ILLÉS BOGLÁRKA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előterjesztői felszólaláshoz csatlakozva, azt részben kiegészítve, de sokkal inkább megerősítve az alábbiakat szeretném előadni. Az Európai Bizottság szeptember 16-án fogadott el egy rendelettervezetet, amely egy új, európai szintű médiafelügyeleti intézményt hozna létre, valamint a médiaszolgáltatások működésével kapcsolatban a nemzeti intézkedések és közigazgatási határozatok alapelveit is meg kívánja változtatni.
Igen, a háború és az elhibázott szankciók nyomában járó gazdasági és energiakrízis, sőt a fagyos tél előtt álló Európát érintő súlyos kérdések megoldása helyett a brüsszeli bürokraták újabb lépést kívánnak tenni ezzel a nemzetállamok hatásköreinek felszámolása és az európai egyesült államok kialakításának az irányába. Csakhogy ez nem az Unió polgárainak jobb léte, hanem az orwelli utópiák rémképe megvalósulásának az irányába vezet és azt vetíti előre.
Ne feledjük, és ha kell, a Bizottságot is emlékeztessük, az európai integráció eredeti távlati célkitűzése nem egy európai egyesült államok létrehozása volt. Az országokat irányító állami vezetők többségének célja egy tágabb tematikájú közösségi Európa volt, melyet a nemzetállami önállóságra hoztak létre közös értékek mentén, amit békének hívtak, és közös érdekek mentén, amit fejlődésnek hívtak. Ez az a két dolog, amelynek a hiánya ma leginkább éppen Európát sújtja, és amelyért Európa vezetőinek együtt kellene dolgozniuk.
Ehelyett mit látunk? Folyamatos, meg nem szűnő próbálkozásokat egy, már nem is nemzetek feletti, hanem egy nemzetek és így nemzeti hatáskörök döntések nélküli, felülről irányított, kiszolgáltatott Európa irányába, és sajnos ennek egyre több vetületét érezzük a saját bőrünkön. De amíg itt vagyunk és a választók bizalmából véleményt formálhatunk, döntéseket hozhatunk, addig a nemzeti érdekek mentén fogjuk azt megtenni, éppen ezért ezt a rendelettervezeten keresztüli lopakodó hatáskörelvonást nem kívánjuk támogatni.
Azt is láthatjuk, Brüsszelben ilyenkor az sem számít, hogy a tervezet már a megszületése pillanatában problémákkal küzdött, hiszen a Bizottság alelnöke, Vĕra Jourová elismerte, hogy még a jogalapban is bizonytalanok, amit egy nagyon magas szintű német elemzés alá is támasztott. Messze túlterjeszkedik a hivatkozása alapjául szolgáló belső piaci szabályozási körön azzal, hogy a nemzeti intézkedésekbe ezen a szinten kívánnak beavatkozni. Márpedig a szubszidiaritás elve értelmében ahogy ezt az előterjesztő részéről képviselő úr is elmondta a döntéseket mindig a lehető legalacsonyabb szinten kell meghozni, és az Európai Unióról szóló szerződés alapján egy uniós intézkedés akkor felel meg, ha a kitűzött cél tagállami szinten nem, vagy uniós fellépéssel jobban lenne megvalósítható. Ez ebben az esetben nem látható.
A nemzeti parlamenteknek azonban lehetőségük van az uniós szerződés alapján megvizsgálni a szubszidiaritás érvényesülését. Ezért vagyunk most itt, és ezért tárgyaljuk ezt a javaslatot.
(10.00)
Bízom benne, hogy célt érünk, és sikerül megakadályoznunk, hogy az uniós intézmények a hatásköreiket túllépjék a jogállamiság jegyében, a jogállamiság védelmében, ugyanis a rendelettervezet által érintett kérdések, úgymint a sokszínű médiarendszer kialakítása és a médiapluralizmus védelme, valamint a közszolgálati médiára vonatkozó előírások mind olyanok, amiket az amszterdami jegyzőkönyv kizárólagos tagállami szabályozási hatáskörbe sorol.
(Az elnöki széket Dúró Dóra, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Ez alapján tehát hatáskörtúllépés, a szubszidiaritás elvének figyelmen kívül hagyása álláspontunk szerint egyértelműen megállapítható. Hozzá kell tennem azt is, hogy a rendelettervezet legfőbb elemének a rendelettervezet indoklásával ellentétben nem azonosítható határon átnyúló vonatkozása, vagy legfeljebb közvetetten. Sőt, még a rendelettervezethez mellékelt hatásvizsgálat is elismeri, hogy a határon átnyúló tevékenységek és befektetések akadályai elsősorban a műsorszolgáltatási szektorban jelentkeznek, s csak kisebb mértékben a nemzeti jog által szabályozottan. Továbbá az audiovizuális médiára vonatkozó nemzeti szabályok, uniós szintű jogszabályok összehangolása már megtörtént az audiovizuális médiaszolgáltatásokra vonatkozó irányelvvel, melynek jogalapja az Európai Unió működésére vonatkozó szerződés 53. cikk (1) bekezdése és 62. cikke, nem pedig a 114. cikke. Ezúton is tisztelettel köszöntöm elnök asszonyt, aki, látom, hogy átvette az ülés vezetését.
Nyilvánvaló az is, hogy a médiaszektorban az egységes piac kialakulásának egyik akadálya a tagállamok nyelvi sokfélesége, ami miatt a médiapiac érthető módon széttagolt, gyakran lokális vagy regionális.
A média és sajtó területén az uniós szintű belső piac helyett tagállami, illetve regionális piacok működnek. Ezt figyelembe kell vennünk, különösen, ha tekintettel vagyunk a tagállamok alkotmányos, kulturális, történeti sajátosságaira. A 114. cikk, amire a tervezet a jogalapot helyezi, az irányítás aspektusából, azaz egy új uniós szintű testület létrehozásának szempontjából is egyértelműen aggályos. Az érdekelt felekkel való egyeztetés során kiderült, hogy a vállalatok és vállalkozói szövetségek az audiovizuális médiaszolgáltatásokat szabályozó hatóságok európai csoportját, amelyet ez az új testület felváltana, a jelenlegi formájában szívesebben megtartanák. Meg kell jegyeznem azt is, hogy a tervezet egyes elemei akár még megfontolandóak is lehetnének. Egy tagállami sajátosságokat tiszteletben tartó irányelv vagy ajánlás azonban sokkal indokoltabb uniós jogi eszköz lehetne, hiszen egy rendelettervezet nem biztosít megfelelő mozgásteret a tagállami döntéshozatal számára, az nem tud tekintettel lenni az eltérő tagállami hagyományokra, kulturális, alkotmányos, történeti sajátosságokra.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az elhangzottak alapján úgy gondolom, világosan megállapítható, hogy formai és tartalmi szempontból is sérül a szubszidiaritás elve, valamint, ahogy korábban már említettem, a jogalap is bizonytalan. Erre tekintettel a német Bundestag már elfogadott egy indokolt véleményt az uniós tervezettel kapcsolatosan, mely tudomásom szerint a dán parlament részéről is várható. Továbbá, ahogy képviselő úr is említette, előzetes értesüléseink szerint a rendelettervezetet az olasz képviselőház sem kívánja szó nélkül hagyni, azt meg kívánja indokoltatni, valamint a javaslatot tárgyalni tervezi az osztrák parlament két kamarája, a cseh képviselőház, a finn parlament, a holland szenátus, a portugál parlament és a lengyel szejm, valamint a svéd parlament is. Az aggályok elsősorban ahogy nálunk, úgy máshol is a nem megfelelő jogalapra és a nem megfelelő jogi eszközre vonatkoznak.
Tisztelt Képviselőtársaim! A szubszidiaritás és a tagállami szuverenitás védelme nem pártpolitikai kérdés; egyértelműen nemzeti érdek. A Fidesz képviselőcsoportja ezért támogatja az országgyűlési határozat elfogadását, és ezért buzdítom erre a magyar törvényhozás valamennyi megválasztott képviselőjét. Kérem, hogy támogatásukkal bizonyítsák: amikor nemzeti érdekről van szó, képesek Magyarország szempontjait előtérbe helyezni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)