SZABADI ISTVÁN, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! A Mi Hazánk Mozgalom konstruktív ellenzéki pártként az Állami Számvevőszék korábbi, 2021. évi szakmai tevékenységéről, működéséről és gazdálkodásáról az Országgyűlés részére májusban benyújtott beszámolóját és a most előttünk álló törvényjavaslatot is kizárólag ellenőrzésszakmai szempontok alapján értékelte és tekintette át.

Üdvözöljük azt, hogy a volt ÁSZ-elnök 12 évig tartó ámokfutása után a jelen előterjesztés határozott előrelépést mutat az ÁSZ-ellenőrzések szakmai színvonalának javítása érdekében, ugyanakkor kötelességünknek érezzük, hogy újabb javaslatokkal hívjuk fel a figyelmet arra, hogy mely területeken lenne szükség a közpénzekkel való gazdálkodás ellenőrzésére.

Először mindenekelőtt egy rövid áttekintést szeretnék ismertetni az ÁSZ korábbi működését illetően, hogy mutassam, miben is kellene javulnia a közpénzellenőrzés intézményének.

Májusi vezérszónoki felszólalásomban kiemeltem, hogy a 2021. évi ÁSZ-beszámolóban Domokos László megbízatásának lejárta előtt valójában az elnöksége idején elért eredményeket foglalta össze, ami igen ijesztő képet festett arról, mivé lett a fénykorában professzor dr. Kovács Árpád elnöksége alatt szakmai elismerésnek örvendő szervezetből.

A volt ÁSZ-elnök sajnos azt tartotta fontosnak  és még büszke is volt arra , hogy a megújított számvevőszéki jelentéseket, beszámolókat, az ellenőrzések eredményeit szemléletesen és közérthetően mutatták be, ami kizárólag a jól megszerkesztett infografikáknak volt köszönhető, és nem a szakmai tartalomnak.

Az ÁSZ legnagyobb vívmányának pedig korábban azt tekintették, hogy az ellenőrzött szervezetek száma 12 év alatt a húszszorosára nőtt. De hogyan nőtt a húszszorosára? Hát úgy, hogy az ellenőrzötteket azonos program és kritériumok szerint digitális alapon vizsgálták le, ami álláspontunk szerint a minőségi munka rovására ment, ugyanis egy központi költségvetési szervezetet, egy önkormányzatot, egy gazdasági társaságot és egy civil szervezetet nem lehet ugyanazon feltételrendszer alapján ellenőrizni. Mindenképpen úgy ítéltük meg, hogy ez egy hibás ellenőrzési módszer, és véleményünk szerint a mennyiséget persze lehet ezzel növelni, de a minőséget nem.

A kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elvének érvényesülését a korábbi ellenőrzési módszer alapján abban látta még az ÁSZ, hogy az ellenőrzött szerv rendelkezike például aláírt szabályzatokkal, éves beszámolókkal, nyilvántartásait naprakészen vezetie, betartjae a bizonylati rendet, de a lényeget, a szerződések és a számlák mögötti valós teljesítéseket nem vizsgálta. Kiemelkedő teljesítménynek pedig azt tekintette korábban  például 2021-ben , a helyi önkormányzatokat 100 százalékos lefedettséggel vizsgálták, miközben a több mint 8 ezer állami beruházás közül mindössze négyet, annak is csak az előkészítő szakaszát ellenőrizték.

Az utóbbi adat különösen azért aggasztó, mert a hatályos ÁSZ-törvény alapján a Számvevőszéknek a beruházási előirányzatok felhasználásának törvényességét és célszerűségét is véleményeznie kellene az Országgyűlés felé. Ezek után nem vagyunk persze meggyőződve arról, hogy az eddigi ÁSZ-vélemények megalapozottak.

Ilyen előzmények után a Mi Hazánk Mozgalom üdvözölte, hogy a korábbi elnököt júliusban nem választották újra, bár nem lepődtünk meg azon, hogy az eseti bizottság ÁSZ-elnöknek nem a mi jelöltünket javasolta,- hiszen egyedüli ellenzéki pártként mi jelöltünk még ÁSZ-elnök-jelöltet; azonban megelőlegezett szakmai bizalommal fordulunk az új elnök, dr. Windisch László felé, akinek a pénzügyi felügyelet élén végzett munkássága szakmai körökben elismert, és ez esetleg reményt adhat arra, hogy a közpénzek ellenőrzése úgy fog történni, ahogy azt illene kezelni.

Megválasztása után elnök úr kijelentette, hogy mind szervezetileg, mind eljárásaiban meg kívánja újítani a Számvevőszéket. A szabályozottságot kezdő kérdésnek fogja tekinteni, és a mélységi vizsgálatokra fogják helyezni a hangsúlyt, hogy minden államilag elköltött forint szabályosan, célszerűen és hatékonyan legyen elköltve. Kiemelt témaként kezeli majd a vízgazdálkodás közpénzügyi vonatkozásait, a költségvetés rejtett adósságait, a pedagógusok bérrendezését, amit kifejezetten támogatunk.

Az előttünk álló törvényjavaslat intézkedései közül egyetértünk, a Mi Hazánk Mozgalom egyetért a bértömeg-gazdálkodás bevezetésével, ami a személyi juttatások előirányzatának a foglalkoztatottak szempontjából sokkal előnyösebb felhasználását teszi lehetővé. Felhívjuk azonban a figyelmet ugyanakkor arra, hogy a 2023. évi központi költségvetés véleményezése során a Költségvetési Tanács jelezte, hogy a közszférában jövőre sem várható béremelés, ami feszültség forrása lehet, ezért célszerű lenne, és megfontolásra javasoljuk, hogy a költségvetési szerveknél bértömeg-gazdálkodást vezessenek be a dolgozók jobb megbecsülése érdekében. Ezért kérjük a tisztelt elnök urat, hogy ajánlásaival, javaslataival a közigazgatás más területein is szorgalmazza a bértömeg-gazdálkodás bevezetését.

A hatályos ÁSZ-törvény alapján a számvevői kinevezést a munkáltatói jogkör gyakorlója egyoldalú nyilatkozatával módosíthatja, ami sajnos korábban tág teret adott a munkáltatói önkénynek.

A Mi Hazánk Mozgalom anonim bejelentő felületére érkeztek olyan levelek is, melyeket korábbi ÁSZ-dolgozók írtak nekünk. Ugyanis korábban az egy-két fős irodákból nagy open office-okat csináltak, ahol a dolgozók még nem is beszélhettek egymással, a számvevők pedig a nap végén tudták meg, hogy másnap melyik feladaton és az ÁSZ melyik épületében fognak dolgozni, továbbá valamennyi munkahelyi levelezés címzésébe másolatban be kellett helyezni a felső vezetőket. De folytatom: ráadásul a folyamatot ugyanaz a számvevő nem vihette végig, nehogy túl sok információra tegyen szert. Például aki bekérte az adatokat, a feldolgozásban már nem vehetett részt.

A felsoroltak miatt egyetértünk a törvényjavaslat azon módosításával is, hogy a számvevői szolgálati szerződést csak az ÁSZ és a számvevők közös megegyezésével lehet majd módosítani. Emellett szeretném elnök úr figyelmét felhívni arra a korábbi időszakban az ÁSZ-tól fokozatosan eltávolított számvevőkre, akik már 2010 előtt ott dolgoztak és szakmaiság küzdöttek, de a korábbi elnöknek nem feleltek meg. Méltánytalanul kirúgott szakemberekről van szó. Ők is csak bíznak abban, hogy ismét egy tisztességes intézmény alakul ki az ÁSZ-ból.

Üdvözöljük azt, hogy elnök úr betartja a bizottsági meghallgatása során tett ígéretét, és a törvényjavaslat szerint az eddigi legfeljebb öt munkanap helyett legalább öt munkanapra módosítja a számvevőszéki ellenőrzések során az adatszolgáltatás összeállításának a határidejét, továbbá biztosít hiánypótlási lehetőséget. Ez azért mégiscsak egy korrektebb hozzáállás az ellenőrzés folyamatában. És az is pozitív dolog, hogy az ellenőrzés megállapításait még a jelentéstervezet összeállítása előtt egyeztetni tervezik az ellenőrzöttel; ez mindenképpen hiányzott a korábbi időszakban.

Májusi felszólalásomban jeleztem továbbá azt is, hogy a rövid határidő miatt az ellenőrzött szervek segítése külön szolgáltatássá nőtte ki magát, különösen a kisebb civil szervezetek és gazdasági társaságok esetében, akik az adatbekérő levél alapján sokszor azt sem tudták, hogy mely dokumentumokat kell feltölteni.

Emellett kifogásoltam korábban azt is, hogy amennyiben a feltöltött éves számviteli beszámolót a szervezet képviselője nem írta alá, azt úgy tekintették, hogy a beszámoló nem készült el, továbbá az értelmezési probléma miatt utólag benyújtott bizonylati rendet nem fogadták el. Ebben is csak bízni tudunk, és reménykedünk, hogy ez már tényleg csak a múlt, és a jövőben ez nem így lesz.

Példaként említem, hogy augusztusban megkereséssel fordultam az ÁSZ-hoz, hogy a Magyar Államkincstár az államháztartásról szóló törvényben és végrehajtási rendeletében előírt közzétételi kötelezettségét nem teljesíti, mivel a központi költségvetés végrehajtásának részletes adatait a honlapján nem teszi közzé, nem elérhetők; a mai napig egyébként csak az első féléves adatok érhetők el. Válaszként azt kaptam, hogy jogi kötőerővel bíró állásfoglalás kiadására ugyan nincs lehetősége, de az általam jelzett problémát az ellenőrzések tervezése során hasznosítani fogják.

(16.10)

Üdvözöljük tehát, hogy a Számvevőszék második féléves ellenőrzési tervében már szerepelnek a Magyar Államkincstár nyilvánosságra hozott adatai, információi és a beszámolók kezelésével kapcsolatos tevékenységének ellenőrzése.

A témát azért is tartom fontosnak, mert a minisztériumok előző kormányzati ciklusra vonatkozó éves költségvetési beszámolóit közérdekűadat-igénylésemre 90 nap elteltével sem kaptam meg a Magyar Államkincstártól, helyette a zárszámadási törvények internetes URL-linkjeit, elérhetőségeit küldték meg, amit, meggyőződésem, hogy kilenc perc alatt össze lehet gyűjteni, nem pedig 90 nap alatt.

A Mi Hazánk Mozgalom a közpénzekkel való hatékony és átlátható gazdálkodás érdekében újabb területek ellenőrzését is javasolja a Számvevőszék felé. Ilyen például, hogy az állami szerződéseknél 2012-től az adóoptimalizálási célból létrejött offshore hátterű szerződéses partner esetében gyakorlatilag elegendő, ha nyilatkozik arról, hogy a tényleges tulajdonosa megismerhető. Tehát nem arról kell nyilatkozni, hogy ki a tulajdonos, csak hogy megismerhető a tulajdonos. A kötelezettségvállaló költségvetési szerv pedig a szerződéskötést megelőzően nem köteles a nyilatkozat valóságtartalmának a vizsgálatára, csak azt ellenőrzi, hogy a cég a nyilatkozattételi kötelezettségének eleget tett-e. Hát, ez aztán egyáltalán nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy az állami szervek offshore cégekkel szerződjenek, mert ezek alapján nem lehet ezt megtudni. Szeretném, ha az ÁSZ új elnöke erre mindenképpen javítási törekvéseket foganatosítana.

Továbbá a választásokig több ezer milliárd forint összértékűre becsült, ingyenes vagyonjuttatásban részesülő 34 közérdekű vagyonkezelő alapítvány gazdálkodásának átvilágítását is fontosnak tartanánk. Az átadott vagyonba ingatlanok, részvények egyaránt tartoznak, amit a közalapítványok szabadon elidegeníthetnek, azzal a megkötéssel persze, hogy a befolyt bevételt a közérdekű célok megvalósítására kell fordítani, aminek ellenőrzésére eddig nem került sor. Bízom abban, hogy ezeknek az ellenőrzésére is sor kerül majd a jövőben.

Végezetül: bízunk abban, hogy az a törvénymódosítás valóban javíthatja, segítheti a korrekt, valós és célravezető ellenőrzéseket a közpénzek felhasználását illetően, hiszen nagyon fontos az, hogy tudjuk, minden egyes közpénzforintot mire és hogyan költöttek el. Köszönöm szépen.