DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Csak nagyon röviden szólnék hozzá. Ez egy salátatörvény, ami előttünk fekszik, 13 törvényt módosít. Én azt alapvetően le tudom szögezni, hogy az LMP ezt a javaslatot nem fogja tudni támogatni, hiszen ennek számos olyan eleme van, ami gyakorlatilag az állami vagyon, a közvagyon feléléséről szól. Gyakorlatilag a neoliberális racionalizálás jelszavával jellemezhetjük ezt a javaslatot, ugyanakkor két részére mindenképpen szeretnék utalni, egyrészt a posták ügyére.

A mostani postabezárások a vidéki városok közül Szeged mellett Pécset érintették a legsúlyosabban, Pécset és Baranyát, hogy egész pontos legyek, és ezzel kapcsolatban elégtelen az a válasz, amit erre a megkeresésemre a kormánytól kaptam. A bezárások Baranyában, ha Baranya falvait nézzük, akkor Baksa, Berkesd, Drávaszabolcs, Töttös, Lippó, Szajk, Hetvehely, Hobol településeket érintették; összesen 5400 embert érintettek a postabezárások.

Pécs városában pedig gyakorlatilag kimondhatjuk azt, hogy a teljes keleti városrész ellátás nélkül maradt. Ez elképesztően sok családot hoz nehéz helyzetbe, reménytelen helyzetbe. Pécsett bezárják a Baltika utcai postát, az Illyés Gyula utcai postát, a Feketegyémánt téren lévőt, a Szigeti vámon lévő postát, a Jurisics Miklós utcában, a Szabadságharc utcában, a Surányi Miklós utcában, a Zsolnay Vilmos úton, a Honvéd téren és a Zengő utcában lévő postákat. Erre egyébként egy igen rövid, szűkszavú, mondhatni, hogy a Pécset most ilyen módon is nehéz helyzetbe hozó, a lakosság igényeit, érdekeit semmibe vevő választ kaptam egy írásbeli kérdésemre, miszerint átcsoportosításokkal meg lehet oldani ezeket a bezárásokat. Ezt egészen elképesztőnek tartom.

(12.10)

Tisztelt Államtitkár Úr! Amikor arról beszél a kormány, meg arról írnak különböző válaszokban, hogy ezek nem jelentenek végleges bezárást, csak valamiféle átmeneti intézkedést, akkor azt hogyan kell érteni? Mikor fogják újra kinyitni ezeket a postákat, és hogyan gondolják azt, hogy mondjuk, a Dunántúl legnagyobb városának keleti városrészén több tíz ezer embert érintően majd belvárosi vagy más, a város külső részén lévő posták átcsoportosításokkal megoldják a feladatot? Azt gondolom, hogy ez óriási felelőtlenség. Érdemi választ várnak a Pécsett és a Baranyában élő emberek erre a kérdésre.

A másik pedig: a salátatörvény a végrehajtással kapcsolatos törvényeket is módosítja. Itt nem tudom szó nélkül hagyni azt, ami történt egyébként az Igazságügyi Bizottság ülésén, illetve a Törvényalkotási Bizottság ülésén is. Nem oly régen egyébként, felbuzdulva azon, amit Répássy államtitkár úr, Varga Judit miniszter asszony helyettese is megfogalmazott, miszerint nem elviselhető  így fogalmazott szó szerint államtitkár úr, hogy nem elviselhető  az a helyzet, hogy jelenleg is a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke lehet egy olyan ember, akit rendkívül súlyos korrupciós vádakkal illetnek, én ezen felbuzdulva benyújtottam egy olyan törvénymódosító javaslatot, ami megszüntetné a lehetőségét annak, hogy egy ilyen esetben, amikor már súlyos bűncselekmények vádja miatt egy ember már nem tölthet be konkrétan végrehajtói feladatokat, mégis a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke maradhasson. Végtelenül fölháborítónak tartottam egyébként azt, hogy mind a két bizottság leszavazta ezt a javaslatot, nem engedték tárgysorozatba.

Itt konkrétan arról van szó, hogy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke, illetve az Igazságügyi Minisztérium korábbi miniszterhelyettese az ügyészség szerint már 2018-ban korrupciós kapcsolatot alakított ki, és a Végrehajtói Kar elnöke az ügyészség szerint körülbelül 80 millió forint kenőpénzt juttatott Schadl György (sic!) számára, aki egyébként most már több mint egy éve előzetesben van. Pontosabban Schadl György juttatott a fideszes Völner Pál számára kenőpénzt, aki ilyen módon visszaélt egyébként a befolyásával, a lehetőségeivel, és Schadl György érdekében gyakorlatilag kiszolgálta a végrehajtói maffiát. Az ügyészség Völner Pálra nyolc évet, Schadl Györgyre tíz évet kér.

Mi azt gondoljuk, hogy az ártatlanság vélelme nagyon fontos alkotmányos alapelv, ugyanakkor nem terjedhet ki arra, hogy egy ilyen súlyos váddal üldözött, illetett személy egy ennyire fontos közjogi pozíciót töltsön be, és joggal haragítja magára ez a döntés a társadalmat, hogy így pozícióban maradhat Schadl György. És azt gondolom, hogy igen erőteljesen hozzájárul ahhoz, hogy rendkívüli mértékben csökken az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom.

Mi azt gondoljuk, hogy igenis rossz ez a törvényi szabályozás, és egyetértünk egyébként Völner Pál utódjával, Répássy államtitkár úrral, hogy meg kell változtatni ezeket a törvényeket, mert nem elviselhető ez a helyzet. Ezért mélységesen sajnálom, hogy erre nem adtak lehetőséget, és kérdezném államtitkár urat, hogy  ismét be fogom nyújtani ezt a lex Schadl-nak nevezett javaslatot, hogy le lehessen váltani végre a Végrehajtói Kar elnöki tisztségéből Schadl Györgyöt  láte arra esélyt, hogy a kormányoldal belátja, hogy ez nem tartható helyzet; és megadjáke azt a lehetőséget, hogy ez a végtelen korrupt ember  akit már bírósági döntés szerint is lehet Magyarország legkorruptabb végrehajtójának hívni  ne lehessen a Végrehajtói Kar elnöke a továbbiakban.

Azt hiszem, hogy ez egy olyan döntés, amit ha megkésve is, de meg kell hozni az Országgyűlésnek, hogy ilyen módon őt le lehessen váltani. Azt gondolom, hogy ebben az ügyben látnunk kell, hogy a végrehajtói maffia hány és hány ember életét tette tönkre ezzel a súlyos korrupcióval, úgyhogy ez az az ügy, amely egyébként kapcsolódik ehhez a salátatörvényhez, amiben mindenképpen szeretném a kormánypárti képviselők, a kormányoldal belátását kérni.

Rajtam nem fog múlni, én ismét be fogom nyújtani ezt a javaslatot. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)