FÜLÖP ATTILA belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszonyok és Urak! Három témában szeretnék röviden reflektálni, ami felmerült, bár a kérdésekre a választ itt a hosszúra nyúló vitában már államtitkár urak korábban is megadták, de ezt szeretném felerősíteni.

Az egyik a szakápolási célú fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményeknél az ápolási ágyak, röviden. Itt elhangzott már a vita során: alapvetően az, hogy az ápolási-gondozási tevékenységet nyújtó intézmények lehetőség szerint egy helyen legyenek, ennek nemzetközi példája, tapasztalata, rendszere van. Tehát ez nem egy új dolog ebből a szempontból.

Az, hogy ez miért jó, vagy ez pontosan mit fog jelenteni, ha valaki a törvényt részletesen elolvassa, akkor az egyértelmű, hogy ebben egy keretszabály van leírva. Nem konkrét intézmények, hanem annak a garanciális eleme, hogy amikor ez megtörténik, akkor egyébként hogyan kell eljárni. Ennek több összetevője van a törvényben, rögzítve van, hogy ennek mi a humánerőforrás-, tehát a személyi vonzata, ott milyen garanciális elemek vannak az ott dolgozóknak, a bérre vonatkozóan például. Benne van a vagyonjogi rendezés kérdése, benne van a finanszírozás kérdése, tehát az a keret van megadva, hogy ha megtörténik egy ilyen, akkor hogyan kell a törvény szerint eljárni.

Az, hogy hol és mikor történik meg, abban is egyértelmű a törvény, mert azt mondja ki, hogy ez majd a későbbiek során lesz egy rendeletben meghatározva.

A harmadik, ami fontos: minden részletszabály egyébként, ami az intézmény működtetésével kapcsolatos, az már most is ismert. A szociális területen van kormányrendelet-rendszer, amiben leírjuk, hogy mik azok a minimumfeltételek, amikkel működtetni kell bármilyen intézményt, egy idősotthont, egy fogyatékosotthont, egy gyermekotthont, bármit. Ebben a törvényben szerepel az, hogy szakápolási központ. Ez a szakápolási központ ma is létező terminológia, létező minimumfeltételekkel, ahogy ezt működtetni kell, tehát ebből a szempontból ez egy nyilvános és tudott része ennek a történetnek.

(9.20)

Ami a térítési díjakkal kapcsolatban elhangzott, vannak ma is nyilvános, bárki által elérhető papírok a kórházak oldalán is, hogy a napi térítési díjon felül egyébként az ápolási osztályoknál a különböző pluszszolgáltatásokért milyen különböző pluszdíjat kell fizetni. Ebből a szempontból ez természetesen egy vegyes halmaz minden kórház, illetve intézmény tekintetében. A szociális területen pedig vannak általános szabályok, ami a térítési díjra vonatkozik. Ebből a szempontból pedig ez egységes tud lenni, mert mindenhol hasonló a szabályrendszer, még akkor is, hogyha a különböző intézmények az intézményi döntési jogkört fenntartva, maguk fogják ezt meghatározni. De még egyszer mondom, ami a legfontosabb: itt alapvetően egy keretszabályrendszerről van szó, garanciális elemekről van szó ebben a rendszerben.

A másik, ami többször felmerült, a költségvetés vagy a finanszírozás. Megnyugtatásként azt szeretném a tisztelt Háznak tájékoztatásul elmondani, hogy a szociális területen, ha az elmúlt éveket nézzük, akkor az a helyzet, hogy 2010-ben szociális gyermekvédelmi kiadásokra 325 milliárd forintot tartalmazott a költségvetés, a 2023-as költségvetés pedig 1300 milliárd forintot. Ez négyszeres növekmény. Ha az egészségügyi részét nézzük, akkor azt tudjuk mondani, hogy 2010-ben 1200 milliárdot tartalmazott, 2023-ra pedig 2670 milliárd forintot tartalmaz. Ez így 120 százalékos növekedés. Mind a szociális, mind az egészségügyi területen az elmúlt 12 évben jelentős költségvetési bővülés volt. Nyilvánvalóan mind a kettő olyan terület, ahol egyébként mindig helye van a fejlesztésnek, mindig helye van a fejlődésnek, de azt az irányt senki nem tudja elvitatni, hogy ezeken a területeken jelentős mértékben nőtt a költségvetési kiadás mértéke.

A harmadik téma, amit szeretnék megemlíteni: több hozzászóló felvetette a párhuzamot vagy az összefüggést a szociális törvénnyel. Három vagy négy héttel ezelőtt itt egy olyan húszórás vita keretében hallgattuk rengetegfajta mondatban kimondva azt, hogy az állam visszavonul a szociális területről és magára hagyja. (Arató Gergely: Ez így van!) Most az önök részéről azok a mondatok hangzanak el, hogy a szociális ellátórendszert, amely maga is sok mindent vállal, egyébként attól féltik, hogy most a szociális ellátórendszer kap egy pluszfeladatot. Azért ebben valamilyen logikai bukfenc van. (Arató Gergely: Majd elmagyarázom!) Most akkor kivonul vagy nem vonul ki? Akkor is elmondtuk (Kálmán Olga: Segítünk elmagyarázni!), hogy a szociális törvénnyel kapcsolatban mindaz, amit előtte állítanak, annak egyébként semmilyen valóságalapja nincsen. Ma is a szociális intézményrendszerre vonatkozóan mindenféle kötelmet, kötelességet tartalmaz a törvény. Az, ami most belekerül a törvénybe, azt ad 1 tartalmazza az Alaptörvény, ad 2 tartalmazza a Ptk., és egyébként pedig tartalmazza ma is az önkormányzat és az állam kötelességét, ugyanúgy, ahogy eddig megvolt, semmilyen visszavonulás nem történt. Itt látható, hogy egyébként bővítés is van, ezért gondolom, hogy a vita további részét illetően, illetve konkrétan ezt a részt illetően az, hogy mi a megalapozott, illetve mi van benne, én azt gondolom, hogy ezzel összefüggésben kérem önöket, hogy kezeljék. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)