DR. TAKÁCS PÉTER belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Akkor egy picit visszakanyarodunk a szakrendelőkhöz. És most nem tudom, már nem számolom, hanyadjára mondom el, hogy egyvalamihez kérünk felhatalmazást ebben a törvénytervezetben, hogy az OKFŐ jogosult legyen adatbekérésekre az önkormányzatok irányába, hogy pontosabb kapacitáskihasználtsági, gazdasági, tulajdonviszonyi képünk legyen a szakrendelőkről. Ennek az ismerete nélkül felelőtlenség lenne a szakrendelők állami átvételéről dönteni. Ez a helyzet. Tehát végiggondoljuk, szeretnénk pontos adatokat látni.
Ha egy kicsit viszont belemegyünk a szakrendelőkbe, egy-két dolgot az ember azért már lát. Tehát azt lehet tudni, hogy alapvetően, ha összehasonlítjuk a különböző méretű szakrendelők teljesítményeit, és összehasonlítjuk azt, hogy milyen módon használjuk ki azt a magyar adófizetők pénzéből biztosított munkaerőt legyen akár szakorvos, akár dolgozó , megnézzük a különböző szakrendelőket, hogy egy óra alatt adott betegségcsoportban mennyi beteget tudnak ellátni, azt látjuk, hogy óriási különbségek vannak. Óriási különbségek vannak. Van olyan szakrendelő, ami megfelelőképpen terhelt, sőt van olyan, ami túlterhelt, és az országos átlag vagy afölött teljesít betegellátásban; és vannak olyan, jellemzően néhány száz órás kis szakrendelők, ahol az önkormányzat adóereje megengedi azt, hogy presztízsjellegű ellátásokat szervezzenek ki olyan pici lakosságra, ami teljes mértékben ellátásszervezés szempontjából indokolatlan, ahol az országos átlag ötöde az egy óra alatt ellátott betegszám.
(23.00)
Ez egy nagyon jól képzett, magasan képzett és az ellátórendszer szempontjából drága munkaerőt köt le egy olyan területen, ahol nincs elég ellátandó beteg. Arról nem beszélve, hogy ezeket a drága munkaerőt jelentő szakorvosokat körbe-körbe utaztatják a szakrendelők között, és néhány szakorvoskolléga több időt tölt az autóban, mint a rendeléssel, mert egy kétórás szakrendelésre, mondjuk, körbeutazza a megyét, ami nem hiszem, hogy felelős gazdálkodást valósít meg. De ezekre szeretnénk ránézni, egy mélyelemzést készíteni. Alapvetően nem a nagy szakrendelőkkel van egyébként a probléma.
Teljesítménybérezés. Na, ez az az elem, amiben úgy álltunk fel az Orvosi Kamarától mondom, korlátlan időtartamban kérdeztünk és válaszoltunk egymásnak , amiben azt mondtuk, hogy ebben valószínűleg soha nem fogunk teljes mértékben egyetérteni, de kölcsönösen nem haragszunk emiatt egymásra. De azt látnunk kell, és ezt egyébként ők is elismerték, és legjobban az oltási program alatt jött ki, hogy az orvoskollégák, mondjuk, 70-80 százaléka nagyon komolyan beleállt az oltási programba, tette a dolgát, volt egy 10-15 százalék, amelyik morgott, de csinálta, és lehet látni, hogy a paraszolvencia kivezetése után, mondjuk, egy 5-8 százaléknyi orvoskolléga látványosan elvesztette a munkakedvét 2019-hez képest, és még az Orvosi Kamara is azt mondja, hogy ezeknek a rossz hozzáállása az egész orvoskarra vet rossz fényt. Most a munkáltatónak gyakorlatilag egyetlen eszköze van, hogy néhány figyelmeztetés után őtőle elköszön. Mi a munkáltatói eszközrendszert szeretnénk egy kicsit árnyalni, és azt mondani, hogy igenis mérhető, és objektív paraméterek alapján nem központból, Budapestről, hanem a saját munkahelyi vezetője által tudjuk a teljesítményét megítélni ennek az orvosnak. Ugyanis az egy jogos igény a betegek részéről, hogy aki paraszolvenciáért hajlandó volt dolgozni, az a megfelelően magas orvosi fizetésért is tegye meg ugyanezt. Az Orvosi Kamarával úgy váltunk el, hogy ebben ugyan teljes egyetértés nem lesz, de mind a ketten méltányoljuk egymás szempontjait.
A Covid-válság kezelésébe megint belementünk többször. Kérem szépen, nem ugyanaz a vetítési alap, sőt én most itt őszinte leszek, úgy, ahogy mi beszámoltuk a Covid-halottakat, én azzal nem értettem egyet. Én igazságügyi orvosszakértőnek készültem, és a halál beállta és az alapbetegség közötti közvetlen ok-okozati összefüggést így szakmám miatt is egy fontos dolognak tartom. Mi egy olyan nagyon őszinte, sőt talán túlságosan is megengedő Covid-statisztikát alkalmaztunk, amelynek mind a bemeneti, mind a kimeneti oldala a legszélesebbre volt nyitva, pont azért, hogy ne legyünk adathamisítással vádolhatók.
Bemeneti oldalon elfogadtuk azt, aki PCR-ral volt igazolva, aki antigéngyorsteszttel volt igazolva, sőt aki csak a klinikai tünetek alapján lett Covid-diagnózissal ellátva, tehát még teszt sem készült róla, csak egyértelmű volt a röntgenkép, és kapott egy Covid-diagnózist. Kimeneti oldalon pedig Covid-halottként számoltuk azokat, akiknek közvetlenül a tüdőgyulladás okozta a halálát, Németországban és Szlovákiában csak őket számolták Covid-halottnak; Covid-halottként tartottuk nyilván azokat, akiknek volt valamilyen súlyos alapbetegsége, és a Covid közvetett módon, állapotsúlyosbító tényezőként járult hozzá a halál beálltához; és Covid-halottnak számoltuk el azokat is, akik kvázi egy balesetben traumatológiai okból elhunytak (Dr. Lukács László György: Statisztikai megoszlás?), de mellékleletként Covid-pozitivitást találtunk. Tehát mind a bemeneti, mind a kimeneti oldalon a lehető legmegengedőbb volt a statisztika, hogy még véletlenül se lehessen minket adatkozmetikázással vádolni.
És itt újra elmondom, hogy amit érdemes megnézni, azok az Eurostat által közreadott (Nacsa Lőrinc: Így van!), sztenderdizált többlethalálozási adatok. (Nacsa Lőrinc: Így van!) Almát az almával hasonlítsunk össze, ez az összes metodikai problémát az uniós országok között kisimítja, és azt kell mondjam, hogy Magyarország az első harmadában van az Európai Uniónak, a V4-es országokat pedig messze megelőzzük, Bulgáriáról és a balti államokról már nem is beszélve.
Az egységes szoftver. Az egységes szoftver többedjére jön vissza. Itt is elmondom, hogy kétlépcsős a folyamat, tehát nem oktrojáljuk rá mindenkire azonnal azt a szoftvert, amit egyébként az EESZT keretében már lefejlesztettünk, a forráskód a miénk, tehát az állami ellátórendszerben, az EESZT-ben rendelkezésre áll, és ingyenesen fogjuk biztosítani azoknak a háziorvosoknak, akik váltani szeretnének. Az EESZT, képviselő úr, 5-ös kategóriájú GDPR-minősítéssel rendelkezik. (Nacsa Lőrinc: Így van!) 2017 óta nem volt olyan, hogy betegadat, érzékeny adat az EESZT-rendszerből kikerülhetett volna, sőt az uniós elektronikus szolgáltatási tér mintájául szolgál, magyar szakértők vannak a fejlesztői csapatban, az uniós Covid-igazolvány és az uniós Covid-app egy az egyben az EESZT fejlesztését vette át. Csak mondom, hogy ilyen a magyar szoftverrendszer, ezért bízunk benne.
Az ügyelet átszervezésével kapcsolatban, hogy is mondjam, szakmai érvek nem hangzottak el képviselő úr részéről, azt viszont hadd mondjam el, hogy kiknek a véleményét meg hogyan vettük figyelembe. EFOP-1.8.0-projektben svájci-magyar együttműködésben és egyéb uniós projektekben foglalkoztunk ezzel. De ha már az Orvosi Kamarára olyan sokszor hivatkoznak, a „Kincses Gyula asztalfiókja” blogot ajánlom képviselő úr figyelmébe, az Orvosi Kamara elnöke 2018-ban szinte szóról szóra leírta azt, hogy ő hogyan szervezné át az alapellátási ügyeletet Magyarországon, és mit ad isten, ez szinte teljes egészében a Hajdú-Bihar megyei pilot átfedésével egyenértékű. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)