GY. NÉMETH ERZSÉBET (DK): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Engedjék meg, mielőtt belekezdenék a napirend előtti felszólalásomba, hogy azt mondjam Menczer külügyi államtitkár úrnak, hogy válogassa meg a szavait és azt a stílust, amit megenged itt magának. (Vitályos Eszter: Mondjátok ti!) Én azt gondolom, helye van a vitának a magyar Országgyűlésben, de azoknak a szavaknak és annak a stílusnak (Rétvári Bence: Az őszödi beszéd stílusa legyen?), még ha önök most ki is vannak akadva azon, hogy Matolcsy György tegnap szembesítette önöket és szerencsére most már a magyar társadalmat is a gazdaság állapotával, ettől függetlenül, államtitkár úr, a jó ízlést és a kulturált beszédmódot nem kéne teljesen ledobni és levetkőzni a tisztelt Házban. (Soltész Miklós: Hol van Gréczy? Mi újság Gréczyvel? Zaj a kormánypártok soraiban.)
Tisztelt Ház! Akkor most belefognék a napirend előtti felszólalásomba, melynek az a címe: „Miért nincs nyoma emberségnek és valóságérzékelésnek az Orbán-kormány ténykedésében?” Nemcsak politikusként, hanem elsősorban emberként állok értetlenül a fölött a mérhetetlen cinizmus fölött, ahogyan egy megélhetési válság közepén képes az Orbán-kormány nekiesni a szociális ellátás területének. Egy olyan területnek, amelyet az elmúlt 12 évben magára hagytak, kivéreztettek, ahol botrányosan alacsony fizetésért sokszor már csak a szakmája iránti lelkesedésből kénytelen dolgozni a kevés megmaradt szakember, és most ezekre a szociális intézményekre, idősotthonokra, a fogyatékossággal élők gondozóira, a hajléktalanellátókra zúdították rá a rezsiválságot, amelyet az Orbán-kormány képtelen megoldani.
Az orbáni állam teljes csődjének beismerése, hogy a magyar emberek legelesettebb, leginkább kiszolgáltatott tagjairól sem képesek gondoskodni. Csak annyit tudnak mondani az állami és önkormányzati fenntartású intézményeknek, akik a tél kezdetén szembesülnek a hétszeres gázáremeléssel, hogy oldják meg valahogy maguk a brutális rezsiszámlák kifizetését. Ez maguknak kormányzás?! Vagy kormányzásnak neveznék azt, amikor a belügyi államtitkár azt mondja a hajléktalanellátóknak, hogy húzzák össze magukat a télre?! Ezt mégis hogyan képzelték?! Préselődjenek össze, sorban, egymás mellett fekve a szerencsétlen emberek, mint a heringek a konzervdobozban, és melegítsék egymást?! Egyszerűen felháborító a szóhasználat és a mögötte felsejlő embertelenség!
Csak a nyers politikai érdek számít a segítségre szoruló emberek helyett az Orbán-kormánynak akkor is, amikor hátrányos megkülönböztetést alkalmaz a szociális ellátás szereplői között. Merthogy milyen józan, logikus, szakmailag alátámasztott érvek szólnak amellett, hogy kizárólag az egyházi fenntartású szociális intézményeknek ad a kormány rezsitámogatást? Talán az állami, az önkormányzati vagy a civil fenntartású intézményekben nem fáznak az emberek, ott nincs szükség fűtésre, villanyra? Miért csak az egyházakat tartja méltónak az Orbán-kormány, hogy részesüljenek a magyar emberek adóiból fizetett rezsitámogatásból? Semjén Zsolt és a klérus biztosan ismeri a választ.
(9.10)
De a legvalószínűbb magyarázat az, hogy az Orbán-kormányt egyáltalán nem érdekli ezeknek az embereknek a sorsa, mert lemondtak róluk. Rebesgetik ugyan, hogy a jövőben valamilyen pályázati rendszer útján osztanának rezsitámogatást például a civil intézményfenntartóknak, ám ebben is csak Orbán Viktor mérhetetlen cinizmusa érhető tetten. Egyrészt a civilek kénytelenek lesznek a hatalom kegyeiért folyamodni ugyanazért a pénzért, amit az egyházaknak kérés nélkül kiosztanak. Másrészt jelezném, hogy elkezdődött a tél, jönnek a brutális rezsiszámlák, és erről a pályázati rendszerről még csak nagy vonalakban sem tudunk semmit. Kik kapnak, mennyit és mikor?
Közben megjött a hír egy tegnapi kormányrendelet formájában, hogy újabb támogatást kapnak a bevett egyházak, mégpedig köznevelési célra kapnak fejkvótát 20 ezer forint/fővel, illetve szociális és egészségügyi intézményekben, ha jól néztem, 195 ezer forint/fő támogatást kapnak. Ez rendjén is lenne, tisztelt Orbán-kormány, de az nincs rendben, hogy ehhez más intézményfenntartók szektorsemlegesen nem tudnak hozzájutni.
Embertelenségük és cinizmusuk mellett még valami tetten érhető az Orbán-kormány szociális területhez fűződő viszonyában: a hozzáértés és a valóságérzékelés teljes hiánya. Ezt bizonyítja az a törvénycsomag, amelynek egyik eleme szerint kirakják a kórházi osztályokból az ápolási osztályon lévő betegeket, és közülük azok, akik sem a maguk, sem a hozzátartozóik zsebéből nem tudják majd megfizetni az ápolási otthonokban többszörösére emelt díjakat, egyszerűen mehetnek, amerre látnak, jó esetben haza, rosszabb esetben az utcára.
Én szociális és árnyékügyi… (Rétvári Bence: Árnyékügyi! Menczer Tamás: Megnyugodtunk!) …nyugdíjügyi árnyékminiszterként azt gondolom, hogy ez így nincs rendben, és amennyiben Rétvári államtitkár úr fog nekem válaszolni, akkor kérem, hogy a szokásos pufogtatások, cinikus mondatok helyett arra válaszoljon, miért nem adnak támogatást a civil intézményfenntartóknak. Köszönöm, hogy meghallgattak.