DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik): Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Rendkívül szórakoztató volt, képviselő asszony, amit előadott, hát, bármit fel tudott volna olvasni. Lehet, hogy egyébként ezek a címek pont ezeknek a sajtóorgánumoknak a helyreigazítási perében az elbukott perek közleményének első traktusai voltak, hogy mit mondtak, fölolvassák ezt az egyébként meghökkentő címadást, amiből nagyjából lehet tudni, hogy ki honnan csinálta. Tehát a mai címadásokból már lehet tudni, hogy ki ki felé húz, és a meghökkentő címek utalnak rá.

Képviselő Asszony! Ne higgyen el mindent, amit a médiában írnak! Én sem szoktam. (Dr. Selmeczi Gabriella közbeszól.) Sokszor az ember csak a megkérdőjelezhető sajtótermékeknek a címeit olvassa, azt hinné, hogy a világ megbolondult, és a feje tetejére állt. Ne higgyen ezeknek a dolgoknak, de itt van Komáromi képviselőtársunk, majd megválaszolja. (Dr. Selmeczi Gabriella: A 168 Órából is idéztem!)

Viszont az még mindig nem fér a fejembe, hogy önöknek hogy lett olyan fontos az, hogy mi ezen a tájékoztatón nem vettünk részt. Ez számomra, hogy önök itt beleragadnak hosszú-hosszú órákra, hogy ezen nem voltunk ott…  ezt azért nem értem, meg az utólagos magyarázatot, hogy micsoda tótumfaktumok voltak ott, és ezért kellett volna ott lenni, mert önök ezt a levélben nem írták meg.

A levél háromsoros volt, abból az utolsó sor két szóból állt összesen. És csak annyit kellett volna odabiggyeszteni, hogy egyébként Pintér Sándor esetleg személyesen ott lesz, és mint belügyér és az egészségügyi szakma szakavatott valakije amúgy meghív maga mellé szakértőket, és legyenek szívesek eljönni, mert itt lesznek ezek a személyek. De önök nem tették! Elfért volna még, mert pont annyi hely van abban a sorban, hogy nyugodtan odaírhatták volna, és akkor talán ott lettünk volna. (Rétvári Bence: Talán, talán!) De nem értem, hogy miért hiányoztunk mi onnan.

Államtitkár Úr! Azt viszont én sem értem, hogy amikor Pintér Sándort elhívják egy bizottságba egyeztetni egy nagyon világos dologról, a határvadászokról, ami egyébként történetesen pont hozzá tartozik, ő nem jön el, önt küldi, aki meg az egészségügyhöz ért a jelek szerint. Pedig oda pont aztán az kellene, hogy eljön oda Pintér Sándor, és kivágja a rezet, hogy arról van szó, hogy a határvadászok ennyien vannak, ennyien vannak. (Rétvári Bence: Elmondtuk, nem?) De mi Pintér Sándort vártuk oda. (Rétvári Bence: Egyszer hív és nem mész el? Mindig várod, de nem mész el?)

És tudja, hányszor volt ön  és itt volt Selmeczi Gabriella is  azokon az üléseken, amikor vártuk Kásler Miklóst, vártunk mindenki mást, hogy jöjjön, és az egészségügyi veszélyhelyzetben tájékoztatást adjanak…  nem jött senki, de ha eljött miniszter úr, akkor tudják, mi volt? Elővette a laptopját és felolvasott teljesen irreleváns dolgokat. Ez volt a tájékoztatás. (Rétvári Bence: Nem irreleváns!)

Ezek után, ne haragudjanak, én önöktől tájékoztatást milyen módon várhatok? Én legalább önálló gondolatokat olvasok fel (Rétvári Bence: A laptopodból!), nem úgy, mint egyébként egy 70 éves onkológus professzor, akinek mégiscsak az lenne a szakmája, és értenie kellene az egészségügy csínját-bínját. (Rétvári Bence: Óvatosan! Óvatosan!)

Nem kell Kásler Miklóssal óvatosan bánni, mert Kásler Miklós eredményeit tökéletesen mutatta, hogy a legutolsó kormányalakításnál vele nem számoltak. Önnel számoltak, ez talán jó hír, de Kásler Miklóssal nem számoltak. (Dr. Vadai Ágnes: Oda kell egy janicsár, az az igazság!)

Hadd tegyem hozzá: megy a vita a fizetős egészségügyről. Államtitkár úr, felejtsék már el ezt a gondolatot, hogy Magyarországon nincs fizetős egészségügy! Aki az egészségügybe beteszi a lábát, így vagy úgy, fizet. Én állami fogorvoshoz járok a saját körzetem szerint. És úgy kezdődik a fogorvosnál a fogtömés, hogy ugye, Laci, azért, hogy jól nézzen ki, az egyébként nem nagy minőségű, mondjuk úgy, hogy közepes minőségű tömésért 5 ezer forintot kell neki fizetni. Ez az állami egészségügyben a fogtömésem.

El sem tudom képzelni, hogy egyébként a körülbelül háromévente kilazuló tömésem helyére mit tennének be ingyen. És ez az állami ellátás! És 5 ezer forintra nincs pénze az államnak, hogy finanszírozzon nekünk egy kompozit világos színű tömést! Zsebbe kell nyúlni.

De még rosszabbat mondok! Elmegyek a debreceni klinikához, és nekem ott olyan parkolási díjakat kell fizetni, hogy ahhoz képest a Margitsziget olcsó! Ezeken a klinikákon, ezeknél a megyei kórházaknál úgy szedik a vámot, hogy oda leparkol valaki, és félóránként ezervalahányszáz forintot kellett legutoljára fizetni, félóránként emelkedő díjjal például a szolnoki megyei kórháznál. És nem lehet megközelíteni máshogy! Hogy menjen oda az ember? Hogy parkoljon egyáltalán a környékén? Ilyen parkolódíjakat nagyobbrészt egyébként az egészségügyi intézmények vezetnek be, akár a saját területükön. Ez is a fizetős egészségügy.

És ugye, ki felelős azért, és ezt én is fel fogom olvasni, hogy mit állít az állami egészségügyről. Ezt nem innen tudom, hogy a napi.hu, ami egyébként nagy bajban van, most állt fel, a szerkesztőség már sehol…  de szóval, a napi.hu írta, és én személyesen tapasztaltam, meg már engem is felhívtak, hogy az állami MVM rezsiszámláján fizetteti Mészáros Lőrinc biztosítójának a csekket az ember, mert ugyanis egyre többen szembesülhetnek azzal, hogy az állami gáz- és áramszolgáltató Magyar Villamos Művek megbízottja keresi őket telefonon, és az állami egészségügy ellátásával kapcsolatos elégedetlenségre hivatkozva egészségbiztosítást ajánlgat.

Engem is felhívtak. És elmondta nekem a kis operátor hölgy, hogy az MVM-től hív, és olyan szörnyű a magyar egészségügy, hogy hadd ajánlja ennek a CIG Pannónia cégnek a biztosítási termékét, hogy fizessem a magánegészségügyi ellátásért az egészségügyi biztosításomat. Ezt akarták az MVM állami cégnek az ügyfélközpontjából… (Rétvári Bence: A laptopból olvasod fel, mint Kásler Miklós!) Így van, de legalább én értelmes dolgokat olvasok föl, nem úgy, mint ő, és kérdésre is tudunk válaszolni.

És ha már erről beszélünk, hogy ki milyen fizetős egészségügyet csinál: ezen a vitán egy évtizede túl kellett volna jutni, hogy vane vagy nincs az egészségügyben fizetés. Mindannyian tudjuk, ahogy egyébként annak idején a nagyon méltányosan és jól megszüntetett hálapénzt kivezették. Az volt az egyik vámszedője ennek a dolognak, utána most jönnek az egyéb rejtett költségek.

Az állami egészségügy mellett szinte mindenki kénytelen fizetni az egészségért. De szerintem nincs itt közöttünk olyan, aki ha kell, akkor ne fizetne azért, hogy jobban legyen vagy a hozzátartozója jobban legyen. Az embereknek nem azzal van gondjuk, hogy az egészségükre költeni kell, mert szeretnének rá költeni. Ezért fizetnek járulékokat, ezért fizetnek adókat, és én abban is hiszek, hogy az emberek egy része, ha azt mondják nekik, hogy van kiegészítő biztosítás, szolgáltatást úgy szeretne igénybe venni.

De ehhez egy társadalmi konszenzus kell, először egy vitát kellene lefolytatni, és már évtizedek óta rágja a szakma és józan hangú szakmai emberek az önök padsoraiból is, az önök egyébként fideszes háttéremberei is, és nem azért, mert pénzt akarnak vele keresni, hanem tudják, hogy forrást kell teremteni valahogy az egészségügyben. És lehet úgy is forrást teremteni, hogy ebből az állam részesül, és az állami egészségügy jár jól. Csak ezt a vitát senki nem meri megnyitni, mert az önök miniszterelnöke azt mondta, hogy az egészség nem üzlet. Ehelyett az ő veje vérplazmát szed, árusít, és a legújabb hírek szerint Szaúd-Arábiában bizniszel vele! Sőt, az önökhöz közeli gazdasági emberek pontosan látták, hogy mi lett az állami egészségüggyel, és sorra nyitották a magánklinikákat.

Emlékszem arra a fiaskóra, talán 2015-16-ban volt, hogy a komplett egészségügyi állami vezetés ott volt a Duna-part mentén lévő privát kórház megnyitóján. Most is ott áll valahol lentebb a Boráros tértől az az épület, és mindenki ott volt, és őszintén mondom, egy jó minőségű, jó hozzáadott értékű és a magyar ellátásban magas színvonalat képviselő helyen ott lehetnének.

Csak tudják, ez az önök olvasatában pont üti azt, amit a miniszterelnök mondott. Mert az volt egyébként annak idején egy hazugság, és egy hazugságra volt felépítve, a magyar emberek nagy részét azzal próbálják még mindig meggyőzni, hogy mindent ingyen lehet szerezni. Az államnak elő kell tudni teremteni egy jó egészségügyet, tudni kell jól forrást bevonni akár az emberektől, és egy jó, robusztus egészségügyi ellátórendszert kell tudni belőle építeni.

(05.00)

Ez lenne az igazi küldetése a XXI. századnak. És Magyarországon ezt méretgazdaságosan is meg lehetne csinálni. Ezt 9 millió emberrel, 10 millió emberrel, attól függően, hogy mennyi igényjogosultat nézünk, meg kell tudni csinálni, és meg lehet csinálni. Pont az a méretgazdaság Magyarország, hogy ezt jól meg lehet csinálni. Sőt, azt mondom, hogy a V4-gyel együtt a leggazdaságosabban lehetne megcsinálni, és még konszenzust is lehet emellé teremteni, csak ezzel ideje lenne foglalkozni.

Ami még szerintem említésre méltó, és ezt talán érdemes tisztázni, az ápolási ágyak átadása, tehát a krónikus ágyak átadására Takács államtitkár úr azt mondta, hogy valami 2800 ágyat kívánnak legelőször átadni, ha jól emlékszem, és ebben megerősítést kérek. (Rétvári Bence bólint.) Ugye, ez a pilotprogramnak  akkor ez a Borsod megyei ágyakat jelentené első körben, tehát a meglévő huszonjópárezer ágynak a nagyjából 10 százalékán menne.

Hol tart abban a kormány, hogy mindezek mellé, mert ehhez komplementer, az otthoni szakápolás fejlesztése? Ugyanis évek óta a költségvetéshez mindig benyújtottuk azt a módosító javaslatot, ami egy 30 százalékos bérnövekedést eredményezne, ez 770 millió forint az otthoni szakápolásra, és 192 millió forint az otthoni hospice-ellátásra. Tehát hogy a kormány hogyan áll ezzel, mert a szakma egyöntetű véleménye, hogy a beteg ágya a saját otthonában van. Tehát akit lehet, nem kórházban, hanem a saját otthonában kell otthoni szakápolással ellátni. És ha van kiegészítő lehetőség az ápolásnak és akár a krónikus ápolásnak vagy a szakápolásnak való átadással, akkor így lehet, és ezt a kapacitást lehet építeni.

Ebben egyébként, hozzáteszem, magánvállalkozások vesznek részt, és egészítik ki az állam tevékenységét, nagyon sok kis cég van, amelyek otthoni szakápolást rendkívül lelkesen és nagyon magas színvonalon és egyre kevésbé rentábilisan csinálnak, de hát ők ilyen becsületbeli emberek, és dolgoznak.

És ha itt korrupciós dolgokról beszéltünk: azt érdemes lenne tisztázni, mert az iparági elmondások szerint a NOLD Kft., ami egy nonprofit kft., ez a Nemzeti Labordiagnosztikai Kft. lesz, ami az állami labordiagnosztikáért lesz felelős. Állítólag feltűnt a környékén egy Harmat Sándor nevezetű úriember, aki a Diagon-ügyből önöknek ismert lehet. Őróla még a Pesti Srácok is azt írta, hogy ipari kém, orosz. Aztán vagy igaz, vagy nem, most majd én is mehetek Selmeczi Gabriella után a következő pesti központi kerületi bírósági meghallgatásra. De hogy az a helyzet, és ezt mondták az iparági források, hogy hozzá irányítottak mindenkit reagensügyben, akik szeretnének részt venni a NOLD Kft. jövőbeni üzleteiben, ami, úgy tűnik, és érdemes lenne tudni, mikor írnak ki például a diagnosztikai logisztikai tevékenységre és az ehhez tartozó szoftverekre közbeszerzést, merthogy ennek január 1-jétől nagyjából el kellene indulni, és arra meg kellene egy közbeszerzés.

És nyugtassanak meg minket, hogy Harmat Sándornak köze nem lesz ehhez a bizniszhez, mert ahová ő betette a lábát, ott szerintem államtitkár még nem maradt a székében. Tehát Zombor Gábor, akit én kifejezetten kedvelek  így utólag, hogy már nincs itt, ezt nyugodtan elmondhatom, talán senki nem feszít keresztre , nem hiszem, hogy emiatt ütötte meg bármiben is a bokáját, vagy nem tudom, mi volt a távozásának az oka, de azért nem volt jó jel akkoriban, ha ilyen emberek mozogtak a tárca körül, és hiába üzenték meg nekik, hogy ne hivatkozzanak rájuk.

Szóval, tisztelt államtitkár úr, én ezt az egyeztetős berögződésüket még most sem értem különösen, úgyhogy ez egy tájékoztatás lett volna. Tehát nyugodtan ezeket ránk húzhatják. Az ingyenes és a fizetős egészségügynek ettől a régi beragadásától azért távolodjunk el, mert ez lehet, hogy jól hangzik politikai lózungként, de ezt az idő kezdi meghaladni, és az emberek ott tartanak, hogy az államnak  és ezt hangsúlyozom  adnának még több pénzt is, hogy tisztességes állami egészségügyet csináljon, hogy jobb és valóban XXI. századi egészségügyet csináljon.

Úgyhogy én javaslom önöknek, egyszer jöjjenek ki ebből a várból, ebből a védállásukból, higgyék el, a szakma és az emberek nagy többsége azt az álláspontot osztaná, hogy szeretne az egészségére sokkal többet költeni, és szívesen odaadná az államnak, szívesen odaadná arra, hogy erős és robusztus állami egészségügyünk legyen. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokból.)