Az is érdekes, ami nincs benne. Évek óta beszélünk például arról, hogy közpénzügyi ellenőrzés tekintetében hogy maradhat ki az ellenőrzöttek köréből több száz helyhatóság, és hogy fordulhat elő Magyarországon az, hogy vannak bőven olyan önkormányzatok, amelyek egyszerűen nem esnek ellenőrzési körbe. Nem egy ezt megoldandó csomagot hozott be most a kormány, hanem nyilvánvalóan személyes lobbierőknek engedelmeskedve és erre-arra elhajolva igyekszik úgy megváltoztatni a működési struktúrát, hogy az a szája íze szerinti legyen. Önmagában nem is lenne akkora katasztrófa az, hogy egy működési rendet a kormány egy ilyen szervezetet illetően igyekszik finomhangolni, de például adódik a kérdés, hogy az összeférhetetlenségi szabályok hígításával vagy megszüntetésével mi a valódi célja a kormánynak, és milyen erőknek engedelmeskedik. (Nacsa Lőrinc: Nem a kormány nyújtotta be!)

Önmagában a benyújtás módja is nagyon erős kritikát enged meg nekünk, hiszen a Gazdasági Bizottság tagjaként én magam is egy lehetetlen küldetéssel szembesültem, amikor előző este érkezett egy e-mail, abban egy anyagtervezettel, később ennek megérkezett a módosítása, de lényegében fizikailag nem állt rendelkezésre elég idő ahhoz, hogy a bizottság ülésén megfelelő döntést lehessen hozni. Most már nyilván sokkal könnyebb a helyzetem, hiszen a plenáris vita idejére azért alaposan és részletesen is át lehetett tekinteni azt, amiről szó van, de azt egészen elképesztőnek tartom, hogy a Gazdasági Bizottság erőforrásait és struktúráját is kitették ennek a kihívásnak, ráadásul ezt egy olyan időszakban tették, amikor alapos kritika illeti önöket azért, mert a jogalkotás során nem tartanak be határidőket, nem folytatják le a szükséges konzultációkat. Az egészségügyi törvény kapcsán is nem nagyon tudom értelmezni azt, amikor a törvény tervezett általános vitája előtti délelőttre vagy kora délutánra meghívják az ellenzéki pártokat egyeztetni. Ez nagyon szép dolog, el lehet mondani, hogy egyeztettünk, de előttünk fekszik a kész javaslat. Egyeztetésnek azt hívják, amikor a kialakulás fázisában, még alakítható módon tárgyalunk egymással valamiről, és semmiképpen nem azt, hogy egy udvariassági vizitet rendezünk néhány órával az érdemi vita kezdete előtt egyébként egy majdnem kész javaslatról.

Azt látjuk, hogy önmagában az elnöki alapilletmény-eltérítés lehetőségével nem lenne baj, ha egy korábbi megfelelő garanciarendszer szavatolná azt, hogy nem kerülhet méltatlan helyzetbe egy dolgozó. De ha megint csak egy vezetői jogosítvány vagy akár egy pallos lesz az, hogy az eltérítés miként alakul, és a korábbi garanciális elemek vagy azok egy része megszűnik, az egyáltalán nem egy megnyugtató állapot. Tehát vitatjuk a keletkezés körülményeit, vitatjuk a tartalom egy jó részét is, hiszen azt látjuk, hogy van, ami ebből egyenesen visszaélésekre ad lehetőséget; és még azt is vitatjuk, ami nincs benne a javaslatban.

Tehát a szokásos és általános ellenzéki kritikához képest is keményebben fogalmazva: ez, ami előttünk fekszik, sajnálatos módon tökéletesen elfogadhatatlan. Köszönöm a figyelmet. (Taps a DK és az MSZP soraiban.)

(16.00)