VARJU LÁSZLÓ (DK): Elnök úr, köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Hosszú órák óta zajlik ennek a törvénynek a vitája, amely jól mutatja, önmagában a vita, hogy mennyire ellentmondásos az, amit a kormány lényegében egy fontos lépésként elkövetett itt ezzel az előterjesztéssel. Ezt az ellentmondásosságot szeretném bemutatni önnek, tisztelt államtitkár úr és kormánypárti képviselők, hogy tulajdonképpen több szempontból is megközelítve, mi az, ami miatt ebbe a helyzetbe kerültek önök.

Az előző napirendnél, amely a zárszámadásról szólt még a tegnapi napon, hiszen ez a vita egész éjszakán át folyt, ami most előterjesztés előttünk van, de ezt megelőzően a zárszámadásban már volt módom kifejteni, hogy az egészségügy területén folytatódott a többéves tendencia, amely szerint a kormány burkolt célja a lakosság egy részének a magánegészségügybe terelése. Tehát olyan pénzügyi viszonyokat és körülményeket teremtenek, teremtettek már az elmúlt időszakban is, amely erre utal.

2020-hoz képest mindössze 0,4 százalékkal növelték a kiadásokat, miközben az infláció 5,1 százalék volt; 2021-ről beszélünk, és ezt követi az idei év. A helyzetet rontja még, hogy Magyarországon az egészségügyi kiadások csak 69 százaléka származik állami forrásból, ami 4 százalékponttal alacsonyabb, mint az Európai Unió és 8 százalékponttal alacsonyabb a többi visegrádi ország átlagánál. Ez ugyanis lényegében azt jelenti, hogy az, amit az állami rendszer nem fedez, azt a családoknak magánzsebből kell kifizetni, és ez az, ami helyzetből következik, hogy önök mit tesznek azért, hogy európai egészségügyi szolgáltatást lehessen Magyarországon igénybe venni.

Sajnos az elmúlt évek alatt volt még egy nagyon nagy tapasztalat, hogy az egészségügyi rendszer, amelyért önök most már több mint évtizede felelősök, hogy hogyan és miként szolgálják a magyar embereket, annak volt egy óriási, nem tesztje, hanem bírálata, azt gondolom, amelyet nemcsak a magyar emberek olvasatában láthattak és hallhattak önök is, de a nemzetközi oldalról Magyarország egészségügyi országprofiljában is szerepel.

(7.30)

Idézem, tisztelt államtitkár úr: „2020-ban a Covid közel 10 ezer halálesetet okozott Magyarországon, az összes haláleset 7 százalékát. 2021 júniusának végére ez a szám megháromszorozódott.”  és én hozzáteszem, mára megötszöröződött. Tehát az önök által üzemeltetett, működtetett és az önök felelősségében meglévő egészségügyben egy ilyen helyzet alakult ki: 30 ezer halmozott halálesetre emelkedett, az egymillió lakosra vetítve több mint 3 ezer halálesetnek felel meg. Ez a legmagasabb érték az Európai Unióban. Ez az önök teljesítménye, tisztelt államtitkár úr, és ha ez nem lenne elég, akkor még akár más területekről is tudok példákat hozni, amelyek nemcsak a mai időszakra, nemcsak a közvetlen napokra igazak, hanem az elmúlt évekből származnak.

Az egészségügyben dolgozók tudják, hogy azért haltak meg ennyien a koronavírus-járványban, mert a tíz év alatt a Fidesz gyakorlatilag tönkretette az egészségügyet. Ez az egészségügyi dolgozók véleménye, tisztelt államtitkár úr. Önök pontosan jól tudják, hiszen ha másból nem, akkor az ellenzéki politikusok és a szakemberek számtalan alkalommal felhívták az önök figyelmét arra, hogy a háziorvosi praxisok betöltetlensége milyen arányú, milyen hatalmas, és ennek érdekében miért nem tesznek valamit. Nem oly régen arról is írtak, hogy az Uzsokiban hosszú időn keresztül nem működött a mellrákszűrés alkatrészhiány miatt, tisztelt államtitkár úr. Tehát egy nagyon egyszerű, megoldható problémát nem voltak képesek ebben a rendszerben kezelni.

Magyarországon sújtja a legtöbb embert az a koronavírus-járvány miatt, hogy orvosi vizsgálatokat, műtéteket halasztottak el. Mi történt az azóta eltelt időszakban? A felsorolódott és a felgyülemlett elmulasztott eljárásokat és gyógyításokat, műtéteket önök rendkívüli módon lassan oldották meg, és ezt nem tudták megszervezni. És sorolhatnám tovább egyébként ebből a szempontból, az elmúlt időszak tapasztalataként nyugodtan lehet azt mondani, hogy önök nem képesek, nem voltak képesek megszervezni Magyarországon európai színvonalú egészségügyi ellátást.

És akkor természetesen következik az is belőle, hogy ha azonnali megoldásra várunk  és hogy ne csak arról beszéljek, hogy milyen hibákat követtek el, és annak milyen következményei voltak , akkor azt mondom, hogy ha nagyon hosszú a sorban állás, akkor miért nem fogadják meg azt a javaslatot, ami arról szól, hogyha nem képesek finanszírozni, illetve egész pontosan nem tudják megszervezni, hogy az állami egészségügyben az ellátás biztosított legyen, akkor miért nem vállalják fel, hogy azok, akik meghatározott időnél hosszabb időn keresztül állnak sorba, azokat a magánegészségügy majd ellátja? De tudja, államtitkár úr, hogy ez egyértelműen abba az irányba mutat és bizonyítja, hogy önök az állami egészségügyben ezt képtelenek megszervezni. Ezzel együtt a magyar emberek élete a legfontosabb, és ha önök ezeket a szolgáltatásokat tartósan nem tudják biztosítani, akkor itt az ideje annak, hogy az azonnali segítségben igenis mindent vegyenek igénybe. Ezen tapasztalatok ismeretében mondhatnám, hogy elborzasztó az, hogy önök mindezek után csak ennyi következtetésre jutottak, mint ami ebben a törvénytervezetben van.

Itt a hozzászólásom második felében szeretném arra felhívni a figyelmet, hogy a kockázat még tovább növekszik azzal, hogy ha önök jót nem tudnak tenni, akkor tartózkodjanak attól, hogy rosszat is lépnek, és kockázatot okoznak olyan helyen is, ahol egyébként, mondhatnám azt, hogy működő szigetek vannak. Ilyen értelemben nekem az nem megnyugtató, ha önök szóban azt ígérik, hogy az egyébként működő szakrendelőket békén hagyják, hanem ennél sokkal több garanciára van szükség. Elvárom államtitkár úrtól azt, hogy egyértelműen jelentse ki, hogy azokat az önkormányzati fenntartásban működő szakrendelőket, amelyek ma jól és sikeresen működnek, ezeket a szakrendelőket békén hagyják.

Ezt mondom azért, mert időnként felbukkant önökben, és ezt tapasztalatból mondom, választókerületemben az újpesti kórházak önök által történt végleges megszüntetése után, egyébként hozzáteszem, a korábbi kormányok alatt felújításuk is elindult, majd egyébként azt soha üzembe önök nem helyezték, hiszen pedig erre lehetőségük lett volna, és ezzel hozzájárulhattak volna ahhoz, hogy egyébként egy kockázatos környezetben, az M0-s mentén legyen olyan sürgősségi ellátás, ami biztosítja azt, hogy ha haváriahelyzet van, akkor nemcsak az újpesti, rákospalotai embereket szolgálja, hanem egyébként baleseti helyzetben is nagyon sokat tud tenni. Nos, önök ezt elmulasztották, és ebből a tényből kiindulva nagyon kockázatosnak látom azt, hogy az újpesti szakrendelő ügyében tett nyilatkozatoknál, illetve ez irányú lépéseiknél biztosan kerüljék el azt, hogy ezt a szakrendelőt valamilyen módon megpróbálják állami fenntartásba venni.

Takács Péter egészségügyi államtitkár úr neve itt többször szóba került már, de ebben az évben volt az a nyáron, amikor egyébként elszólta magát arról, hogy a kormány saját hatáskörbe venné a szakrendelőket. Ezért is mondom azt, hogy az a lépés, amivel megteremtik ebben a törvényben annak a feltételeit, hogy minden ilyen ismerethez hozzáférve, akár az államosítás gondolatával foglalkozzanak…  akkor azt gondolom, hogy joggal vetem fel, hogy el a kezekkel az újpesti szakrendelőtől, és ne próbálkozzanak ezzel, és ezért említettem, hogy elvárom államtitkár úrtól mint a kormány képviselőjétől, hogy jelentse ki: az önkormányzati fenntartású szakrendelőket nem kívánják államosítani, már csak azért sem, mert az önkormányzatok felelős gazdái jelenleg ennek.

Én a több példából is, de ahogy említettem, a konkrét újpesti példából kiindulva látom azt, hogy évente több mint 300 millió forinttal segítik azt, hogy legyen meg annak a lehetősége, hogy megfelelő létszámmal a megfelelő orvosi területek ellátottak legyenek, és ott legyenek ehhez megfelelő szakemberek. De látom azt is, hogy gondoskodnak a fejlesztések vonatkozásában arról  egy hétemeletes épületet képzeljen maga elé államtitkár úr , hogy emeletről emeletre fokozatos felújítás zajlik, és a szolgáltatások bővítése történik. Gondos gazdája ennek az épületnek és biztos szolgáltatója a környékünknek, ahogy említettem, nemcsak Újpest, hanem Rákospalota vonatkozásában is. Ez megvalósult.

Ha arra gondolok, és az országot járva látom, hogy az önök által kierőszakolt és átvett szakrendelők egy része milyen helyzetben van ugyanúgy fél évtizeddel azután, hogy önök átvették, akkor elborzasztó a helyzet, és nagyon nem szeretném, hogyha ebbe az irányba mozdulnának el.

Összefoglalva tehát, a megszerzett ismeretek, tapasztalatok alapján, az önök eljárása alapján rendkívül kevésnek és kockázatosnak tartom az önök teljesítményét, és nagyon nem szeretném, és nagyon nem javaslom önöknek, hogy e tekintetben a működő egységeket is kockára tegyék.

(7.40)

Mivel ebben a kockázatok továbbra is fennállnak, ezért a Demokratikus Koalíció frakciója benyújtja a parlament elé a Magyar Orvosi Kamara által megfogalmazott módosító javaslatokat, amelyekben felhívja arra a figyelmet, hogy a tervezet veszélyezteti a betegek ellátásának a biztonságát és az orvosok, szakdolgozók megmaradását a közellátásban. A kormány azonban a szokásaihoz híven mindössze alig adott időt az orvosi kamarának is arra, hogy ezt a salátatörvényt ilyen értelemben véleményezze. A kamara természetesen megtette ezt az illetékes személyek felé, és ilyen módon a benyújtott törvényjavaslatban az államtitkárt, illetve a minisztériumot többször megkeresték. Ebben a levélben kérték a minisztériumot, hogy vegyék figyelembe a kamara javaslatait, de mivel láthatóan önök ezt nem igazolják vissza, éppen ezért szükséges az, hogy megtegyük.

A Demokratikus Koalíció szerint a Magyar Orvosi Kamara egyetértése nélkül veszélyes és ostoba döntés volna az Orbán-kormány részéről, hogy a 12 év alatt már tönkretett magyar egészségügyhöz így nyúljanak hozzá. Szakmai szempontok figyelembevétele nélkül ugyanis az átalakításnak álcázott rombolás, megszorítás folytatódik az egészségügyben. Ezért mi vállaljuk, hogy ezt módosító indítványként benyújtjuk a parlamentnek, és ahogy dr. Komáromi Zoltán képviselőtársam már hangsúlyozta, ennek megfelelően járunk el.

Kérem tisztelt államtitkár urat, hogy mindaz, amit hallott, legyen mértékadó az önök számára a politikai területet meghaladóan, hiszen magyar emberéletekről van szó, és ezek érdekében, azt hiszem, hogy önök óriási felelősséggel rendelkezve hozzák meg azokat a döntéseket, amelyeket mi is javaslunk, hiszen az egészségügy mindennél fontosabb. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)