RITTER IMRE, a Magyarországi Nemzetiségek Bizottságának előadója: Sehr geehrter Frau Vorsitzender! Sehr geehrtes Parlament! Erlauben Sie mir bitte, dass ich im Namen und im Auftrag des Ausschusses der in Ungarn lebenden Nationalitäten unseren Standpunkt bezüglich die Abänderung des Gesetzes über die Änderung bestimmter Gesetze in Bezug auf die Organisation und Arbeitsweise des Staatlichen Rechnungshofs und auf die Rechte der Nationalitäten mit Nr. T/2014, erörtere.
Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága nevében kifejtsem álláspontunkat a T/2014. számon benyújtott, az Állami Számvevőszék szervezetével és működésével, valamint a nemzetiségek jogaival összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat kapcsán.
A T/2014. számon benyújtott törvényjavaslat 24. §-a módosítja a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényt, mégpedig oly módon, hogy egyrészt az (1) bekezdés a törvény kihirdetését követő napon történő hatállyal visszavezeti az Njtv.-be a 2022. július 25-ig hatályos fogalommeghatározást, amely szerint „nemzetiségi szervezet: a párt és a szakszervezet kivételével a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában szereplő olyan egyesület, amelynek alapszabályában a nemzetiségi önkormányzati választás évét megelőzően legalább 3 éve rögzített célja az e törvény szerinti, konkrétan megjelölt nemzetiség képviselete.”
Másrészt a törvényjavaslat a nemzetiségi szervezetek számára új átmeneti időszakot állapít meg arra, hogy nemzetiségi egyesületként vetessék magukat nyilvántartásba, és így jelölő szervezetként jelöltet állíthassanak a nemzetiségi és a helyi önkormányzati választásokon.
(14.40)
A most tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat, valamint az ennek előzményét jelentő, 2022 júniusában benyújtott T/367. számú javaslat általános és részletes vitáiban már kifejtettük a magyarországi nemzetiségek súlyos szakmai fenntartásait, valamint annak az eljárásnak az elfogadhatatlanságát, hogy sem a 2022 júniusában, sem ezen, most, 2022 novemberében benyújtott törvényjavaslat előzetesen sem az Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetségével, sem a Magyarországi Nemzetiségek Bizottságával nem került egyeztetésre, holott a nemzetiségi önkormányzati rendszert alapjában befolyásoló nemzetiségi ügyről van szó. Bizonyosak vagyunk benne, hogy az előterjesztő nem vizsgálta azt sem, hogy a területileg illetékes törvényszékek milyen szempontok alapján és módon jegyzik be a nemzetiségi egyesület besorolást, illetve jelenleg hány egyesület van ebbe a kategóriába már besorolva, ezek mikor, milyen szabályozás alapján kerültek besorolásra.
Az átmeneti szabályozással összefüggésben a jogbiztonság sérelmét felvető további érdemi körülményre is szeretnék rámutatni. Korábban a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény, a választási eljárásról 2022. július 25-éig hatályos 307/D. § (2) bekezdés második mondata rögzítette, hogy a nemzetiségi jelölő szervezet nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottságnak a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában ellenőriznie kell a nemzetiségi szervezet alapszabályát és annak a feltételnek a teljesülését, hogy az egyesület alapszabályában a nemzetiségi önkormányzati választás évét megelőzően legalább három éve rögzített célja az Njtv. szerinti, konkrétan megjelölt nemzetiség képviselete.
Annak következtében, hogy a Ve. 307/D. § (2) bekezdés második mondatát az Országgyűlés 2026. (sic!) július 26-ai hatállyal hatályon kívül helyezte, a nemzetiségi jelölő szervezet nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottságnak a Ve. jelenleg hatályos 307/D. § (3) bekezdése alapján nem kell vizsgálnia az alapszabályt és az abban rögzített célokat. Ennek hiányában pedig fennállhat annak a veszélye, hogy a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán olyan szervezetek is részt vehetnek, jelölhetnek, amelyek nem felelnek meg az Njtv. 2. § 14. pontban foglalt feltételeknek.
Összefoglalva: tekintettel arra, hogy a nemzetiségi jelölő szervezetek biztonsága alapvető kérdés a helyi és az országos nemzetiségi önkormányzatok választásán megjegyzem, az egész választást tekintve is , a 2022. júniusi, elhibázott törvénymódosításhoz képest a mostani javaslat részben a korábbi helyzetet állítja vissza, ami előrelépést jelent, ezért ezen törvénymódosítás elfogadását támogatjuk. Ugyanakkor ezt a kérdéskört nem tartjuk lezártnak és megnyugtatóan megoldottnak. Érdemi és átfogó egyeztetést követően teljes biztonsággal állítható, hogy szükség lesz még jövő tavasszal további törvénymódosításra, pontosításokra, melyhez ezúton is kérem minden érintett segítő együttműködését. Köszönöm, hogy meghallgattak. Danke für Ihre Aufmerksamkeit! (Taps.)