DR. KOMÁROMI ZOLTÁN (DK): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Én Szabó képviselőtársammal ellentétben nem örülök annak, hogy Takács államtitkár úr elment, mert nagyon sok olyan szakmai kérdés is fölmerült, amiben kíváncsi lettem volna a válaszára. Bár Rétvári miniszterhelyettesnek mindig le van írva a válasza, de nem biztos, hogy ezekre a kérdésekre ezek megfelelnek.

A számok. 2010-ben 156 tartósan üres háziorvosi praxis volt, most 686. Ebből a 686-ból egy csomó olyan van, ami tulajdonképpen akár mostani hatáskörrel, de az önkormányzatokkal együttműködve biztosan megoldható lenne. Úgy gondolom, hogy az egész rendszerbe belenyúlni annyira kockázatos, merthogy a háziorvosok fele gyakorlatilag 60 éven fölül van, 1800 háziorvos pedig 70 éven felüli.

(Folytatás 42/3-ban!)

2022-2026. országgyűlési ciklus Budapest, 2022. november 23. szerda 42/3. szám

Országgyűlési Napló

Megszokott környezetükben eldolgoznak addig, míg erővel bírják, minél kisebb településen dolgoznak, annál biztosabb ez a dolog, de ha ügyeletre kényszerítik, ha újra kell neki szerződni  és tulajdonképpen itt a praxisjognak ez a fajta szabályozása egyszerűen érthetetlen a számomra. De nemcsak számomra, az orvosi kamara háziorvosi szekciójának is. Ha el kell menni vagy el akar menni nyugdíjba egy háziorvos, és megtalálja az utódját, akkor miért egy országos főhatóságnak kell abba a praxisba kinevezni valakit, második lépésben az önkormányzattal kooperálnak, és harmadik lépésben van meg a joga a háziorvosnak, hogy végre nyugdíjba menjen? Aki ezt a dolgot nem érzi át, az nem is érti, hogy ezek a háziorvosok, idős kollégáim, gyakorlatilag tényleg a nemzet ajándékának tekintették a praxisjogot. A fiatalabb generáció pedig megvette, kifizette. Ha valami oknál fogva el kell mennie nyugdíjba vagy betegség miatt abba kell hagynia a munkáját, akkor tulajdonképpen, ha megtalálja a megoldást, és az a megoldás jogszabálynak nincs ellene, akkor én nagyon úgy gondolom, hogy hagyni kellene ezt így.

A praxisoknál már jeleztem az előző felszólalásomban, hogy ez az 1200-as szám szakszerűtlen. Tehát inkább azt kellene megnézni, hogy az 1200 fős körzet mögött mennyi pontszám van. Tehát ez nem egy mechanikus folyamat, hogy ott van ennyi praxis, ennyi van betöltve, összeadom, és akkor ki fog jönni ott egy szám. Úgy gondolom, hogy itt inkább járási szinten lehetne jó döntéseket hozni. Takács államtitkár úr jelezte is, hogy a járásokra szervezik ezt a dolgot, csak nincs benne a törvényben. Tehát én úgy gondolom, hogy törvényi garanciák kellenek ahhoz, hogy végül is milyen kormányrendeletek és milyen miniszteri rendeletek lesznek, mert az alapellátási törvénynél ugyanezt éreztük  én akkor még gyakorló háziorvosként , szóvá tettük nagyon sok helyen, hogy mikor lesznek végrehajtási rendeletek.

(2.00)

Majdnem három év telt el, mire az első kijött, és addig tulajdonképpen nem volt ez a dolog rendbe téve. Most itt egy ekkora felfordulásnál szerintem még több probléma lehet.

Nem látom sehol annak a csíráit  ugyanis ez egy politikai döntés, azt igényel , hogy Magyarországon valahogy úgy alakult ki, hogy egy praxis egyenlő egy orvos meg egy ápoló, meg egy rendelő, pont. Mindenhol, ahol a háziorvosi rendszert jól működtetik és használják, tehát arra használják, amire való, Hollandia, Írország, Egyesült Királyság, mondhatnám tovább, ott általában a háziorvos mellett három, van, ahol négy asszisztens is dolgozik. Ezzel egyébként az ellátott lakosságszám is növelhető, csak ehhez mind a háziorvosnak, mind pedig az ápolóknak adni kell kompetenciabővítést, anélkül nem megy.

Tehát hogy egy háziorvos ma Magyarországon ne tudjon beutalni egy beteget egy csontsűrűség-vizsgálatra, mert nem jogosult rá, hogy ne tudjon beutalni egyértelmű panaszok miatt egy hasi CT-vizsgálatra egy beteget, vagy egy gerinc-CT-vizsgálatra egy beteget…  egyébként amit Takács államtitkár úr mondott egy kicsit kioktatóan, hogy az „Egészséges Budapestért” programban a főváros azt kérte, hogy CT- és MRI-vizsgálatokra költsék el azt a pénzt, amit kialkudtak végül is, és hogy ez nem jött be, mert nem tudták felhasználni. Azért nem tudják felhasználni, mert hiába van az államtitkár úr által idézett rendelet, hogy daganatos megbetegedések gyanúja esetén két héten belül diagnózisnak kell lenni, hogyha egy gyomor-, bélpanaszokkal rendelkező beteget a gasztroenterológushoz nem tudok elküldeni két hét alatt, mert 2-2,5 hónap a várakozási idő. Ő persze egy héten belül megcsináltatja a hasi CT-t. Hiába írja rá a háziorvos, hogy daganat gyanúja, ez senkit nem hat meg. De mondhatnék erre példát nőgyógyászatból, mondhatnék példát pajzsmirigydaganatból, vesedaganatból, prosztatadaganatból, hólyagrákból. Ezeket a betegeket veszítjük el, mert későn lesz diagnosztizálva, és kisebb az esélye, hogy meg lehet gyógyítani, vagy ha meg lehet gyógyítani, sokkal többe kerül, és sokkal rosszabb életminőséget tudunk a számára biztosítani.

Hogy ezt miért mondom? A háziorvosok önállóan dolgoznak. A kollegiális vezetők rendszerétől várta a kormány, hogy majd ez megoldja ezt a helyzetet, de látszik, hogy a kollegiális vezetők nem tudták ezt a rendszert szakmailag koordinálni, működését rendbe tenni. A szakfelügyeletet kellene visszaállítani, mert a szakfelügyelet azzal foglalkozna, hogy minőségbiztosítás, a panaszügyek rendezése, a vitás ügyek elrendezése. A kollegiális vezetőnek az lenne például a dolga, hogy ha tényleg létrejönne ez a járási szint, hogy például az ügyeletet ott szervezni, a helyettesítéseket, továbbképzéseket.

Bér  miért nincsenek fiatal háziorvosok? Hát, azért nincsenek, mert az orvosi fizetéseket és ezzel párhuzamosan a háziorvosok bértámogatását úgy csinálták meg, hogy csak 40 év fölött érdemes orvosnak és háziorvosnak lenni. Ha valaki elvégzi az egyetemet, és megcsinálja a háziorvostani szakvizsgáját, akkor mondjuk, 3-4 éve végzett. Ő kap jövőre, tehát januártól nettó 274 ezer forint bértámogatást. Ha ugyanezt a praxist ellátom én a 43 éves élettörténetemmel, akkor én ezért 1 millió 532 ezer forintot kapok.

Olyan aránytalan, hogy a fiatalok egy-egy napra elmennek helyettesíteni jó pénzért, amikor kell, vagy egy hétre, amikor nyáron valaki szabadságra akar menni, de nem vállalja fel folyamatosan annak a populációnak az egészségének a megtartását. Nem vállalja fel, hogy ott preventív tevékenységet végez, mert ennyi a különbség, több mint egymillió forint a különbség. Ezt nagyon gyorsan kellene korrigálni, mert  tegnapi telefonbeszélgetés  hétfőn 19 szakorvosjelölt tett vizsgát, és a vizsgabizottságban levő háziorvos kolléga mind a 19-et megkérdezte, hogy na most mi lesz a papírral a birtokában, és senki nem mondta azt, hogy megvan a helye, hogy hova fog menni dolgozni. Külföldöt mondtak, helyettesítést mondtak, más területre mentek, jó lesz ez a szakvizsga még valamire. De azt hiszem, hogy 140 orvost tudnánk képezni évente háziorvos szakorvosnak, és a töredéke jelentkezik. Ennek meg kellene teremteni a szakmai presztízsét, de nem most, már tíz éve meg kellett volna csinálni.

De ha már hozzányúlunk a rendszerhez, akkor ne ilyen adminisztratív módon toljuk ide-oda a dolgokat, hogy ez az ügyelet, meg a körzethatárok, hanem tényleg akkor ennek a szakmának ugyanazt a becsületét kellene visszaadni. Kétszer volt jó passzban Magyarország: ’91-ben, amikor a háziorvosi rendszert ’91-ben, ’92-ben megteremtették, és egyébként nagyon nagy reményeket fűzött ehhez a szakma, és látszott is, hogy jobban betöltötték a háziorvosi praxisokat, több fiatal jött be a rendszerbe, amikor a praxisjog jogintézményét hozták létre. De most is valami ilyesmit kéne csinálni, mert ennyi idős orvossal nem fogjuk tudni. A városokban nagyon könnyű helyzet van, mert egy rendelőből a négy orvosból elmegy egy nyugdíjba, vagy ne adj’ isten, megbetegszik, a három tovább tudja vinni azt a körzetet. De ahol egy praxishoz nyolc falu tartozik, ott óriási gondok lesznek.

Járások. Én kigyűjtöttem a betöltetlen praxisoknál, hogy milyen járások vannak, és szörnyű számok jöttek ki. Ez egyébként az ügyeletszervezésben óriási problémákat fog jelezni. Hegyháti járás: 12 orvosból 3 hiányzik. Nyolc orvos nem tudja megoldani, hogy kétszer, háromszor ügyel egy héten, és megoldja az ügyeletet. Aztán Pécsvárad: 9-ből 2 hiányzik; Gönc: 12-ből 4 hiányzik; Cigánd: 12-ből 5, de Salgótarján is problémás. Az ügyeleti pontok kijelölését itt a szakmával kellene szerintem elsősorban megcsinálni, és ennek valamilyen törvényes garanciát kéne szervezni, mert egyszerűen a kollégák ezt nem nagyon fogják tudni. Kovács Józsefet megkérdezem majd, ha visszajön valamikor.

Viszont szoftver: nincs szükség törvényben rögzíteni, hogy új szoftver kell, gyakorlatilag nincs semmi módon fixálva, hogy milyen adatbiztonsággal lehet a régi adatokat konvertálni. Én 25 évet voltam egy praxisban, 200 ezer fölött van a laborleletek száma, a digitalizált laborleletek lekérdezhetően, és 190 ezer a digitalizált lelet. Ha ezekből elveszik valamennyi, akkor tulajdonképpen hiába dolgozott az orvos.

Még egyvalami: ma minden háziorvosi praxisban, nincs kivétel, mindegyikben olyan szoftvert használnak, amely akkreditált a NEAK-adatszolgáltatásra, és egyébként nem kapna finanszírozást, és ezeket kellene tovább vinni. Gondolják végig, az ápoló kezeli a számítógépet. Ha megszokott egy programot, ami egyébként megfelel az elvárásoknak, és majd a fejlesztő fejlessze úgy, hogy megfeleljen az új eljárásoknak is, akkor az ápoló tudja kezelni tovább a programot. Ha lecseréljük a programot, lehet, hogy az ápolónő fogja azt mondani, hogy köszönöm szépen, én újat nem fogok megtanulni. A körzeti ápolóknak is az átlagéletkora, akárcsak a háziorvosoké, 60 év. Tehát ezt be kéne kalkulálni.

Még a vizitdíjról egy másfél percet. Azt állítottam, és azt állította a szakma, és most már azt állítják még az akkori ellenzők is, hogy a háziorvosi praxisok bevétele 40 százalékkal nőtt, és ott maradt a vizitdíj a háziorvosi praxisban.

(2.10)

Tehát valóban a háziorvosi praxisok működőképességét javította. Az én saját statisztikám azon év és az előző év összehasonlításából: én 20 százalékkal több pácienst láttam abban az évben, a forgalmam pedig 20 százalékkal csökkent. Tehát sokkal több beteg jött a rendelőbe, mert nem kellett annyit várni, sokkal több mindent tudtam csinálni. Ez alkalmas volt egyébként egy betegforgalom-nivellálásra is. Az, hogy a Fidesz ennek nekiugrott és csinált belőle egy populista népszavazást, lehet, hogy politikailag egy jó trükk volt, de igazából nem tett jót a háziorvosi rendszernek. Ezt nem kellene pejoratív módon szóvá tenni, mert az akkor a háziorvosi rendszer forrásának egy minőségi ugrását jelentette. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokból.)