DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Az iménti felszólalásnak az ad aktualitást, hogy miközben egy éve tart a háború, továbbra is ugyanazt a politikát erőltetik, ennek megfelelően a tizedik szankciós csomag formálódik Brüsszelben. Mi is lenne ebben?

Teljes körű energetikai szankciók, és ez kiterjedne a gázszállításokra és a nukleáris energiára is. Hogyha valaki azt mondaná, hogy nem láttunk még pontos írásbeli előterjesztést erre vonatkozóan, akkor felhívom a figyelmet az Európai Parlament vonatkozó állásfoglalására, amiben minden benne van: a fegyverküldésekre vonatkozó javaslatok is, illetve a további szankciókra, teljes energetikai szankciókra vonatkozó javaslatok is. És úgy erőltetik ezt a politikát, hogy nem veszik figyelembe az európai gazdaság helyzetét, például azt, hogy 50 százalékban kiszolgáltatott az Európai Unió az orosz gázszállításoknak. És azt sem veszik figyelembe, hogy öt tagországban van olyan atomerőmű, amely orosz technológiával működik.

A következmények is egyértelműek. Hogyha megnézzük a világ nagy gazdasági térségeit, Európában, az európai térségben a legnagyobb a gazdasági visszaesés esélye, a gazdasági versenyképesség tartósan torzul, nagyvállalatok helyezik át a beruházásaikat, illetve a termelésüket más térségekbe, az infláció pedig az egekben.

Képviselő úr is utalt rá: csak Magyarországnak ezek a szankciók 4000 milliárd forint értékű többletkiadást okoznak. Ennyivel szűkíti a szankciós politika a magyar gazdaság mozgásterét. Tehát miközben az ellenzék kapott 4 milliárd forintot, a magyar gazdaság mozgástere 4000 milliárd forinttal szűkült.

Az idei év gazdasági kilátásait ezzel együtt az is meghatározza, hogy mi lesz a háborúval. Lesze béke, vagy ezzel ellenkezőleg, kiterjednek a hadműveletek? Sajnos, az elmúlt hetek inkább a háborús eszkaláció irányába mutatnak. Tényleg nem túlzás azt mondani, hogy ami most zajlik, az világháborúhoz vezethet. De miért is nem túlzás ilyet mondani?

Tisztelt Ház! Eddig 35 ország adott halálos katonai eszközöket; elsősorban európai országok, de köztük találjuk Pakisztánt, Ausztráliát, Szudánt és az Egyesült Államokat. Ezen belül már 17 ország döntött tankok szállításáról. Tehát már nem sisakokról, nem hordágyakról, nem kis pisztolyokról van szó, hanem nehézfegyverzetről. Amint az Európai Bizottság elnöke is fogalmazott, ő nem tesz különbséget nehéz- és könnyűfegyverzet között, Ukrajnának meg kell kapnia, amire szüksége van. (Közbeszólás az ellenzék soraiból: Így van!)

Nem lényegtelen mindeközben, hogy mit tesz Németország. Itt egy érdekes politikai fejlődéstörténetet láthatunk. A német kancellár  a kancellár!  egy évvel ezelőtt még arról beszélt, hogy nem küldenek halált okozó fegyvereket, csak 5 ezer védősisakot. Érvelése szerint ennek megvannak az okai, amelyek az elmúlt évtizedek fejleményein alapulnak. Tehát tisztában voltak a kockázatokkal és a történelmi tanulságokkal is. Ehhez képest már augusztusban arról beszéltek, hogy 500 millió eurónyi fegyvert küldenek a háborúba, idén pedig már Leopard harckocsikat is felajánlottak.

Sokatmondóak az elmúlt napok hírei is. A brüsszeli külügyi főképviselő, Josep Borrell szerint az a legfontosabb, hogy megfelelő mennyiségben szállítsunk fegyvert a hadszíntérre; tehát nem a béke, hanem a fegyverszállítás. A brüsszeli intézmények  erre külön szeretném felhívni a figyelmet  arra a példa nélküli lépésre készülnek, hogy az EU saját költségvetésből finanszírozza a fegyver- és lőszerszállítmányokat. Ilyen még nem volt! Spanyolország Leopard harckocsikat és tüzérségi rendszereket küld. Nagy-Britannia hosszabb hatótávolságú fegyvereket akar küldeni. Az Egyesült Államok 2 milliárd dollár értékben küld fegyvereket -elképesztő összeg!

Ami tehát nem olyan rég még pár ezer sisak volt, most már tankok, rakétarendszerek és egyre nagyobb hatótávú fegyverek küldésévé vált. Ezek nem a béke irányába tett lépések, hanem a háborúba vonódás gyorsuló ütemei, amit az Európai Parlament is szentesített pár napja. Ez azért is aggasztó, mert ha megnézzük az Európai Unió történetét, az eredetileg mégiscsak egy békeprojekt volt, nem fegyverprojekt, nem háborús projekt, hanem békeprojekt. És mi szeretnénk is ennél maradni.

Persze, az ellenzék álláspontját jól ismerjük: dollárok be, fegyverek át, katonáink ki, háborúba be. Mi erre, ezekre nemet mondunk. Ezért is tartom fontosnak, hogy a magyar parlament is nyilatkozatban fejezze ki az álláspontját, azt az álláspontot, amely a tavalyi választás egyértelmű üzenetén és eredményén alapul: csak béketárgyalásokkal lehet életet menteni. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Ebben a háborúban senki sem nyerhet, ezért alapvető érdekünk, hogy kimaradjunk belőle. Köszönöm a Ház figyelmét. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

(14.40)