SZABADI ISTVÁN (Mi Hazánk): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Köszönettel vettük, hogy a Belügyminisztérium november 22-én biztosította a Mi Hazánk Mozgalom számára is azt a szakmai egyeztetést és annak a lehetőségét, hogy meg lehessen vitatni ennek a törvénymódosításnak a részleteit.
A megbeszélésen elhangzottak alapján miniszter úr kérésének eleget téve pártunk észrevételeit, javaslatait, kérdéseit 11 pontban fogalmaztuk meg, amelyet írásban el is küldtünk, amelyre még nem kaptunk választ, de ezért úgy gondoltam, hogy most, ebben a lehetőségben én el is fogom mondani ezeket a 11 pontban megfogalmazott észrevételeinket.
Álláspontunk szerint az egészségügyi ellátórendszer megújításáról a kormány hosszú távú egészségügyi koncepciójának, a hatástanulmányok eredményeinek és a részletszabályok ismeretében lehet felelősségteljes döntést hozni. A részletszabályokat még nem ismerjük.
Ehhez képest a törvényjavaslatból kulcsfontosságú kérdések rendezése hiányzik, mint például a finanszírozás, a köz- és magánellátás viszonya. Tájékoztatást kértünk tehát arról, hogy a teljes reformcsomag miért nem egyszerre került benyújtásra az Országgyűlés elé, megismerhetők leszneke a hiányolt háttéranyagok.
Továbbá véleményünk szerint az egészségügyi reform első és legfontosabb lépése a finanszírozás rendbetétele. A kormány az egyes egészségügyi kérdésekről szóló 1798/2019-eskormányhatározatával elrendelte az egészségügyi finanszírozási és ellátási rendszer átalakítását, még ’19. december 23-án azzal a céllal, hogy a finanszírozás valós költségekre épüljön, ami megakadályozza az adósságok újratermelődését. Tájékoztatást kértem akkor, az egyeztetésen és a vezérszónoki beszédemben is és most is, hogy a fenti kormányhatározat végrehajtására miért nem került sor, illetve miért helyezték november 2-án hatályon kívül. Örülnék, ha erre végre most már tényleg kapnánk választ. Álláspontunk szerint a köz- és magánellátás viszonyának rendezése nélkül az egészségügy problémái nem oldhatók meg, ezért lehetővé kellene tenni az állami és magánszektor közötti szabályozott átjárás lehetőségét.
Tájékoztatást kértünk arról, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 528/2020-as kormányrendelet 7. § (7) bekezdésében foglaltakkal szemben az erről szóló külön rendeletet miért nem alkották meg; mert ez még nincs megalkotva.
Nem értünk egyet azzal, hogy az egészségügyi személyzet személyes közreműködői jogviszonyok keretében megteremtett rugalmasságát a törvényjavaslat szerint kirendeléssel tervezik biztosítani, amivel az orvosokat, ápolókat napi háromórás munkába járásra is kényszeríthetik. Tehát ennek érdekében is tájékoztatást kértünk: milyen kompenzációt terveznek biztosítani a munkába járás többletidőtartamának és többletköltségének ellentételezésére? Hogyan tervezik a foglalkoztatottak elvándorlását megakadályozni, ami ebben az esetben előfordulhat?
Nem értünk egyet a szakrendelők államosításával még akkor sem, ha dr. Takács Péter államtitkár úr Magyar Orvosi Kamarának tett ígérete alapján a rendelőintézetek önkormányzati tulajdonban maradnak, az állam a fenntartó szerepét tölti majd be. Véleményünket az is alátámasztja, hogy 2012-ben a kórházakat az adósságállomány konszolidációjára hivatkozással vették át az önkormányzatoktól, az adósság újratermelődését azonban azóta sem sikerült megakadályozni. És az közel 60 milliárdra rúg már megint az idei év végére.
Tehát tájékoztatást kértünk arról, hogy hogyan fogják megakadályozni azt, hogy a járóbeteg-szakellátásban dolgozó idős orvosok és ápolók a vármegyei kórházak ambulanciáin kössenek ki, emiatt elhagyják az egészségügyet, és csökkenjen a járóbeteg-szakrendelésekhez való helyben való hozzáférés lehetősége.
A védőnők a házi gyermekorvosok praxisához vannak rendelve, ezért álláspontunk szerint, ha a városi kórházaknál lesznek alkalmazotti állományban, átláthatatlan működéshez fog vezetni.
(14.20)
Ezt is megkérdeztük, hogyan tervezik ezt az ellentmondást feloldani. Véleményük szerint, ha a mentősöknek az ügyeletet is el kell látniuk, félő, hogy leterheltségük miatt nem tudnak a sürgős esetekhez időben kivonulni. Tájékoztatást kértünk arról, hogy az ügyeleti rendszer átalakítására tekintettel tervezike a mentőszolgálat humán erőforrásának és eszközparkjának a bővítését. Kifogásolható az is, hogy a kötelező háziorvosi ügyeletet nem véletlenül este tízig határozták meg, mert munkajogi szempontból nem számít éjszakai munkavégzésnek, így a várandós vagy hároméves kor alatti gyermeket nevelő háziorvosok nem jogosultak ez alóli felmentésre. Tehát itt is tájékoztatást kértünk, hogy az idős, várandós vagy hároméves kor alatti gyermeket nevelő háziorvosok kapnake kivételt az este tízig tartó kötelező ügyelet alól.
Álláspontunk szerint az alapellátási körzetek meghatározásának és a praxisjogok kezelésének Országos Kórházi Főigazgatósághoz rendelése túlzott centralizációt fog eredményezni, tekintettel arra, hogy a körzetekről olyan személy fog döntést hozni, aki nem ismeri az adott területet, illetve a praxisjogát elidegeníteni szándékozó orvos vagyoni értékű jogáról nem rendelkezhet szabadon. Az időm letelt, úgyhogy köszönöm szépen.