DR. ARADSZKI ANDRÁS, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság 2022. december 1-jén megtartott ülésén megtárgyalta az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/2031. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 22 igen szavazattal, 17 nem szavazat ellenében, 3 tartózkodás mellett elfogadta.
Tisztelt Ház! Egy olyan törvénycsomag fekszik előttünk, amely korszerűbbé és hatékonyabbá teszi a magyar egészségügyi ellátórendszert. A javaslatban foglalt intézkedések elengedhetetlenül szükségesek ahhoz, hogy az egészségügyi ellátórendszer megújulhasson. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy a törvényjavaslat előkészítése során és a kidolgozásakor több szakmai egyeztetésre került sor, tehát összességében elmondhatjuk és kijelenthetjük, hogy a szakmai szervezeteknek is volt ráhatásuk a törvényjavaslat szakmai tartalmára. A szaktárca illetékesei egyebek mellett bevonták a Magyar Orvosi Kamarát is ebbe a munkába, az elképzelések pedig a jogszabály rendszerének keretei között bekerültek az előttünk fekvő javaslatba.
(13.50)
A javaslat különböző ellátóterületeken tartalmaz módosításokat, és elsősorban az egészségügyi alapellátás terén a praxiskörzetek meghatározásáról és az állami szerepvállalás bővítéséről szól. Ennek megfelelően a háziorvosi körzethatárok kijelölésének joga az önkormányzatoktól átkerülne egy ellátásszervezéssel foglalkozó állami háttérintézményhez, ez az Országos Kórházi Főigazgatóság. Ennek az alapellátásnak az igazgatóságon belül hoznánk létre a nemzeti praxiskezelőt, amely mostantól a körzethatárok kijelöléséért felelne a törvény hatálybalépését követően.
Mindemellett fontos eleme a törvényjavaslatnak, hogy az ügyeleti rendszer területén is gondoskodni kell egy erősebb állami szerepvállalásról. A javaslat a mentőszolgálat hatáskörét bővíti majd ki, méghozzá úgy, hogy az este 10 órától reggel 8 óráig tartó ügyeleti időszak ellátását is a mentőszolgálat fogja biztosítani. A telefonhívások nem az ügyeleti szolgálathoz fognak befutni ezen időtartam alatt, hanem az Országos Mentőszolgálathoz, ahol egy előre kidolgozott, nemzetközi tapasztalatok alapján összeállított rendszer szerint fogadják a hívásokat, és a segítségre szorulók eligazítását, a betegek irányítását is megoldják ezen az ellátási szinten.
Fontos megemlíteni még, hogy az egészségügyi ápolási ágyaknak a szociális ágazat általi átvételét is javasolja a törvényjavaslat. A törvénymódosítás ennek az átadás-átvételnek a speciális szabályait is tartalmazza, de természetesen oly módon, hogy az ott dolgozók érdekei ne sérüljenek, és természetesen az ott ellátott betegek érdekei is érvényesüljenek, sőt jobb, kellemesebb, többletszolgáltatásokat tartalmazó körülmények közé kerüljenek.
Tartalmazza továbbá az egészségügyi dolgozók minősítésére vonatkozó szabályokat is az előttünk lévő törvényjavaslat. A dolgozók értékelése azért fontos, mert mind az egészségügyi ellátás, mind pedig más közszolgáltatások területén is meg egyáltalán a munka világában egy fontos elem az, hogy objektív értékelések alapján keletkező visszajelzések alapján ismerjük meg a tényleges teljesítményt. A visszajelzések az életminőség, az ellátás minőségének a javulását hozhatják, mint ahogy az előttünk már teljesített, hasonló rendszerek szerint működő rendszerekben ez tapasztalható volt. Minden bizonnyal az egészségügy területén is pozitív hatást fog ez eredményezni. Ismereteim szerint és a szakmai visszajelzések szerint mi egy ilyenfajta mérésre, egy ilyenfajta visszajelzésre, egy ilyenfajta értékelésre maguknál az egészségügyben dolgozóknál is megfelelő nyitottság van, és ők is várják az ilyenfajta megmérettetést, illetve visszajelzéseket.
A fekvőbeteg-ellátásban segítő személyekről is rendelkezik a törvényjavaslat. A segítő személy jelenléte általában hozzájárul a beteg komfortérzetének növeléséhez és természetesen a legfontosabb részhez is, a lelki támogatás biztosításához, mert a lelki egyensúly megteremtése vagy elérése a beteg krízishelyzetében vagy a betegápolás során sokat jelent, segíti a szakellátást, magát a gyógyítást is.
Ennek érdekében a törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy biztosítsuk a beteg által választott nagykorú személy jelenlétét a betegellátás, a betegápolás során. Ez a természetes személy, ez a választott személy nem végez majd egészségügyi tevékenységet, kizárólag a beteg jobblétét szolgálja majd jelenlétével, támogatja őt, és segíti őt a hétköznapi ügyek vitelében, segít a betegnek, és az egészségügyi személyzet feladatai közé nem tartozó kérdésekben is támogatást tud nyújtani az ellátott személynek.
A Törvényalkotási Bizottság ülésén elfogadott módosítások közül az egyik legfontosabb azt a célt szolgálja majd, hogy az ügyeleti ellátás átalakítása a fokozatosság szem előtt tartásával történjen meg. Ennek érdekében a javaslat egyértelműen kimondja, hogy az átalakítás végső dátuma 2024. február 29. lesz. Ez kellő időtartamot biztosít arra, hogy az ügyeleti ellátás mélységében is, szakmaiságában is felkészültebben és zökkenőmentesebben alakuljon át, és kerüljön az Országos Mentőszolgálat felelősségi körébe.
Az egészségügyért felelős miniszter 30 nappal előre közzéteszi, mely területek esetében veszi át a mentőszolgálat az ügyeleti ellátást. A fokozatosságot és a kiszámíthatóságot ez is segíti, és megjelennek majd ezek az információk a kormányzati honlapon, valamint a miniszter közvetlenül is értesíti az érintett önkormányzatokat.
(Gelencsér Attilát a jegyzői székben dr. Tiba István váltja fel.)
További fontos módosítás, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek. A (2) bekezdés: „Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy az őt foglalkoztató egészségügyi szolgáltató székhelyén vagy telephelyén kizárólag a kormány által kijelölt szerv előzetes engedélyével végezhet olyan egészségügyi tevékenységet, amire az egészségügyi szolgálati jogviszonya nem terjed ki.” Erre azért volt szükség, mert a jelen szabályozás szerint az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyek az őt foglalkoztató egészségügyi szolgáltató területén nem végezhetnek olyan egészségügyi tevékenységet, amire az egészségügyi szolgálati jogviszonyuk nem terjed ki. A korábbi szabályozás célja az volt, hogy megszüntesse azokat a szürkezónában működő viszonyokat, ahol a magán- és állami egészségügy szabályozatlan formában keveredett vagy keveredhetett.
A törvény elfogadása óta azonban felmerült a rendelkezés módosításának az igénye annak érdekében, hogy a betegellátás zavartalanságát garantálni lehessen. A módosításnak köszönhetően remélhetőleg a szolgálati viszonyban álló személy az őt foglalkoztató egészségügyi szolgáltató telephelyén olyan egészségügyi tevékenységet is végezhet majd, amire az egészségügyi szolgálati viszonya nem terjed ki.
Úgy gondolom, hogy az általam bemutatott törvényjavaslat, illetve a módosító javaslatok, amelyeket a Törvényalkotási Bizottság az ülésen elfogadott, mind fontos célt szolgálnak, nagyban hozzájárulnak majd az egészségügy fejlődéséhez, ezért kérem a tisztelt Házat, hogy támogassa a benyújtott törvényjavaslatot, és szavazataikkal majd fogadják el. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)