SZABÓ REBEKA (Párbeszéd), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mi, párbeszédesek, azért kezdeményeztük ezt a mai vitanapot, mert felháborítónak tartjuk, hogy a kormány úgy fogadta el a nemzeti akkumulátorstratégiáját, és úgy akarja az országot ilyen akkumulátorgyár-nagyhatalommá tenni, hogy előtte sem társadalmi egyeztetést, sem országos környezeti hatásvizsgálatot nem végeztek. A gyerekeik jövőjéért, a vizünkért, a termőföldért aggódó szülőkkel pedig nem állnak szóba, ezt a mikepércsi édesanyák is tanúsíthatják, nem adnak nekik érdemi válaszokat. Még legutóbb a Fenntartható Fejlődés Bizottságának vonatkozó ülésén sem jelentek meg egyáltalán a kormánypárti képviselők, de most örülök, hogy ezen a vitanapon legalább elmondhatják, hogy miért is tartják olyan jó ötletnek, hogy telerakják az országot víz- és energiazabáló akkumulátorgyárakkal.

Mivel úgy tűnik, hogy önök elmulasztották megvizsgálni, hogy Magyarországon megvannake a feltételei ennyi akkumulátorgyár létesítésének, most megteszem én önök helyett. A gyárakhoz kell, ugye, először is rengeteg olcsó energia; másodszor: szintén rengeteg tiszta víz, lehetőleg szintén nem drágán; harmadszor: olyan nagy kiterjedésű földterület, ami másra nemigen használható, hiszen ahol akkumulátorgyár volt, ott a következő évszázadokban biztosan nem lesz sem kert, sem szántó, sem lakóház. (Zaj, közbeszólások a kormánypárti sorokból.) És persze szükséges bőséges szakképzett munkaerő a közelben.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Nos, nézzük meg, hogy az önök tervei szerint a legnagyobbnak készülő gyár, a kínai CATL felépítése kapcsán mi az, ami a négy feltétel közül Debrecenben rendelkezésre áll! A számvetés rövid is lehetne: gyakorlatilag semmi. A majdani gyár energiaellátásáról egyelőre az mondható el, hogy erősen bizonytalan. Hogy mennyi lesz az első ütem energiaigénye, azt a környezethasználati engedélyből tudhatjuk. Azt látjuk, hogy részben telepítéssel helyben földgáztüzelésű kazánokkal biztosítják a hőigényt, azután elég nagy lesz a földgázfogyasztás, évszaktól függően 10 000-12 500 köbméter/óra, és a telephely villamosenergia-igénye 640 gigawattóra/év, de ez csak az első ütem. Különböző becslések szerint a teljes évi energiaigénye egy negyedpaksnyit is elhasznál majd ennek a gyárnak.

Annyit tudunk, hogy nem megújuló forrásból fogják venni ezeket az energiákat. A földgáz eleve nem megújuló, és zöldáramban sem bővelkedik Debrecen környéke. Egyébként, ha már itt a kormány részéről elhangzott, a németországi türingiai gyár, amire szeretnek hivatkozni, mintegy 70 hektáron terül el, tehát jóval kisebb, mint a debreceni, és 14 gigawattóra kapacitás az, amit előállítani tervez, az adatok szerint a debreceni pedig körülbelül 100 gigawattóra, tehát mintegy hétszer nagyobb lesz a termelése a debreceni gyárnak az elérhető adatok szerint, és Németország is kissé nagyobb, mint Magyarország, úgyhogy azt hiszem, hogy lehet látni, hogy önök némiképp elvétették itt a nagyságrendeket.

(21.20)

Ráadásul Magyarország erősen energiaimport-függő ország, tudjuk, hogy ez Oroszországnak való kiszolgáltatottságot jelent. Szijjártó Péter példátlanul rosszul megkötött gázszerződése nyomán mi vásároljuk egész Európában a legdrágábban a földgázt. Tehát azt hiszem, hogy az energiaellátás sem biztosított.

Ráadásul, ha új gázerőművek építését tervezik, akkor ez azt jelenti, hogy a szén-dioxid-kibocsátásunk is erőteljesen csökkenni fog (sic!) az akkumulátorgyárak miatt. Nagyon érdekelne, hogy ezt a drasztikus karbonlábnyom-növekedést hogyan fogják majd ellensúlyozni, vagy már itt fel is adják a klímaválság elleni harcot. Mert persze jó dolog akkumulátoros elektromos autókra hivatkozni, ha önök közben azt az energiát, amivel ezeket az akkumulátorokat előállítjuk, mind szén-dioxid-kibocsátás során fogják megtermelni.

De még tragikusabb a helyzet a gyár vízigényével. Debrecen tágabb környezete, az Alföld középső része az ország egyik leginkább vízhiányos területe. Ezt a bajt már ma is egyértelmű jelek mutatják: kiszáradnak a tavak, elhalnak a Nagyerdő fái. Tudják ezt a gyár tervezői is, hiszen semmiféle helyi vízforrásra nem alapoznak, tudtommal a közüzemi vízhálózatra kívánnak rácsatlakozni. Ez szerintem elég rossz ötlet, de ennél már csak az a rosszabb, hogy a komáromi akkumulátorgyár miatt pedig a tatai karsztvízkészleteket akarják elhasználni. Véleményem szerint ez tragikus következményekkel fog járni.

Ami a termőföldeket illeti, Debrecenben az ország legjobb minőségű termőföldjeiből áldoznak fel több száz hektárt az akkumulátorgyártás kedvéért, ami egyébként ellentétes a termőföldvédelmi törvénnyel is. A talaj ilyen szempontból nem számít megújuló energiaforrásnak, és a következő generációk élelmiszerét is meg kell termelni valahol. Erre már utaltak. Véleményem szerint egyébként az sem túl jó ötlet, hogy végtelen számú autógyár miatt betonozzák le ezeket a termőföldeket. Azt gondolom, hogy más megoldást kéne találni, és meg kéne őrizni a jó minőségű termőföldeket.

Végezetül nézzük a munkaerőt! Hajdú-Bihar megyében a képzett ipari munkaerőből olyannyira hiány van, hogy az Alföld már meglévő nagyipari üzemei is egymás munkaerőbázisából próbálnak minél nagyobbat kiharapni, illetve lobbiznak a kormánynál azért, hogy könnyebb legyen a vendégmunkásokat behozni. Mivel úgy látjuk, hogy a kéréseik rendre nyitott fülekre találnak, Gödön, ahol a Samsung működtet már akkumulátorgyárat, csupán 200 helybéli dolgozik, körülbelül minden második dolgozó nem magyar állampolgár. Iváncsán és Komáromban is hasonló a helyzet, és azt hallani, hogy már Debrecenben is megkezdődött a lakások felvásárlása az érkező kínai vendégmunkások számára. Persze önmagában nincs azzal baj, hogy külföldiek is dolgoznak ezekben a gyárakban, de azért az igencsak komikus, hogy önök folyamatosan itt a Magyarországnak hajtott hasznot és a magyar munkaerőt emlegetik. Esetleg a környéken lakókat kérdezzék meg, nekik nem teljesen ez a tapasztalatuk.

Összességében tehát mi azt gondoljuk a Párbeszédben, hogy nincsen arra szükség, hogy ezekkel az akkumulátorgyárakkal elhasználják és megdrágítsák azt az energiát, amiből Magyarországon egyébként is kevés van. Nincs arra szükség, hogy a debrecenieket, mikepércsieket és a környékbeli gazdálkodókat megfosszák az ivóvizüktől, és nincsen arra szükség, hogy a legjobb minőségű termőföldeken élelmiszer helyett beton gyárépületek nőjenek.

Az is baj, hogy a kelet-európai akkumulátorgyártáshoz negatív környezeti és társadalmi hatások sora tartozik. Szó volt már arról, hogy az akkumulátorgyártóknak vissza kell venniük és fel kell dolgozniuk a gyáraikból kikerülő akkumulátorok használata után képződő hulladékot. Ez évente több százezer tonna veszélyes hulladékot jelent. És hiába mondják, sajnos tudjuk azt, hogy a magyar hatóságok nem tudják megvédeni a magyar állampolgárokat; Gödön az NMP nevű mérgező és magzatkárosító hatású oldószer már megjelent a környező kutak vizében. Erre valahogy önök nem szoktak kitérni, és nem reagálnak, nem igazán értem, hogy miért. Sajnos Magyarországon a környezetvédelmi hatóságok gyengék, nem tudják megvédeni a magyar állampolgárokat.

Egyébként, zárójel, ne feledkezzünk meg a korrupcióról sem. Valahogy nagyon érdekes, hogy a rengeteg magyar milliárdért elvégzett infrastrukturális beruházásokat itt az akkumulátorgyárak környékén rendre a Mészáros és Mészáros Kft. nyeri meg. Talán ez a valódi oka annak, hogy önök a Fideszben ennyire támogatják az akkumulátorgyárakat.

Végezetül szeretném elmondani, hogy mi a Párbeszédben zöldpártként tudjuk, hogy az elektromobilitásra szükség van, de azt is tudjuk, hogy nem lehet végtelen mennyiségű akkumulátort gyártani, nincsen korlátlan és tiszta energia, és nagyon kockázatos egy ilyen kis országot telezsúfolni ezekkel a víz-, áram-, földpazarló és mérgező gyárakkal. Ráadásul úgy is dönthetett volna az Orbán-kormány, hogy az elektromobilitás értékláncának egy másik részén kapcsolódik be, mondjuk, az autókat működtető szoftverek fejlesztésébe vagy a kutatás-fejlesztésbe. Egyikhez sem kellett volna feláldozniuk a környezeti erőforrásokat és a jövőnket. Önök viszont úgy döntöttek, hogy az egész értékláncnak a legnagyobb ökológiai lábnyomú és egyben a legkisebb hozzáadott értékű elemét választják, ahol a legnagyobb a környezetszennyezés és a legkisebb a profit. És ez nemcsak Debrecenben van így, ugyanis nem ez az egyetlen akkumulátorprojekt az országban, itt van Göd, Iváncsa, Kistelek, Komárom, akár Győrszentiván és még számos akkumulátorgyár-rész az országban, amivel önök telezsúfolják az országot, elhallgatják az alapvető környezeti információt, nem kommunikálnak az állampolgárokkal.

Azt gondolom, hogy ennek eredménye egy olyan környezeti katasztrófa lehet, országrésznyi területek kiszáradása és az egészségünk kockáztatása, ami egy olyan történelmi bűn, ami örökre Orbán Viktorhoz és a kormányához kötődik majd. Még nem késő, hogy ezt megakadályozzák. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP és a Párbeszéd soraiban.)