KANÁSZ-NAGY MÁTÉ (LMP): Köszönöm a szót. Szeretném Selmeczi Gabriellának megköszönni a dicséretet, és Nacsa Lőrincnek is. (Nacsa Lőrinc: Én nem dicsértelek!) Szeretném arra kérni képviselő asszonyt és képviselő urat, hogy ha már megtörtént ez a változás, hogy ezeknek az egyeztetéseknek ilyen nagy támogatói lettek, akkor biztassák arra a kormánytagokat, hogy tartsanak ilyen egyeztetéseket. Egészségügyben, szociális ellátásban, oktatásügyben, kultúrában, a társadalompolitika számos területén lehetne megtartani ezeket az egyeztetéseket.

(19.30)

Szociális oldalról azért is lenne jó egy ilyen egyeztetés, mert mind a mai napig nem kaptunk választ arra a kérdésre, ami a szociális törvény módosítását illeti, hogy az egyéni, családi terhek hogyan fognak nőni a jövőben, és itt vonnék egy párhuzamot, illetve kapcsolatot ezzel a jelenlegi törvényjavaslattal.

A szakápolás átalakításáról beszélek, amire a felszólalásomban is kitértem. Ez az átalakítás érintie a családok ápolási terheinek a növekedését? Mert valóban azt látjuk egyébként, hogy ez a törvényjavaslat több olyan lehetőséget megnyit, hogy a betegek, akiket jelenleg még az egészségügy keretén belül ápolnak, őket haza lehessen adni, vagy ahogy a törvényjavaslat fogalmaz, otthonába lehet bocsátani. Kérdés persze, hogy mi van azokkal, akiknek nincs otthonuk, hiszen a beteg nyilatkozhat úgy, hogy nem vállalja a gondozást a szakápolási központban, vagy a szakápolási központba történő áthelyezésről a szakápolási szükséglet vizsgálata alapján az átadó intézmény szakellátást végző orvosa dönt. Tehát minthogyha ezek a kapuk megnyílnának vagy újranyílnának a hazaadással kapcsolatban, ami a családok terheit növelné.

Nőe a családok ápolási terhe és az anyagi hozzájárulásaik mértéke a jelenlegi törvényjavaslat elfogadása után? Ez a helyzet nem változik, vagy ellenkezőleg  ami a pozitív fejlemény lenne , ezek a családi terhek, egyéni terhek csökkenni fognak a jövőben? Erre is szeretnék kérni egy államtitkári választ. Köszönöm.