SZABADI ISTVÁN (Mi Hazánk): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Számomra meglepetést okozott, hogy az Országgyűlés a most benyújtott határozati javaslat alapján fogja január 22-ét a magyar kultúra napjának nyilvánítani, miközben 1989 óta ünnepeljük, de természetesen jobb később, mint soha.

A Mi Hazánk Mozgalom a kultúra területén elsődlegesen célnak tekinti nemzeti identitásunk megerősítését. Éppen ezért egyetértünk a határozati javaslatban foglaltakkal, hogy Magyarország Himnusza befejezésének 2023. január 22-én esedékes 200. évfordulója alkalmából a magyar kultúra napját az Országgyűlés hivatalos állami emléknappá nyilvánítsa, a hazai kulturális élet régi adósságát törlesztve ezzel.

Egyetértünk azzal is, hogy az Országgyűlés támogassa és szorgalmazza a magyar kultúra napján kulturális rendezvények szervezését, mivel szükségesnek tartjuk a magyar hagyományokra, valamint a kulturális örökségünkre épülő kulturális események központi támogatását.

A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük január 22-én, annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Csekén a Himnusz kéziratát. Az ünnep alkalmából a magyarság idehaza, a határokon túl és szerte a világban megemlékezik a magyar kulturális értékekről. Az emléknapon kiállításokat és koncerteket rendeznek, könyvbemutatókat, irodalmi esteket és színházi előadásokat tartanak; továbbá átadják a magyar kultúrával kapcsolatos szakmai elismeréseket, ami rendkívül fontos azok számára, akik nem azért dolgoznak a kultúráért, hogy kitüntessék, megbecsüljék őket, hanem mert szeretik és értékesnek tartják ezt a feladatot; de nyilván hozzá kell tenni, hogy örülnek annak, ha valóban megbecsülik ezeket a munkákat.

Üdvözöljük azt, hogy a határozati javaslat kinyilvánítása szerint Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye a nemzeti összetartozás egyik fontos sarokköve. A több mint ezeréves magyar államiság nemzeti jelképe, és erre nagyon büszkék vagyunk.

A nemzeti imádságunk születése több évszázados múltra tekint vissza. A himnusz eredetileg ünnepélyes vallásos ihletésű költeményt jelent, vallásos jellege azonban a XVIII. század végétől megfakult. A mai nemzeti Himnusz értelme leginkább a nemzeti öntudatra ébredéssel összefüggésben domborodott ki.

A kezdetekben a magyar nép néphimnuszaként a Boldogasszony Anyánkat vagy a Rákóczi-indulót azonosították, a XIX. század elejére azonban megérett a nemzeti himnusz megalkotásának az igénye. Több meddő próbálkozás után Kölcsey Ferenc írt egy csodálatos költeményt, majd Erkel Ferenc megzenésítette, hogy végre valódi himnusza legyen a magyarságnak, és elérzékenyülve énekeljük el minden alkalommal nemzeti imádságunkat.

Kölcsey Ferenc művét a közmegegyezés tette nemzeti imádságunkká. Noha Rátkay László függetlenségi párti országgyűlési képviselő 1903-ban már törvényjavaslatot terjesztett elő a magyar nemzeti Himnusz intézményes rendezése érdekében, hivatalosan csak az 1989-es alkotmányt módosító ’89. évi XXXI. törvény iktatta nemzeti jelképeink sorába.

A Himnusz helytállásra buzdít, amely összefogja a magyar népet, az egész magyar nemzetet, bennünket, a magyar anyanyelvet büszkén viselő és beszélő embereket. Egymásra talál benne a magyarság minden tagja, bárhol is éljen a világon. Kölcsey egyidejűleg használja benne a szakrális és a hazafias retorikát, Kölcsey ugyanis a Himnuszban a magyar nép, a magyar nemzet szószólója és védőügyvédje is egyben. Isten áldását kéri az egész magyar nemzetre.

(9.10)

Himnuszunk a keresztényhitűség és a magyar függetlenség hiteles kifejezője.

Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor a magyar kultúra napját ünnepeljük, valóban nem egy élettelen dolgot, hanem az élő, egyetemes magyar kultúránkat ünnepeljük, ami mi magunk vagyunk, a magyar anyanyelvet beszélő emberek, és együtt alakítjuk. Ezen a napon a magyar kultúra névtelen munkatársait is ünnepeljük; azokat az embereket, akik nap mint nap küzdenek a magyar kultúra fennmaradásáért, de az elmúlt 30 évben nem kapták meg a kellő megbecsülést sem erkölcsi, sem anyagi értelemben. Ebben komoly előrelépésre lesz szükség a jövőben, és bízunk abban, hogy nem kerülnek bezárásra kulturális intézmények, hiszen azoknak az embereknek szűnhet meg a munkája, akik hittel, hivatástudattal, szeretettel végzik a mindennapi munkájukat a kultúra területén.

A Mi Hazánk Mozgalom kiemeli annak fontosságát, hogy a kulturális értékek megőrzése nem ismer határokat. A nemzeti imádságunk megünneplése minden magyar ember számára fontos szerte a világon, bárhol, bárhol is éljen. Így ezt a határozati javaslatot természetesen a Mi Hazánk Mozgalom a legnagyobb mértékben támogatja. Köszönöm szépen. (Taps.)