DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Asszonyok és Urak, Képviselőtársaim! Magyar Levente államtitkár úr felhívta a figyelmünket arra, hogy itt egy józan vitára van szükség. Ezzel maradéktalanul egyetértek, annak ellenére, végül is ilyen szándékkal jöttünk ide, hogy már a vita elején érezhető, látható volt, hogy a kormánypárti politikusok alapvetően pártpolitikai támadást indítanak az ellenzéki politikusok ellen, továbbá gyakorlatilag olyan brüsszeli politikusokra hivatkoznak, akiket egyébként sokszor joggal szidalmaznak, tulajdonképpen felmondanak brüsszeli propagandát és brüsszeli döntések mögé próbálnak bújni, amikor jellemzően éppen Brüsszel ellen próbálnak valamiféle igaztalan szabadságharcot folytatni.

Nos, ebben a vitában szeretnék segítségül hívni az önök oldaláról egy olyan embert, aki nem olyan régen még miniszter volt, a terület felelős minisztere, a környezetvédelemért, energiapolitikáért felelős miniszter, államtitkár asszony főnöke és amúgy egyébként akadémikus, tehát a szakértelmét, gondolom, semmiképpen nem vonják kétségbe. Palkovics László még a miniszterjelölti meghallgatásakor a kinevezése előtt így szólt az akkumulátorgyártás kérdéséről: „Az akkumulátorgyártás fenntarthatósági szempontból az én megítélésem szerint jelentős kockázatokkal bír. Sajnos a zöldek, környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek vagy pedig iparági lobbisták, akik zöldnek adják el magukat, ezt nem feltétlenül látják.” Ezt így fogalmazta meg bizottsági ülésen Palkovics László. Azt is hozzátette még az akkumulátor használatával kapcsolatos pozitívumok mellett, hogy a másik oldalról, ha megnézzük, hogy az akkumulátorgyártáshoz mi kapcsolódik, milyen energiaigény, milyen nyersanyagigény, milyen környezetterhelés, akkor ez a másik része a dolognak, tehát a kettő között kell valamiféle formában balanszot teremteni. Így érvelt Palkovics László.

Nos, a probléma a mi megítélésünk szerint az, hogy önök nem ismerik a mértéket, tehát még csak törekvés sincs, hogy valamiféle balanszot teremtsenek, és hogy az ország teherbíró képességének megfelelően invesztáljanak ebbe az iparágba, vagy hívjanak be ilyen, bizony idegen gigantikus gyártócégeket. Tehát látható, hogy nem készültek el azok a stratégiai vizsgálatok, amelyek meghatároznák, hogy az önök tervei valójában milyen árat várnak el Magyarországtól, a magyar nemzettől, tehát hogy milyen mértékben akarják önök kockáztatni a természeti kincseinket. Ilyen módon önök ugyan zöldátállásról beszélnek, de a helyzet az, pontosan tudjuk, hogy mivel ezeket az akkumulátorokat szinte kivétel nélkül exportra termelik, elmondhatjuk, hogy ennek az egészen elképesztő környezetterhelése, környezeti hatása itt jelenik meg Magyarországon. Ennek mi, magyarok kell hogy megfizessük az árát. A másik oldalon pedig ezeknek az akkumulátoroknak úgymond a pozitív hatása majd a nyugat-európai városokban jelentkezik.

Tehát kimondhatjuk azt, hogy az önök szándéka szerint a gazdag Nyugat zöldátállásának árát a magyarokkal akarják megfizettetni. A miniszterelnök úr napirend előtti beszédében egy jelzőt mondott, és erre ezt a jelzőt fogom használni. Amit önök most terveznek, az nem nemzeti politika, az internacionalista politika. Önök összességében arról beszélnek, hogy az itt legyártott akkumulátorok felhasználásának pozitív környezeti mérlege lehet, csak azt nem teszik hozzá, hogy ez a pozitív hatás majd Nyugat-Európában jelentkezik, és minden szinten minden negatív hatás pedig Magyarországon. Ez ellentétes a magyar nemzeti érdekekkel. Azt látjuk, hogy önök gyakorlatilag, ahogy ezt a tervet végrehajtják, ezáltal semmibe veszik a természeti kincseink védelmét, áruba bocsátják a termőföldet, áruba bocsátják a vízkincsünket úgy, hogy ennek egyébként még a nettó gazdasági hatásai is rendkívül veszélyesek és károsak.

Nézzünk még egy idézetet! Nagy Márton beszélt arról, hogy szerinte minél kevesebb energiaintenzív iparág kell egy országnak ahhoz, hogy a versenyképessége növekedni tudjon. Palkovics László mondta el, hogy csak az ominózus debreceni gyár energiaigényét másfél jelenlegi paksi atomerőművi blokk lesz képes kielégíteni. Államtitkár úr arról beszélt, hogy újabb erőműveket kell építeni, áramhálózatot a magyar emberek pénzéből azért, hogy ezek a gyártók gazdagodhassanak és a profitot elvihessék, a környezetterhelés meg itt jelenjen meg. Na, ez sem a nemzeti érdekeknek megfelelő politika.

Még egy idézet Nagy István miniszter úrtól. Ő úgy szólt: „Bevallom azt is, hogy nagyon komoly szakmai célkitűzésünk is az, hogy az ipari területek növekedését korlátozzuk a termőföld javára. Azt látjuk, hogy nem lehet tovább feszíteni a húrt, és a lehető leghangsúlyosabban kívánunk fellépni a termőföld védelme érdekében.” Nos, röviden, tömören megállapíthatjuk, hogy ezt a küzdelmet elbukta az agrárminiszter, önök gyakorlatilag a legjobb földeket bocsátják áruba.

Az akkumulátorlobbi képviselőjétől is szeretnék idézni, Kaderják Pétertől, aki egyébként eljött a Fenntartható Fejlődés Bizottsága önök által bojkottált ülésére és részt vett ezen a vitán. Egyetértett egy nyilatkozatban, egy cikkben azzal a megállapítással, hogy a zöldpropaganda mellett a szép tervekkel szemben egyelőre a veszélyes anyagok kiszivárgása, a dolgozói mérgezések, a brutális mennyiségű ivóvíz gyárakba csatornázása kíséri az iparág hazai hódítását, és szerinte ezen az állam dolga lenne változtatni. Nos, ezt a feladatot önök nem kívánják végrehajtani. Még azt is mondta Kaderják Péter, az akkumulátorlobbi képviselője, hogy nagyon fontos lenne végre az őszinte, tiszta párbeszéd a kérdésről. A megoldást Kaderják úr abban látná, ha a befektetők, az érdekeltek és a kormányzati oldal megalapozott érveit nyíltan, a potenciális környezeti kockázatokkal együtt megmutatná a lakosságnak és kialakulhatna a partneri viszony az érintett felek között. Ehhez képest önök nem jöttek el a bizottsági ülésre, ehhez képest önök titkosítják azokat az információkat, amelyekért például a gödi civileknek kellett pereskedni, önök nem adnak választ arra a kérdésre, hogy a meglévő és a tervezett akkumulátorgyáraknak összesen mennyi lesz a vízigénye és az energiaigénye, az önök kormányhivatala olyan közmeghallgatásokat szervezett, ahol konkrétan annyit tudtak mondani bizonyos kérdésekre, hogy számokkal nem készültek és majd írásban válaszolnak.

Tehát azt tudjuk mondani, hogy önök nem a nemzeti érdekeket képviselik, hanem egy internacionalista politikával ezeknek a gigantikus gyártóknak, bizony idegen gyártóknak a profitérdekét úgy, hogy ezáltal veszélybe sodorják a magyar emberek természeti kincseit. Köszönöm szépen. (Taps az LMP padsoraiból.)